Az idei tanévben Szabadkán egyes közösségekben megnövekedett, másutt pedig az eddigi szinten maradt azoknak a gyerekeknek a száma, akik magyar, horvát, vagy bunyevác nyelven tanulnak – közölték a nemzeti tanácsok képviselői. A szociológusok szerint azonban szükséges lenne, hogy a gyerekek már az óvodában megtanulják környezetük nyelvét, kultúráját, szokásait és kialakuljon az eltérő közösségek közötti tevékenység.

Az anyanyelven készült tankönyvek beszerzéséhez, az előadások anyanyelven történő megszervezéséhez és megtartásához segítséget nyújt Szerbia oktatási minisztériuma, a nemzeti tanácsok és –a magyarok és a horvátok esetében– az anyaország, tehát Magyarország és Horvátország.

A várost illetően a kisebb falvakban gyakran megtörténik, hogy egyes családok, a jobb élet, munka és képesítés érdekében elhagyják Szabadkát és külföldre távoznak.

Biztosítottak a gyerekek anyanyelvi oktatásának feltételei

A Magyar Nemzeti Tanács adatai szerint jelenleg 1392 elsős diák tanul magyar nyelven. Ez a szám nagyobb a tavalyinál. Szerbiában összesen 15 460 magyar nyelven tanuló általános iskolai és középiskolai diák van.

A magyar Nemzeti Tanács illetékese elmondta, hogy a hatályos törvények szerint Szerbiában a kiadók fedezik a tankönyvek megjelentetésének költségeit, akár állami, akár magán kiadóról van szó, az MNT szakmai, olykor pedig pénzügyi segtséget is nyújt a kiadóknak. Ez vonatkozik a szakmailag elismert szakemberek és a kiadók közötti kapcsolatok egyeztetésére is. Erre mindenképpen szükség van annak érdekében, hogy a tanulók hozzájussanak a megfelelő minőségű tankönyvekhez. Az illetékes azt is elmondta, hogy az elmúlt tanévben az MNT az on line oktatás elősegítése érdekében megfelelő tanórákat készített, amelyek a megfertőzött gyerekek, illetve azon osztályok és diákok rendelkezésére áll, akik a világjárvány miatt nem vehetnek részt a jelenléti oktatásban.

Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy milyen arányú a Szabadkáról külföldre távozók száma, amikor is a diákok még az általános iskolát sem fejezik be Szerbiában, a Magyar Nemzeti Tanácsban elzárkóztak a téma kommentálásától

Margareta Uršal, a Horvát Nemzeti Tanács oktatási bizottságának elnökének tájékoztatása szerint az idei iskolaév kezdetekor Szabadka területén 25 horvát nemzetiségü diák íratkozott az első osztályba, ami nagyjából megfelel a tavalyi létszámnak.

– Tekintettel arra, hogy nem csak Szabadka, de az egész Szerbia területén folyamatosan csökken az első osztályba iratkozók száma, mi ezzel a létszámmal elégedettek lehetünk. Egyébként horvát nyelvű oktatás négy szabadkai elemi és három középiskolában történik, valamint a zombori községben Monostoron is van horvát nyelvű ooktatás – mondta a bizottság elnöke.

Az iskolakötelezettek mellett még 120 gyerek látogatja a Naša Radost iskoláskor előtti intézmény három óvodáját, valamaint a györgyéni Vladimir Nazor Általános Iskola keretében működő azonos intézményt.

Szerbiában 2002 óta létezik horvát nyelvű oktatás. A tankönyvek fordítását, lektorálását és behozatalát a Horvát Nemzeti Tanács Horvátország anyagi támogatásával végzi. A szerbiai oktatási, tudományos és technológiai fejlesztési minisztérium, a Tankönyvkiadó intézettel karöltve, csak 2016 óta vállalta magára a hiányzó tankönyvek elkészítését.

– Még most, csaknem húsz év után is hiányoznak a gimnázium négy osztályában használatos, pontosabban szükséges tankönyvek, s ugyanez a helyzet a szakközépiskolákat illetően is. Ehhez az oktatási rendszer még mindig folyamatban levő átalakítása is hozzájárult, mivel a közelmúltban elkészült tankönyveket újakkal kell felváltani. A horvát nyelven folyó oktatásban használatos tankönyvek kivétel nélkül a szerb nyelvűek fordításából származnak, míg a nemzeti hovatartozással kapcsolatos témakörökre vonatkozóan tankönyvpótlókat használunk – magyarázta Uršal.

Hozzátette, hogy a tankönyvek fordítását megfelelő szaktanárok végzik, a lektorálásra pedig eredetileg is a horvát nyelv előadóit és tanárait kérik fel.

Tavaly tévéfelvételeket készítettek az on line oktatás lebonyolítása céljából és a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez az eljárás sikeres volt. Kifejezte azonban reményét, hogy az idén nem lesz szükség erre az oktatási módra.

Uršal megállapítása szerint Szabadkán a horvát tannyelvű osztályokban nem jellemző, hogy a családok elhagyják a várost és külföldre költöznek. A kisebb településeken, mint például Szonta, Béreg, Bezdán, Bácsmonostor, Vajszka, Plavne, sőt Sremska Mitrovica is, ahol oktatják a horvát nyelvet, ez a jelenség gyakrabban előfordul.

– Esetenként egész családok elhagyják szülőhelyüket és a jobb élet reményében külföldre távoznak, de ez nem csak a horvát, hanem a falvakban élő más nemzetiségek esetében sem ritka dolog – mondta Uršal.

A bunyevác nyelv oktatásával kapcsolatban Suzana Kujundžić-Ostojić, a Bunyevác Nemzeti Tanács elnöke elmondta, hogy a gyerekek az anyanyelvüket választott tantárgyként tanulhatják az egyébként szerb tannyelvű iskolában.

– Az emített választott tantárgy esetében a gyerkek létszámát illetően ugyanolyan a helyzet, mint tavaly. Vagyis a tanulók közül 30-40-en tartanak rá igényt. Az ugyan nem állítható, hogy ez hatalmas siker, de ha szem előtt tartjuk, hogy a gyerekek másfél évig kénytelenek voltak on line tanulni, akkor ez igenis jó eredménynek tekinthető. A gyerekek le vannak terhelve a többi tantárggyal és kevés idejük marad a bunyevác anyanyelvük tanulására – magyarázta Suzana Kujundžić-Ostojić.

Azt is elmondta, hogy Szabadka területén  tizenkét iskolában oktatják a bunyevác nyelvet. Elsősorban azokban a városrészekben, ahol érvényben van a bunyevác nyelvtanítás és –természetesen– létezik bunyevác közösség. A városon kívül erre Tavankuton, Bajmokon, Nagyfényen és Kisboszniában van mód.

Megemlítette, hogy a tankönyveket és az előadásokat az oktatási minisztérium fizeti, a Bunyevác Nemzeti Tanács pedig a pótlólagos szükségleteket támogatja anyagiakkal.

–A Bunyevác Nemzeti Tanács együttműködik a bunyevác nyelvű tankönyveket kiadó belgrádi Tankönyvkiadó Intézettel. Jelenleg folyamatban van az ötödik és a hatodik osztályok számára szükséges könyvek elkészítése, a jövőben pedig sor kerül a hetedikes és nyolcadikos diákok számára szükséges tankönyvekre is – magyarázta a BNT elnöke.

Az elmúlt tanévben kezdték a középiskolákban oktatni választott tantárgyként a bunyevác nyelvet, s azóta folyamatosan nő az iránta érdeklődő gyerekek száma. Különösen azóta, amióta a szabadkai községben hivatalos nyelvként jegyzik a bunyevác nyelvet.

– Nem a hivatalos ügyintézés miatt tanulják a nyerekek az anyanyelvüket, hanem azért mert tudatában vannak a ténynek, hogy kisebbségi nemzetként jelen vagyunk a közéletben, s a bunyevác nyelv ápolása hasznos és dicséretes – vélte Suzana Kujundžić-Ostojić.

Megítélése szerint arra kellene törekedni, hogy a gyerekek rendszeresen látgassák ezeket a tanórákat, mert az oktatás e módja tartós hatással lesz a korosztályok  képzésére és egyéniségük alakulására.

Az elvándorlással kapcsolatban megemlítette, hogy a Vasút-település helyi közösségének területén működő két iskola diákjaival egy év alatt hozzávetőleg ezer, különféle nemzetiségű polgár hagyta el szülőhelyét.

Ismerik-e a tanulók a Szabadkán élő más közösségek kultúráját és szokásait?

Felmerül a kérdés, hogy vajon Szabadkán a kisebbségek nyelvén tanuló diáko milyen mértékben állnak kapcsolatban a többségi, valamint a más kisebbségi közösség nyelvével? Vajon a gyerekek jobban feltalálnák magukat, ha már a kezdetektől kapcsolatban lennének más kisebbségek kultúrájával és szokásaival, ha más idegen nyelveket is tanulnának? Ezekre a kérdésekere kértünk választ a szociológusoktól és a nemzeti tanácsok képviselőitől.

A Magyar Nemzeti Tanácsban elmondták, hogy ők jelentős tevékenységet fejtenek ki azért, hogy  a magyar nyelven tanuló diákok környezetnyelvként minél jobban megtanulják a szerb nyelvet.

– A szóban forgó tantárgy oktatási tervének és programjának átalakítását mi is támogatjuk. Igyekezünk elkülöníteni az alap-, illetve a haladó szintű képzést, s a lehetőségeink szerint támogatjuk az erre vonatkozó oktatási segédeszközök beszerzését. Ezen kívül az iskolai oktatás mellett tanfolyamokat és műhelytevékenységeket szervezünk annak érdekében, hogy a diákok minél jobban megtanuljanak szerbül –  tájékoztattak a Magyar Nemzeti Tanácsban.

Hozzáfűzték, hogy a különböző nemzetiségü gyerekek számára az egymás közötti viszonyok kiépítése céljából a Magyar Nemzeti Tanács a Fórum Könyvkiadó Intézettel karöltve kiadott egy ezt a tevékenységet segítő könyvet, amelynek elektronikus változata is van. Ezzel ugyanis segíteni tudják a más nemzetiségü diákok magyar nyelvtanulását, illetve a szavak helyes kiejtését.

Margareta Uršal, a Horvát Nemzeti Tanács illetékese szerint szükséges és fontos megtanulni a környezetükben használt más nyelveket is.

– A horvát nyelven tanuló diákok az iskolában környezetnyelvként tanulják a szerb nyelvet, valamint az angolt első, a németet pedig második idegen nyelvként. A magyar, mint a környezetnyelv oktatása is választott tantárgyként van jelen. Véleményem szerint ennyi nyelv tanulása elegendő egy általános iskolai diák számára – véli a HNT képviselője.

– A nemezeti közösségek kultúrájának és szokásainak megismerése a tanórákon kívüli tevékenység kötelező része, s Szabadkán nincs olyan iskola, ahol ne folyna ilyen jellegű tevékenység – mondta Margareta Uršal.

– A Horvát Nemzeti Tanács a saját hatáskörében annyit tehet, hogy a horvát nyelv oktatásával foglalkozó különféle egyesületekkel egymüttműködve a nyári szünetben multikulturális táborozásokat szervez a téma iránt érdeklődő gyerekek számára – közölte Uršal.

– A gyerekeknek a lehetőségek szerint már az első osztály megkezdése előtt, de rosszabb esetben az első osztálytól kezdve tanulniuk kellene idegen nyelveket. Ennek szükségességét pedig a szülőknek kellene felismerniük – mondta Suzana Kujundžić-Ostojić, a Bunyevác Nemzeti Tanács tagja, majd hozzátette, hogy annak idején, amikor ő az általános iskolába járt, a magyart környezetnyelvként tanulta. Mostanság azonban erre nem igazán akad példa.

Szerinte aki bunyevác iskolába íratkozik, nem kötelező, hogy bunyevác legyen. Fontos, hogy szándékában álljon a bunyevác nyelv megismerése.

Pataki: A húsz nemezetiségű Topolya jó példája a soknemzetiségű közösségnek

Pataki Anna újvidéki szociológus szerint a diákok a Körülöttünk a világ nevű tantárgy keretében, valamint szociológiából is tanulják a nyelvtudásnak, mint a kultúra alapjainak fontoságát.

– A szerzők igen nagy része a nyelvet a kultúra alapvető elemének tartja, s ezzel együtt a szociológia és a kulturális antropológia elemzésének tárgyaként kezeli. A nyelv nagyon fontos tényező egy nemzeti közösség  hagyományainak őrzését illetően, ezért mindegyikük a nyelv megőrzésére és a nemzeti közösségen belüli használatára törekedik – mondta Pataki Anna.

Emlékeztetett arra, hogy a Szerb Köztársaság Alkotmánya a szerb nyelvet és a ciril írásmódot jelöli hivatalos nyelvként, míg a nemzetiségek nyelvének hivatalos nyelvként történő használatát törvénnyel rendezi.

– Az általam említett tételek tiszteletben tartása azonban azok alkalmazásától, illetve az iskolák lehetőségeitől függ, hogy tarthatnak-e két-, vagy többnyelvű tanórákat- mondta Pataki Anna.

Szerinte Vajdaságnak hatalmas előnye származik a multikulturalizmusból, vagyis a saját kiltúráját ápoló több nemzet együttéléséből. Ezért alakult úgy, hogy az Európai Parlament kivételével Vajdaságban van legtöbb nyelv hivatalos használatban.

–A gyakorlatban igen nehéz megtartani ugyanazt a minőségi szinten például Petrőcön, ahol a szlovák, Szabadkán, ahol négy, vagy Temerinben, ahol két nyelv van hivatalos használatban. A nemzeti kisebbségek kulturális önrendelkezése igen fontos a hagyományok megőrzése tekintetében, de nem szabad visszaélni vele – véli Pataki Anna.

Megemlítette, hogy 2006-ban Topolyán megszervezték a Tolerancia tábort, amelyen a dunai régió középiskoláinak tanulói vettek részt, és ez a tábor mintegy iránytűként szolgált az Európa felé mutató Duna stratégia kidolgozásában.

– A 23 települést felölelő Topolya a maga 50 000 lakosával és húsz nemzeti közösségével jó példája a multikulturális közösségnek, ahol több nemzet tagjai élnek – szögezte le Pataki Anna.

***

A korábbi években, kivéve a tavalyi és az idei esztendőt, amikor is a világjárvány miattt nem került megrendezésre, “Ismerjük-e egymást?” név alatt vetélkedőtt szerveztek, amely szerves részét képezte  “A multikultúra és a tolerancia Vajdaságban”  projektumnak. Ennek célja a fiatalok egymás iránti bizalmának az erősítése volt, s 2019-ben negyvennyolc középiskola  diákjai kapcsolódtak a versenybe.

A vetélkedő felölelte a vajdasági nemzeti közösségek történelmét, a földrajzi jellegzetességeit, személyeit, zenéjét, valamint érintette a középiskolai tanulók általános műveltségét is. A projektum alap elképzelése az volt, hogy a középiskolai diákok megismerjék egymást, a nemzeti közösségeket és a vetélkedőben bemutassák az e téren szerzett tudásukat.

A projektumot a tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkárság a Vajdasági Rádió és Televízió közreműködésével szervezte.

Natalija Jakovljević