A szombati ünnepségek és demonstrációk közül a Békemenet volt a legnagyobb. Hatalmas tömeget vonultatott fel a Civil Összefogás a budapesti Műegyetemtől az Erzsébet térig, ahol Orbán Viktor a szokásos „ellenségeket” mocskoló kortesbeszédre használta fel a nemzet legbüszkébb történelmi emlékét.
Az október 23-i rendezvények már pénteken megkezdődtek, Budapesten fáklyás felvonulást tartottak, megemlékezés volt a Műegyetemnél és a Bem téren. Szombaton reggel a Parlament előtti zászlófelvonással kezdődtek a programok, majd a Szent Koronát lehetett megtekinteni a Kupolacsarnokban. Ugyancsak ingyenes volt szombaton a Terror Háza Múzeum, de idén a szokásosnál kevesebben várakoztak a bejáratnál. A Hősök falánál a hagyomány szerint már kora délutántól gyűltek a mécsesek.
Formálisan nem az állami rendezvények része volt, de a Békemenetet mégis úgy szervezték, hogy kiszolgálja a kormányoldal kampányszükségleteit. A Műegyetemtől induló felvonulás úgy alakította a Civil Összefogás Fórum, hogy a tömeg éppen akkor érjen az Erzsébet térre, amikor ott Orbán Viktor beszéde kezdődik. A Békemenet tavaly elmaradt a járvány miatt, most azonban jócskán bepótolták a résztvevők, olyan számban biztosították támogatásukról Orbán Viktort, hogy a tömeg vége még Budán volt, amikor az eleje már megérkezett az Erzsébet tér nagyszínpadához.
A 11 éve regnáló miniszterelnök ünnepi beszédét ezúttal különleges helyszínen, az Erzsébet térnél mondta el. Az 1956-os Forradalom és Szabadságharc idei emléknapját a 2006-os események 15. évfordulójára építették rá, ezzel uszítottak az ellenzék elllen. A miniszterelnöki beszéd helyszínét úgy választották meg, hogy a 2006-os rendőrrohamra emlékeztessen. Arról persze egyetlen szót sem ejtett Orbán, hogy az akkori tömegoszlatásra azért került sor, mert szélsőséges elemek előzőleg felgyújtották a tévészékházat és törtek-zúztak a Szabadság téren.
Orbán Viktor ki is használta az alkalmat, hogy – jókora túlzással – megjegyezze: Ezen a helyen, ahol most állunk, 15 évvel ezelőtt erőszak, vér és könny lepte el a budapesti utcákat. Történt mindez az ’56-os forradalom 50. évfordulóján, a világ szeme láttára. „Soha nem fogjuk elfelejteni nekik” – ígérte beszédében a miniszterelnök.
A kormány eredményei között felsorolta az egymillió új munkahelyet, a devizahitelek rendezését, az adók csökkentését, a minimálbér emelését. A közművek visszaszerzését, a multik megadóztatását, a rezsicsökkentést és a családok megvédését is kiemelte.
Nem felejtette el megemlíteni, hogy: „Magyarország lesz az első olyan ország Európában, ahol az iskola falainál megállítjuk az erőszakos LMBTQ-propagandát”. Majd Soros Györgyre is kitért egy mondat erejéig, mint aki a nagy víz túlsó partján megint készülődik valamire. Brüsszel természetesen ismét Brezsnyev-doktrínás(!?) elnyomóként került említésre – nem kevesebbszer, mint öt alkalommal a félórás, végig szavanként nyomatékosított, így jócskán patetikusra sikeredett kortesbeszéd alatt. Orbán egyszer ki is jelentette: „Lassan mondom, hogy mindenki megértse…” Hívei még véletlenül sem vették észre, hogy ezzel gyakorlatilag kiskorúsítva lettek, mint akik nehezen értenek a „szép” magyar szóból.
Jóval kevesebben voltak az ellenzék rendezvényén, amelyet a Hősök terénél tartottak, az Andrássy út végén. Az „Egységben a szabad Magyarországért!” elnevezésű programon az ellenzéki pártok vezetői mondtak beszédet. Amikor Jakab Péter elsőként színpadra lépett, még csak gyülekeztek az érdeklődők, többen az utolsóként felszólaló Márki-Zay Péterre voltak kíváncsiak.
Dobrev Klára arra mutatott rá, hogy jelenleg a fő feladat, együtt legyőzni Orbán rendszerét. Bizonyítaniuk kell, hogy egymás között megvan a türelem, a megértés. Közös felelősségnek nevezte, hogy a jövő évi választásokon együtt győznek vagy együtt veszítenek.
Karácsony Gergely egy negyedik köztársaságról beszélt, amely most születik. Hazaszeretettel, áldozatvállalással és munkával kell felépíteni azt az egységet, amely Magyarországot közös hazává teszi.
Márki-Zay Péter 2018-as beszédére utalt, amikor még nem volt összefogás, nem is sikerült győzni. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje szerint nem szabad még egyszer hagyni, hogy a Fidesznek kétharmada, vagy akár többsége legyen.
Célkitűzései között szerepel egy új alkotmány, sajtószabadság, független önkormányzatok, az euró bevezetése, az elszámoltatás. A határkerítés megtartásáról is beszélt.
Márki-Zay Péter figyelmeztetett, hogy komoly lejárató hadjáratokra lehet készülni a Fidesz részéről – amit Orbán a saját beszédével meg is mutatott. A béremelés, nyugdíjemelés, adókedvezmények ígéretére szerinte azért van szüksége a kormánypártnak, mert a migránsozás, gyurcsányozás már nem elég.
Meglepően sokan tartottak kora délután a Kétfarkú Kutya Párttal, az Oktogontól a Moszkva térig (ők fogalmaztak így). A „Stop mindenki” című rendezvényen 12 pontból álló követelést tettek közzé október 23-a alkalmából. Ezek között szerepel például a cenzúra szabadsága és a sajtó eltörlése, kötelező államvallás, több értelmiségi fogoly, leválthatatlan nemzeti bankárok és természetesen az Unióból való kilépés.
A programokon a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos semmilyen korlátozás nem volt érvényben, egyedül az ellenzékiek rendezvényén kérték, hogy aki tud, használjon maszkot.
A főváros több pontján sötétedés után díszkivilágítás és fényfestés látható az ünnep alkalmából. A Külügyminisztérium, a Műegyetem, a Halászbástya és a – parlamenttől nemrég eltávolított – Nagy Imre emlékmű is nemzeti színű fényeket kapott az 1956-os forradalom 65. évfordulójára. A harsány délutáni ellenséggyártást az éjjeli show volt hivatott feledtetni.
„Stop mindenki/Csak a Fidesz” – utalás a kormánypropagandára: Meglepően sokan voltak a Kétfarkúaknál (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)