Magyarország után a másik, eddig húzódozó európai állam, Írország is beleegyezett abba, hogy csatlakozik a 15 százalékos minimumadóról szóló nemzetközi megállapodáshoz, írja a szabadeuropa.hu. Írország korábban sokat keresett a nagyvállalatoknak nyújtott adókedvezményekkel, ezek hatására alapította meg itt az európai piacokat kiszolgáló leányvállalatát a Google és a Facebook is.
Az utolsó jelentős akadály is elhárult a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) globális minimumadóról szóló terve elől, miután az ír kormány bejelentette, mégis csatlakozik a nemzetközi egyezményhez. Az OECD-tagországok többsége által támogatott kezdeményezés lényege, hogy a tagországok nem róhatnak ki 15 százaléknál kisebb mértékű társasági adót azért, hogy az országba csábítsák a határokon átívelő szolgáltatásokat nyújtó nagyvállalatokat.
Több kisebb ország gazdaságpolitikájának fontos elemét jelenti a nagyvállalatoknak nyújtott társaságiadó-kedvezmény. Ilyen Írország is, ahol 2003 óta a rendkívül alacsonynak számító 12,5 százalék a társasági adó kulcsa. Ez az adókulcs volt az egyik oka annak, hogy a Google és a Facebook is Írországban jegyezte be az európai piacokat kiszolgáló leányvállalatát – rengeteg adót spórolva meg ezzel, Írország viszont az egész kontinens piacairól származó profit 12,5 százalékából részesült.
A nagy techvállalatok tehát, amelyek szolgáltatásai gyakorlatilag függetlenek az országhatároktól, rosszul járhatnak a megállapodással, csakúgy, mint az Írországhoz hasonló gazdaságpolitikát folytató kisebb államok. Írország mellett az EU-n belül sokáig Magyarország kormánya is ellenezte a minimumadó tervét. Október 6-án azonban Szijjártó Péter már azt jelentette be, hogy az OECD-tárgyalásokon közeledtek az álláspontok, és már „látja azt a kompromisszumot”, amely alapján a kormány el tudná fogadni a javaslatot.
Magyarországon a vállalatok az egyik legalacsonyabb társasági adót fizetik Európában, az effektív adókulcs 10,2 százalék. Korábban Szijjártó azzal büszkélkedett, hogy Magyarországon adóztatják meg legkevésbé a vállalatokat, ám ha a társasági adóhoz hozzászámoljuk az egyéb adókat és járulékokat, már nem ennyire rózsás a helyzet. Különösen a 27 százalékos áfa nagy teher, amely az egész világon az egyik legmagasabb, bár igaz, hogy ez leginkább a magyar fogyasztókat terheli, hiszen a Magyarországon gyártott, de külföldi piacokon értékesített termékek után nem kell fizetni – így a multinacionális vállalatok valóban jó haszonkulccsal gyárthatnak termékeket a nyugati piacokra.
Az ír kormány bejelentésére egy pénteki találkozó előtt került sor, amelyen 140 ország képviselői várhatóan jóváhagyják a megállapodást, amelynek célja annak biztosítása, hogy a multinacionális vállalatok ne tudják csökkenteni adóterheiket azáltal, hogy tevékenységüket alacsony adókulcsú joghatóságokba helyezik át. Joe Biden amerikai elnök volt az egyik mozgatórugója a megállapodásnak, mivel a Covid–19-világjárványt követően a kormányok világszerte igyekeznek növelni a bevételeiket.
A tárgyalásokat értékelve a magyar pénzügyminiszter azt írta közösségi oldalán, hogy a magyar álláspont végig az volt, csak olyan globális minimumadót fogadnak el, ami nem jelent adóemelést Magyarországon, nem veszélyezteti a magyar gazdaság versenyelőnyét, és megvédi a magyar emberek munkahelyét.
A megállapodásnak két ága van: az első a vállalati nyereségek arányos átcsoportosítása a termékek és szolgáltatások fogyasztási helye alapján, a második a legalább 15 százalékos effektív adókulcs kivetése a legalább 750 millió eurós (866 millió dollár) globális bevétellel rendelkező vállalatokra.
A megállapodás lehetővé teszi azt is, hogy az országok a 750 milliónál kisebb árbevételű vállalatokra 15 százaléknál alacsonyabb adókulcsot vezessenek be. Írország tehát megtarthatja a 12,5 százalékos adókulcsot a kisebb vállalatokra vonatkozóan, amelyek Donohoe elmondása szerint 1,8 millió embert foglalkoztatnak.
