Nemcsak hogy hallani sem akarnak arról, hogy a határon túli magyarok szerzett jogai csökkenjenek, hanem azt szorgalmazzák, hogy egy-egy régiónak hivatalos képviselője is legyen a magyar parlamentben – ez derült ki a Momentum elnökségi tagjaival folytatott beszélgetés során: Cseh Katalin, Ilyés Márton és Tomos Endre a Családi Körnek többek között arról is beszéltek, hogy szomorúnak tartják Pásztor István kijelentését, aki a demokráciát kutyakomédiának tartja, valamint azt is elmondták, azt szeretnék elérni, hogy ne csak egy párt által kinevezett személyek döntsenek arról, kinek jár a magyarországi támogatás.
Noha Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti képviselője Kanadában született, édesapja vajdasági származású, így először őt kérdeztük arról, politikusi karrierje előtt is megfordult-e Vajdaságban.
– A gyermekkorom legszebb nyarait Topolyán töltöttük, a nagyszüleim itt élték le az életüket. Édesapám innen származott el, az ő életútja egy tipikus történet ebből a régióból, itt járt középiskolába, ezt követően felvételt nyert a Budapesti Műszaki Egyetemre, a posztgraduális képzést pedig Kanadában végezte el.
Miért döntött a család a Magyarországra való visszaköltözés mellett?
– Azért költöztünk haza, mert a szüleink számára alapvető volt, hogy a gyerekek Magyarországon nőjenek fel, hogy életben tartsuk a családi kapcsolatokat. Én nemcsak politikusként olvastam a családi, baráti kötődésekről, hanem ezt megéltem, átéltem, édesapám még most is vállalkozik Topolyán. Nagyon fontos, hogy ezek a szálak megmaradjanak, és hogy az emberi viszonyok legyenek a fókuszban, ne pedig a politikai ügyeskedés és a szavazatszerzés.
November 5-én a zentai háborúellenes tüntetés harmincadik évfordulójának alkalmából a Tisza menti városba látogatott a Momentum elnökségének három tagja. Talán nem mellékes, hogy a néhány hónappal ezelőtt elhunyt nagymamája többekkel együtt félelmet nem ismerve szervezte a háború elől menekülő magyaroknak az utat a határ – biztonságot jelentő – túloldalára.
Cseh Katalin: Fontosnak tartottuk, hogy ezen a harmincéves évfordulón megemlékeztünk arról a békés megmozdulásról, amikor az itt élők felemelték a szavukat a békéért és a kényszersorozások ellen. Édesapámon és az itt élő rokonaimon keresztül nekem családi emlékeim is vannak arról az időszakról, arról, hogy milyen sokan menekültek el, ők aztán nem tértek vissza, hogy milyen mértékű sebet ejtett a magyar közösség életén, lelkén ez a háború, amelybe őket belerángatták. A közös emlékezés célja, hogy ezeket a történelmi eseményeket visszahozzuk a közéletbe.
A Momentum képviselői már korábban is ellátogattak Vajdaságba. Ahogy közeledik a magyarországi választás időpontja, várható-e, hogy ez a jelenlét fokozódik?
Ilyés Márton: A jelenlétet folyamatossá kell tenni, nem kampányszerűen és nem a kampányhoz kapcsolódóan, hanem azért, mert az emberi kapcsolatok alapja: a figyelem, a megértés és a jelenlét.
Cseh Katalin: Mindenképpen lesz egy nagyon fontos feladatunk, ez pedig az, hogy még több kapcsolatot építsünk a magyarsággal, hogy még jobban megismerjük, megértsük ezt a helyzetet, amellyel majd a kormányzás során foglalkoznunk kell. Például, hogy átlássuk azt, a Prosperitati pályázatok általi támogatást hogyan lehetne úgy elkölteni, hogy még jobban az itteniek érdekeit szolgálják, hogy jobban ki tudjuk használni a közös határt, hogy Szeged közelségét hogyan lehetne az itt élők előnyére formálni. Biztos vagyok benne, hogy egyre intenzívebb lesz a kapcsolattartás, de ennek az alapja egy őszinte elkötelezettség, mivel ha kormányozni fogunk, azt szeretnénk, hogy még több közjót biztosítsunk ennek a régiónak. A gazdasági helyzet kezelése egy közös kihívás: a kormányváltás után nekünk kell majd dolgozni azon, hogy a magyarok, ha akarnak, akkor képesek legyenek a szülőföldjükön boldogulni, s hogy ebben a magyar kormány megfelelő támogatást nyújtson, és ne csupán a politikai szervezeteken keresztül, hanem közvetlenül az itt élő civileknek.
Azokkal is egy asztalhoz ül a Momentum, akik most kritizálják? Azért kérdem, mert nemrég Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke azt mondta, hogy az ellenzéki előválasztás egy klaszikus kutyakomédia, és az ellenzék bizonyította alkalmatlanságát.
Ilyés Márton: Szomorúnak tartjuk, hogy egyesek a demokráciát kutyakomédiának tartják, de én azt hiszem, hogy ezeket a megnyilatkozásokat a jelenlegi kormányzat által kikényszerített megfelelési vágy hajtja.
Cseh Katalin: Nagyon bízom benne, hogy a kormányváltást követően a Magyar Mozgalommal és a Vajdasági Magyar Szövetséggel is jó viszonyt alakítunk majd ki, hiszen ők az itt élő magyarok legitim képviselői.
Nap mint nap szembesülhetnek azzal, hogy a kormánypárt kőkeményen kijátssza a Gyurcsány-kártyát az ellenzéki összefogással szemben a határon túliak körében is, ami ezen a területen jóval többet jelent, mint Budapesten, ugyanis a határon túliakat valamiféleképpen megtagadta a gyurcsányi politika 2004-ben, és ezt az emberek nem felejtik el. Hogyan gondolnak megküzdeni ezzel a problémával?
Cseh Katalin: Ez nekem egy személyes trauma, amikor a népszavazás előtt megjelentek a sajnálatosan hergelő tartalmak, akkor csak arra tudtam gondolni, hogy az édesapám és a nagyszüleim azok, akiket most ellenséggé kiáltottak ki. A népszavazás végeredménye egy óriási törés volt a családon belül és az ismeretségi körben, mivel édesapám nagyon sok barátja és kollégája Vajdaságból származik. Nem tudtuk félretenni, hogy magyarok vagyunk mindannyian, ugyanazt a nyelvet beszéljük, ugyanahhoz a közösséghez tartozunk, és mégis a magyar és magyar közötti ellentétet – politikai célból – kiélezték. Pont ezért küzdött a Momentum minden ellenzéki tárgyaláson, hogy még véletlenül se legyen arról szó, ha a jelenlegi ellenzék alkot kormányt Magyarországon, bármilyen szempontból ezt a kártyát ki lehessen játszani a valóság talaján maradva. Nagyon fontos számunkra a határon túli magyar közösséggel való kapcsolattartás, hogy a szerzett jogok, mint a szavazati jog, megmaradjanak, és hogy az állampolgársági jogokat megőrizzük, mivel minden nemzetnek kötelessége felelősséget vállalnia minden állampolgáráért, bárhol is él az a világban.
Tomos Endre: Az ellenzéki együttműködés kialakulásakor szakpolitikai egyeztetéseken megállapodtunk abban, hogy a magyar állampolgárság intézményét senki nem vitatja el a határon túli magyaroktól. A Momentum azt képviseli, hogy meg kell erősíteni a külhoni magyarok szavazati jogát, és nemcsak azt, hogy listára szavazzanak, hanem azt is, hogy valós képviseletet kapjanak.
Lehet, hogy újkeletű lesz a számukra, de Vajdaságban nagyon sokan úgy könyvelték el a Momentumot, mint az a mozgalom, amely elkaszálta a budapesti olimpiát.
Cseh Katalin: Nyilvánvaló, hogy a Fidesz kormány minden szinten az ellenfelei aljas lejáratásával él, és teljesen kikarikírozott képet próbál mutatni mindenkiről, aki veszélyes lehet a hatalmára. A Momentum nem az olimpia ellen kampányolt, hanem hittünk és hiszünk abban, hogy az ilyen mértékű döntéseket a társadalom egészével kell megvitatni. Azt szerettük volna, hogy legyen egy népszavazás a budapesti olimpiáról, hogy ne felülről, egy elefántcsonttoronyban döntsék el, hogy egy ilyen összegű beruházás megvalósuljon-e Magyarországon. Az olimpiát a Fidesz kaszálta el, ő mondta, hogy nem vállalja a népszavazási kampányt, hanem inkább levette a napirendről ezt a kérdést, ugyanakkor látta és érezte, hogy a Momentum egy feltörekvő erő, egy olyan mozgalom, amely az ellenzéki együttműködés egyik hajtóereje, és a Fidesz éppen ezért kapaszkodik abba, hogy olyan dolgokkal vádoljon bennünket, amelyekről ő tehet.
Mint tudjuk, igen nagy a személyes összefonódás a szerb államfő és a magyar kormányfő között. Ezzel a helyzettel mit tud kezdeni az ellenzék?
Cseh Katalin: A mielőbbi EU-csatlakozás nyilvánvalóan Szerbia és az itt élő magyarok érdekét is szolgálja, azonban az, ahogy a jelenlegi szerb kormány egyre jobban hasonlít az Orbán-kormányra, pont ezt az esélyét veszélyeztetni. Pont azok a kérdések, amelyek például a médiafüggetlenség és a kormány bizonyos erősebb centralizációra mutató lépései körül merülnek fel, nem hagyják azt, hogy arról vitázzunk, mekkora értéket teremtene ennek a régiónak az EU-csatlakozás, vagy hogy el tudjuk érni azt, hogy a kisebbségi jogok bővítése is prioritásként szerepeljen a csatlakozási tárgyalások során. Szerbiának és a vajdasági magyaroknak az lenne az érdekük, hogy egy nyitottabb és szabadabb közéletben éljenek. Arról is érdemes lenne beszélni, hogyan tudnánk élőbbé tenni az együttműködést a határ két oldalán: például, hogy a szegedi munkahelyekre vonattal ingázzanak a vajdasági magyarok, és közben ne hagyják el a szülőföldjüket.
Ilyés Márton: Önmagában nem a kapcsolattal van problémánk, mert a magyar államfő legyen jóban minden szomszédos állam vezetőjével. Mi abban reménykedünk, hogy nemcsak Budapesten, de Szerbiában is megérett a helyzet a változásra, és a következő választásokon ez majd megmutatkozik.
Tomos Endre: Egy jószomszédi viszony arra jó, hogy a külhonban élő magyar közösségeket segítse, itt viszont azt láttuk, hogy ez a kapcsolat a magyar közösség kárára van, ugyanis az eddig megszokott kétnyelvű útjelzőtáblák helyére kizárólag cirill betűs feliratokat tartalmazók kerülnek.A jószomszédi viszonyból logikusan az következne, hogy könnyebbé teszik az emberek életét, viszont éppen Pásztor Bálint, a VMSZ alelnöke vetette fel, hogy már a vonaton legyen útlevélellenőrzés, ne kelljen emiatt a határon több órát várni. Mivel abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a vajdasági magyarok egy része uniós állampolgár, számukra a határon fent lehet tartani egy folyosót, amely elvileg van, de gyakorlatban nem működik, ezt be kellene tartatni, és akkor az EU-s állampolgárok kényelmesebben utazhatnának. Ez mind olyan, amit a jószomszédsági helyzet lehetővé tenne, és mégsem valósul meg.
Prosperitati – hasznosulás és elszámolás
A beszélgetés során szóba került a Prosperitati Alapítvány is, amelyen keresztül jelentős mennyiségű pénz érkezik Vajdaságba.
– A Momentum célja, hogy vizsgáljuk meg az elmúlt tíz évet, hogy valós képet kapjunk, mennyi volt az az átalány, amelyet a külhoni támogatásokra fordított a magyar kormány a költségvetésből, és a többi párttal megegyezve ezt valamilyen szinten kössük a magyar gazdaság teljesítményéhez. Lényeges, hogy a határon túliak tudják, hogy számíthatnak erre a pénzre, és ne lojalitás alapján jussanak hozzá. A pénzek szétosztásában régiónként ne csak egy párt vegyen részt, hanem ez demokratikus alapon működjön: ne csak a pártok, hanem a civil szervezetek is beleszólhassanak. Emellett nemcsak a pénzek szétosztásával foglalkoznánk, hanem a hasznosulásának a bemutatásáról és a minél pontosabb elszámolásáról a magyar állampolgárok felé, hogy tudják, jó helyre kerül a támogatás, és ne legyen megosztó. Ha csak azt látják a magyar adófizetők, hogy pénz megy a külhonba, és azzal nem kell elszámolnia senkinek, annak nyilván nem örülnek – mondta Tomos Endre, Cseh Katalin pedig hozzátette:
– Ha mi kormányzunk jövőre, egészen biztosan nem lesz feltétele a Prosperitati pályázatoknak, hogy a nyertesek esetleg csúnyákat mondjanak az akkori ellenzékre.
A Momentum elnökségi tagjai a Sajtószabadság Alapítvány zentai szerkesztőségében (Fotó: Malatinszky Dávid)