1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen határozták el a magyar rendek a Magyar Tudományos Akadémia létrehozását. 1996-ban, a Magyar Tudósok Világtalálkozóján döntés született arról, hogy ez a nap lesz minden évben a Magyar Tudomány Napja, amelyet először 1997-ben ünnepeltek meg. Ennek kapcsán kerestünk fel három vajdasági, illetve vajdasági származású, de már az anyaországban tevékenykedő kutatót, mondják el, milyen ma, 2021-ben, csaknem kétszáz évvel a Magyar Tudományos Akadémia létrehozását követően, a modern korban tudománnyal foglalkozni.

Dr. Tímár-Grósz Tímea fizikus, tudományos munkatársként dolgozik a szegedi ELI-ALPS Kutatóintézetben, vagyis a szegedi lézerközpontban. Azt mondja, a tudomány sajátja, hogy az elismerés sokára érkezik, a legnagyobb kihívásnak pedig a globális felmelegedést tartja.


Hogyan látod a mai magyar (akár egyetemes, akár csak a magyarországi, mert jó ideje ott vagy) tudományos életet – gondolok itt a feltételekre, a kutatásokra szánt pénzekre és az elismerésre?

Dr. Tímár-Grósz Tímea

— Megfelelő rátermettséggel és kitartással igen sok lehetőség elérhető, ösztöndíjak és kutatási támogatások egyaránt. Természetesen a legjobb mutatókkal (publikációk, idézettség, tapasztalat) rendelkező kutatók és az aktuális problémákra megoldást kereső pályázatok leginkább a befutók, az alapkutatással foglalkozók némileg nehezebb helyzetben vannak. A tudomány sajátja, hogy az elismerés gyakran sokára érkezik, de ez azért is van így, mert sokszor egy kutatási eredmény hasznosulása hosszú időbe telik.

Mivel foglalkozol a Szegedi Lézerközpontban?

— Tudományos munkatársként dolgozom a Másodlagos források osztályának Attoforrások vizsgálata és alkalmazása csoportjában. Ultrarövid, attoszekundumos (a másodperc milliárdod részének milliárdod része) extrém ultraibolya sugárzást létrehozó nyalábvonalak felépítésében és működtetésében veszek részt, melyek segítségével nagyon rövid időskálán lejátszódó folyamatok vizsgálhatók. Ezt úgy kell elképzelni, mintha fényképeznénk. Attoszekundumos impulzusokra azért van szükség, hogy az olyan rövid idő alatt történő folyamatokat, mint például az elektron keringése az atommag körül, fel tudjuk térképezni, ugyanúgy, mint amikor egy gyorsan mozgó tárgyról készítünk felvételt és ehhez egy igen gyors záridővel rendelkező fényképezőt használunk. Ezen kutatások szerepe a jelen pillanatban leginkább alapkutatásokban van, a fény-anyag kölcsönhatás részletes vizsgálatára ad lehetőséget főként a külső intézetekből érkező kutatók, valamint a Lézerközpont dolgozói számára.

Van-e együttműködés a szerb illetve a magyar fizikusok között?

Nem tudok ilyenről.

Mit tartasz a legnagyobb kihívásnak a mai világban? Mi a legnagyobb feladat az emberiség számára?

— Úgy gondolom a globális felmelegedés hatásainak mérséklése, lehető legnagyobb arányú megfékezése, az éhínség és ezzel párhuzamosan a pazarlás megszüntetése, valamint a hulladékok csökkentése tartozik a legfontosabb feladatok közé. Végül, de nem utolsó sorban igen fontos
feladat a kutatások során megszerzett, széleskörű relevanciával bíró ismeretek átadása közérthető módon a nagyközönség számára, ugyanis egyedül így fékezhető meg a jelenleg oly könnyen hozzáférhető téves és sokszor ártalmas információk terjedése.