A műanyag mindenütt ott van körülöttünk: műanyag üvegből, pohárból isszuk a vizet, abban tároljuk az ételt, abban állnak a tisztálkodási szereink, a kozmetikumaink.
Ljubinka Rajaković, vegyész-analitikus professzor az RTS vendégeként elmondta, hogy egy amerikai kutatás szerint hetente mintegy 5 gramm műanyagot fogyasztunk el, ami egy bankkártya nagyságú műanyag lapka mennyisége.
Ljubinka Rajaković kiemelte, hogy a műanyag két formában jut be a szervezetünkbe: mikroműanyagként, fel nem oldott állapotban, és vegyi alakban, vagyis a műanyag oldóanyagaként.
„A fogkrémben például rengeteg a mikroműanyag, ezt követően a tisztítószerek, a kozmetikai eszközök, nem beszélve a levegőben lévő mikroműanyagokról, amelyeket belélegezhetünk és amelyeket lenyelünk. A kutatási eredmények azt mutatják, a halak is tele vannak mikroműanyaggal”, mondta a szakember.
Arról, hogy mit tesz a szervezetünkkel a mikroműanyag, a szakember azt mondta, hogy a vegyészek szerves és szervetlen anyagokra osztják az anyagokat. Az első csoporthoz tartoznak a fenolok, ftalátok, a nem szervesekhez pedig a nehézfémek ionjai tartoznak. Hozzátette, nem kell túlságosan részletezni ahhoz, hogy az embereknek világossá váljon, hogy ezek az anyagok befolyásolják az immunrendszerünk és a hormonháztartásunk működését.
A legkárosabbnak viszont a biszfenolt a-t tartja, amely a műanyaggyártás során használt adalékanyag, és szintetikus ösztrogént tartalmaz. A mesterséges hormone pedig felborítja a szervezet működését. Ezért fontos a BPA-mentes jelzésű termékeket előnyben részesíteni.
A vegyész kiemelte, egyértelmű, hogy nem lenne ilyen az életszínvonal, ha nem lenne műanyag a világon, de ennek az az ára, hogy rengeteg a hulladék és ezzel a mikroműanyag is.
