Az idei infláció pont azoknak okozza majd a legnagyobb problémát, akiknek a legalacsonyabbak a fizetéseik, s a kormány anyagi támogatását is szelektíven kellett volna – mondták az Utiska nedelje című műsor közgazdász végzettségű vendégei.

A kétszer harminc eurós támogatást sokkal hasznosabban is el lehetett volna költeni – mondta Dejan Šoškić, a Közgazdasági Egyetem professzora. A Szerb Nemzeti Bank korábbi bankkormányzójával egyetértett Milojko Arsić professzor is, aki már korábban bírálta ezt a fajta pénzosztást, ugyanis szerinte azoknak többet kellett volna kapniuk, akiknek a bevételük alacsonyabb.

„Azzal is foglalkozni kell, hogy ez a hatvan eurós támogatás mennyit segít majd a polgároknak. Az embereknek nem támogatás kell, hanem elfogadható nyugdíjak és fizetések“ – mondta Dušan Nikezić, a Szabadság és Igazságosság Pártjának tagja.

Dejan Šoškić arról is beszélt a műsorban, hogy nagyon sok termék és szolgáltatás ára emelkedett, különösen az energiahordozóké, amelyek ára folyamatosan növekszik. A Szerb Nemzeti Bank korábbi bankkormányzója szerint ezt leginkább a legszegényebbek érzik meg, ugyanis ők költik a legtöbbet élelemre, amely a legnagyobb mértékben drágult.

„Éppen ez az oka, hogy a pénzügyi támogatásokat nem lineárisan kell osztani minden embernek, hanem célirányosan azoknak, akiknek a legalacsonyabb a bére” – mondta Šoškić.

Dušan Nikezić kitért arra is, hogy csak az élelem mintegy húsz százalékkal drágult, és az üzemanyag ára is folyamatosan emelkedik.

„Az infláció meg fogja enni a nyaralásunkat” – mondta Nikezić, aki szerint Szerbiában jelenleg hárommillió ember él a szegénység küszöbén, s arra is emlékeztette a nézőket, hogy az országban egy átlagos háztartás több mint kétezer euróval tartozik a pénzintézeteknek, ugyanis kölcsönt vett fel, abból is a legdrágábbat, vagyis készpénzkölcsönt igényelt.

„Ez nagyon veszélyes, és valós képet fest a jobb életről. A televízióban minden második-harmadik reklám készpénzkölcsönt hirdet, meszelésre, születésnapokra… Csak júniusban 100 millió euróval nőtt a készpénzkölcsönökből eredő tartozás a bankok felé: hasonló volt a helyzet augusztusban és szeptemberben, amikor a szülők az iskolakezdéshez szükséges felszerelést igyekeztek megvásárolni. Ez nagyon jól mutatja, hogyan is élnek az emberek Szerbiában” – mondta Nikezić.

Arra a kérdésre, hogy a szerb államvezetők bejelentése, mely szerint az év végéig az átlagfizetés eléri a 610 eurót, megvalósul-e, Arsić azt mondta, hogy a decemberi átlagfizetés minden évben magasabb, ugyanis a cégek ilyenkor fizetik ki a prémiumokat, a bónuszokat. Dejan Šoškić arról is beszélt, hogy már az is érthetetlen, hogy miért euróban határozzák meg a célokat a vezetők, amikor Szerbiában a dinár a hivatalos fizetőeszköz.

„Az a fontos, hogy az emberek a jövedelmükön mennyi mindent tudnak venni, valamint az, hogy a legtöbb embernek mekkora a fizetése, nem pedig az, hogy mennyi az átlagfizetés” – mondta Šoškić.