Választások Csehországban, a Pandora-papírok titka, Japán új kormánya, magyarországi ellenzéki előválasztás, Kína és Tajvan közötti konfliktus, botrány a francia katolikus egyházban és vita a balkáni államok EU-hoz való csatolásáról – ezek voltak a nemzetközi sajtó fő témái a múlt héten
Gyengülő cégóriás
Kezdjük egy sokak számára tragikus hírzárlattal. A Facebook, a WhatsApp és az Instagram hosszú órákig nem volt elérhető, mert az emberek milliárdjai által használt platformok megbénultak. A Neue Zürcher Zeitung szerint ez a cégóriás gyengeségét mutatja:
„A kaliforniai Menlo Parkban székelő társaság számára különösen érzékeny pillanatban következett be az összeomlás. A belső visszaélések kiszivárogtatója, Frances Haugen, a cég volt alkalmazottja egy hétvégi televíziós interjúban komoly vádakat fogalmazott meg a cég ellen: szerinte a Facebook a növekedést és a profitot a felhasználók és a társadalom biztonsága fölé helyezi. Haugen állításait a hatóságok, a jogalkotók és a nagyközönség egyaránt megrökönyödéssel fogadta.”
A Washington Post ezért követeli, hogy:
„Ha a Facebook nem veszi komolyan a reform szükségességét, akkor a szövetségi kormánynak, de a tagállamok kormányainak is cselekedniük kell. A legjobb megoldás — habár radikális — az lenne, ha a közösségi oldalakat nem platformként, hanem kiadóként kezelnék. Azok ugyanis ugyanolyan felelősséggel tartoznak a hamis, rágalmazó, vagy más módon káros információk terjesztéséért, mint egy újság, vagy bármely más média kiadója. Kártérítési pert lehet ellenük indítani — ez a kilátás pedig kordában tarthatja őket.”
A katolikus egyház újabb botránya
Több újság is foglalkozik a francia katolikus egyház bántalmazási botrányával. Egy független vizsgálóbizottság jelentése szerint Franciaországban az 1950-es évek óta 330 ezer kiskorú esett a katolikus egyház keretein belül elkövetett szexuális erőszak áldozatául. A párizsi Libération című napilap erről ezt írja:
„A családon vagy a baráti körön kívül az egyház a legveszélyesebb intézmény a gyermekek számára, jóval megelőzve az iskolát vagy az üdülőtáborokat. Ez a papok személyiségének köszönhető, akiket régóta Isten egyfajta képviselőiként ábrázolnak a földön. Összezárnak, és a titoktartást alkalmazva megvetik a panaszkodni merő kiskorúakat. Tekintettel […] a büntetlen erőszakra, amellyel az áldozatok szembesültek, most egy erős válaszlépésnek kell következnie az egyház felelősei ellen.”
A szintén a francia fővárosban megjelenő Le Figaro című napilap hangsúlyozza:
„A botrány méreg az intézmény számára. De az apátia még nagyobb méreg. Ez akadályozta meg eddig az egyházat abban, hogy saját meggyőződése fényében ítélje meg ezeket a cselekedeteket. Ami különösen kalandos, az az, hogy a posztmodern humanitárius erkölcsöt, amely valójában a keresztény erkölcs késői és eltorzult öröksége, most egyházi leckeként tanítja az embereknek.”
Babiš kampánya – és a Pandora-iratok
Babiš cseh miniszterelnök a politikai jövőjéért (sőt talán a felhalmazott milliárdokért is) küzd – és már csak Orbán Viktor támogatja a választási kampányában, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung:
„Andrej Babiš, a cseh miniszterelnök választási kampányt folytat, kollégája Orbán Viktor pedig nem fukarkodik a támogatásával. Ők ketten nyolc napon belül kétszer is abban állapodtak meg, hogy találkoznak. Ezeken a találkozásokon Babiš energikus államférfiként mutatta be magát, és a találkozóról kiadott képek is ezt igyekeztek sugallni. Egyszer kettesben meglátogatták a magyar határkerítést Röszke közelében, egyszer pedig az észak-csehországi Ústí nad Labemben találkoztak.”
Babišnak nem kellenek a független riporterek kényelmetlen kérdései. Több újságírót nem engedtek be az aussigi sajtótájékoztatójára, amelyet a kormány honlapján élőben lehetett követni. A kizártak között voltak az ARD, a Zeit, a Le Monde, valamint a cseh Hospodářské Noviny és az Investigace újságírói, akik persze nem a Babiš-féle Agrofert-csoport tagjai. Ők a Twitteren keresztül csupán egy akkreditációs listáról készült fotókat terjesztettek, amelyeken neveik pirossal vannak kiemelve. A kormányszóvivő „helyhiánnyal” indokolta az akkreditációs kérelem megtagadását. Az Investigace és a Le Monde újságírói ezzel kapcsolatban viszont megjegyezték, furcsa módon azok, akiket nem engedtek be a sajtótájékoztatóra, különböző időpontokban előre kérték részvételüket, viszont beengedték azokat a kollégákat, akik nem is regisztráltak előre. A CZ IPI és az NFNZ cseh újságírói szervezetek a sajtószabadság korlátozásának minősítették ezt a megkülönböztetést. Tom Buhrow, az ARD elnöke, és Karola Wille, az MDR igazgatója „hevesen tiltakoztak”, és leszögezték: „A sajtó szabadsága a demokrácia alapja, ideértve az információkhoz és sajtótájékoztatókhoz való akadálytalan hozzáférést.”
Babiš neve is megjelenik a Pandora-iratokban. A pozsonyi SME, a legnagyobb példányszámban megjelenő szlovák napilap ezt így kommentálja:
„Az, hogy Babiš állítólag milliókat rejtegetett a cseh adóhatóságok elől a Virgin-szigeteken, valószínűleg senkit sem lep meg. Babiš egy postafiókcéget alapított, hogy az fiktív kölcsönt adjon neki, ami a pénzmosás klasszikus példája. Az általa alkalmazott módszer népszerű a terroristák, a fegyver- és kábítószerkereskedők körében is. Az, hogy ez csak egy héttel a cseh választások előtt derült ki, nagyon szerencsés véletlen számunkra. Hiszen a választóknak joguk van tudni, hogy milyen emberek azok a politikusok, akik megpróbálják elnyerni a bizalmunkat.”
A Mexikóvárosban megjelenő La Razon de Mexico című lap számos politikus pénzmosásával foglalkozik:
„Egy nemzetközi kutatási konzorcium publikációi azt mutatják, hogy több mint 200 országban léteznek bonyolult hálózatok, amelyekből nemcsak néhány, hanem több ezer ember, köztük számos politikus profitál. Ezért meg kell állapítanunk, hogy az állami vezetők tucatjai nemcsak óriási vagyonnal rendelkeznek, hanem azt saját adóhatóságaik elöl is elrejtették. Latin-Amerikában olyan tisztviselők tartoznak ide, mint Piñera chilei elnök, de számos ex-elnök is Kolumbiából és Peruból, valamint több mint 80 mexikói politikus különböző pártokból. Miközben épp ők azok, akiknek fel kellene lépniük az adócsalás ellen, ahelyett, hogy profitálnának belőle. Egy ekkora méretű probléma komoly ellenintézkedéseket igényel, és nem engedhetjük meg, hogy ez csak a sorozatos csalások újabb botránya legyen.”
Magyarországi ellenzéki előválasztás
Erről a budapesti Élet és Irodalom (ÉS) című irodalmi és politikai hetilap így számol be:
„Az ellenzéki előválasztás a magyar demokrácia történetének egyik legnagyszerűbb és legígéretesebb epizódja. A 2010 utáni Fidesz-kormányok által kialakított, a politikatudományi irodalomban választási autokráciának nevezett féldemokráciában több mint 600 ezer ember vette a fáradságot, hogy több ezer önkéntes munkájával megszervezett előválasztáson véleményt nyilvánítson a rezsim lehetséges jövő tavaszi kihívóiról. Ennél jobb, ígéretesebb dolog aligha történhetett volna a magyar demokráciával fél évvel a parlamenti választások előtt.”
Az EU-csúcstalálkozó vitája a Balkánról
Utolsó témánk az EU szerdai csúcstalálkozója, amelyen a balkáni országok EU-hoz való csatlakozásáról tárgyaltak. A malmöi Sydsvenskan című napilap ezzel kapcsolatban felveti a kérdést:
„Miért jött valójában létre az Európai Unió? Két fő célja van, és ezek nem is olyan rosszak: a béke és a jólét. Ezeknek a céloknak létjogosultságuk van az EU-ban. Ez az EU »raison d’etre«-je. Jugoszlávia összeomlása mindössze negyedszázaddal ezelőtt történt. Az EU talán soha nem lesz teljesen békés, ha több balkáni ország nem csatlakozik az EU-hoz. De ez előtt még egy fáradságos folyamat áll. A bővítés előtt ezeknek az országoknak meg kell szilárdítaniuk demokráciájukat és a jogállamiságot, a médiapluralizmust, valamint a kisebbségek jogait, és fel kell lépniük a korrupció ellen. A bővítés drága is lehet. De a számla valószínűleg sokkal magasabb lesz, ha az Európai Unió tartózkodik a bővítéstől.”
A zágrábi Jutarnji List című napilap a következő következtetést vonja le:
„Albánia, Bosznia és Hercegovina, Montenegró, Koszovó, Észak-Macedónia és Szerbia egy nap az egységes Európa részévé fog válni, de hogy ez mikor fog bekövetkezni, az még nem világos. Néhány tagállam, például Ausztria, Szlovénia és Horvátország azon a véleményen van, hogy fel kell gyorsítani az EU bővítési folyamatát, különben a nyugat-balkáni országok felerősíthetik kapcsolataikat Kelettel, azaz Oroszországgal vagy Kínával. Ez pedig csak tovább bonyolítaná a helyzetet.”
Kína és Tajvan között romlik a kapcsolat
Más feszültségek is vannak a Távol-Keleten. A tajpeji Lianhe Bao című napilap a kínai katonai repülőgépek legújabb műveleteire utal a tajvani légtérben:
„Éppen október 1-én, Kína nemzeti ünnepén és az ezt következő napokban legalább 39 kínai vadászgépet azonosítottak naponta Tajvan délnyugati légterében. A tajpeji kormány erre föl riadót rendelt el. Ez több kérdést is felvet. Meddig tűrjük ezt? Készen áll-e Tajvan a vészhelyzet megoldására? Annál riasztóbb, hogy Cai In-wen elnökasszony továbbra is passzív maradt, és afféle napi szórakozásként kezeli a vadászgépek számlálását. De ez a játék még sokba kerülhet Tajvannak.”
A Neue Zürcher Zeitung egyértelművé teszi, hogy:
„A jelenlegi kínai stratégiának nem utolsósorban az a célja, hogy a tajvani hadsereg repülőgépeit szinte naponta állandó feszültség alá helyezze. Különösen a nagyszabású éjszakai járatok keltenek félelmet – pszichológiailag is. Így Tajpej még inkább Washington biztonsági esernyőjétől függ. De arról semmilyen bizonyíték nincs, hogy az USA valóban beavatkozna-e egy ilyen vészhelyzetbe.”
Japánnak új miniszterelnöke lett
Mindeközben Japánban Kishida volt külügyminisztert választották meg új kormányfőnek. A Tokióban, Oszakában és Fukuokában kiadott Youmiuri Shimbun című, 1874 óta megjelenő napilap ebben nagy kihívásokat lát:
„Tekintettel a Washington és Peking között kiéleződő konfliktusokra, most neki kell majd meghatároznia, hogy Japán hogyan akarja kialakítani a kapcsolatait Kínával, de kívánatos lenne a washingtoni szövetségesekkel való együttműködés elmélyítése is. Elődje, Szuga túl vonakodva reagált az észak-koreai rakétatesztekre. Az új kormánynak ezért most jobban ki kell építenie Japán önvédelmi erejét.”
A pekingi Huanqiu Shibao című napilap nagyon szkeptikusan tekint az új japán kormányfőre:
„Kishida nyilvánvalóan óvatos csapatjátékos. A konzervatív LPD különböző szárnyainak politikusait vette be kabinetjébe. Ami a kül- és biztonságpolitikát illeti, várható azonban, hogy Kishida, Abe miniszterelnök korábbi külügyminisztereként folytatja politikáját. Ragaszkodik majd az Egyesült Államokkal kötött szövetséghez, és követni fogja ennek a szövetségesnek az indiai-csendes-óceáni stratégiáját. Kínának ezért ébernek kell maradnia, és fel kell készülnie a legrosszabbra.”
A Pandora-iratok sötét valóságképe (Illusztráció: ICIJ)
