Minél több hektár földet művelnének meg az emberek, annál magasabb nyugdíjjárulékot kellene fizetniük – hangzik a földművelésügyi minisztérium megoldása a kétmilliárd euróra becsült agrárnyugdíj-, és a felhalmozott járuléktartozások régóta fennálló problémájára, írja a Novaekonomija.
A mezőgazdasági nyugdíjasok státuszának rendezésére vonatkozó új modell javaslata várhatóan az év végére elkészül – állítja a minisztérium.
A szerbiai mezőgazdasági nyugdíjasoknak a gondtalan és megérdemelt nyugdíjas évek élvezete helyett a csekély nyugdíjakkal, és a felhalmozott PIO-járulékokkal kell szembesülniük.
Az állam a Világbankkal együttműködve dolgozik a meglévő biztosítási rendszer problémáinak megoldásán, és az év végére várható majd az új, a mezőgazdasági nyugdíjasokra érvényes nyugdíjmodell – állítja a Földművelésügyi, Erdészeti és Vízgazdálkodási Minisztérium.
Az eddigi szabályok értelmében minden gazdálkodó azonos összeget fizetett a megmunkált földterület nagyságától, és a munkára fordított évek számától függetlenül.
Ez a gyakorlat azt eredményezte, hogy a gazdálkodók nagy része eladósodott, mivel nem tudták fizetni a rájuk kirótt járulékot.
“Ennek a régi modellnek a következményeként sokan abbahagyták a járulékfizetést, emiatt pedig az agrárnyugdíjak kifizetését az államkasszából kellett finanszírozni” – mondja az illetékes minisztérium, és hozzátették, hogy az új modell szerint a gazdák a megművelt terület méretével arányosan fizetnének járulékot, de a nyugdíj összegét emellett a munkaévek és a járulékfizetési évek száma is befolyásolná.
A Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap adatai szerint idén augusztusban a szerbiai mezőgazdasági nyugdíjasok száma összesen 154.719 fő volt, akiknek az átlagnyugdíja mindössze 12.619 dinár volt.
Uglješa Trkulja, a Rumai Gazdák Egyesületének képviselője, és a subvencije.rs portál szerkesztője szerint a 100 eurós nyugdíjat kapó mezőgazdasági nyugdíjasok nagyon nehezen élnek meg. A legnehezebb helyzetben azok az idős emberek vannak, akik életük során nem szereztek kiadható földterületet, vagy akiknek senkijük sincs, aki idős korukban gondoskodhatna róluk.
„Néhány gazdálkodó úgy dönt, hogy kifizeti az adósságok egy részét, hogy mezőgazdasági nyugdíjat szerezzen. Viszont, sokaknak azt a pénzt, amit az adósságokrakifizetnének, érdemesebbinkább földvásárlásba fektetni. Ha kiadják a földet, vagy termelnek rajta, szinte ugyanannyit keresnek, mint amennyi nyugdíjat kapnának. Ha pedig földet vásárolnak, az ráadásul továbböröklődik a családban”– mondta Trkulja.
