A G20-ak állam- és kormányfői a hétvégén jóváhagyták azt a koncepciót, amelyben korábban 136 ország állapodott meg. Ezzel létrejött a nemzetközi vállalatokra vonatkozó 15 százalékos globális minimumadó. Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter a megállapodást Rómában elhangzott beszédében „történelmi” lépésnek nevezte.

Ezzel véget ért a „társasági adózásban a legalacsonyabb adó felé irányuló káros versenyfutás”. Emmanuel Macron francia elnök elégedett ezzel a végkifejlettel. „Négy éve küzdök azért, hogy a multinacionális cégekre legalább 15 százalékos nemzetközi adót vessenek ki. Ezt ma este elértük!”, írta a Twitteren. Angela Merkel német kancellár a csúcstalálkozó első estéjén jelentette be a konszenzust. „Jó hírről számolhatunk be. A nemzetközi közösség megállapodott a vállalatok minimális adóztatásáról”, mondta a CDU-s politikus az olasz fővárosban, és hozzátette, „ez a méltányosság egyértelmű jele a digitalizáció korában.”

Valószínű utódja, Olaf Scholz jelenlegi pénzügyminiszter (SPD) az elmúlt években nemzetközi szinten is elősegítette a projektum megvalósulását. A megállapodás értelmében a legnagyobb, és a legnagyobb nyereséget elért vállalatok adókötelezettségeinek egy része átkerül azon országokba, ahol ezek a vállalatok üzleti tevékenységet folytatnak, de gyakran nem fizetnek semmilyen adót. Ebből olyan államok maradtak ki eddig, amelyekben ezeknek a nemzetközi nagyvállalatoknak nem voltak alkalmazottai és munkahelyei.

Csapás a Szilícium-völgyre

Emiatt egyes országok már egyoldalúan bevezették a digitális adót, vagy bejelentettek egy ilyen lépést, amely elsősorban olyan amerikai cégek ellen irányult, mint az Amazon, a Google, a Facebook vagy az Apple. Ennek a következménye pedig az lenne, hogy a washingtoni kormány ellenintézkedéseket vezethetne be a digitális adókkal szemben. A megállapodás része ezért a már bevezetett digitális adók visszavonása, illetve ezek bevezetésének elkerülése.

Az új szabályozással 125 milliárd dollár adójövedelmet fognak újraosztani, jelentette be az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development – Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) néhány héttel ezelőtt, a megállapodást  előkészítő munka befejezése után. Ez mintegy száz nemzetközi nagyvállalatot érint, köztük nemcsak az említett digitális óriásokat, hanem a rendkívül nyereséges részvénytársaságokat, például a luxuscikkek gyártóit is.

Az új szabályok azokra a multinacionális cégekre vonatkoznak, amelyek évi globális forgalma meghaladja a 20 milliárd eurót, rentabilitása pedig a 10 százalékot. A 10 százalék feletti nyereség adójának negyedét az úgynevezett piaci államok kapják. Az OECD számításai szerint az ezáltal elért többletjövedelem a fejlődő országokban magasabb lesz, mint a gazdaságilag fejlett országokban.

Pénz áll a házhoz

Az átszervezés másik pillére a 15 százalékos globális minimumadó. Ez az új minimális adókulcs a 750 millió eurónál nagyobb forgalmat elért cégekre vonatkozik. Az OECD arra számít, hogy a nemzetközi közösségnek ebből a bevételből összesen 150 milliárd dollárral több jövedelme lesz. A német szövetségi pénzügyminisztérium számára készült tanulmányban a müncheni Ifo Intézet (Leibnitz-Institut für Wirtschaftsforschung – Leibnitz Gazdasági Kutatóintézet) becslése szerint a német adóhatóságok bevétele a jövőben akár 6 milliárd euróval is gyarapodhat a globális minimumadónak köszönhetően.

Az ambiciózus ütemterv szerint a reformnak már 2023-ban hatályba kell lépnie. Azon országok számára, amelyek – az EU-tag Írországhoz hasonlóan – eddig nagy hasznot húztak az adóversenyből, bizonyos átmeneti könnyítéseket terveznek. Mivel Észtország, Írország és Magyarország is csatlakozott a közelmúltban ehhez a megegyezéshez, most már az EU, az OECD és a G20 valamennyi tagja az adóvilág átszervezése mögött áll. A támogatók együttesen a világ gazdasági teljesítményének több mint 90 százalékát képviselik. Kenya, Nigéria, Pakisztán és Srí Lanka viszont még nem támogatja ezt a megállapodást.

Illusztráció (Fotó: Pixabay)