Kellemes, enyhén diós íz, sokféle felhasználási lehetőség, tápanyaggazdagság és rengeteg pozitív élettani hatás – ezt tudja a méltatlanul háttérbe szorított növény, a csicseriborsó. Az egyik legősibb kultúrnövényt napjainkban inkább a reformtáplálkozásban használják. Mivel a garbanzo bab néven is ismert hüvelyes az egyik legbőségesebb növényi fehérjeforrás, a vegánok és vegetáriánusok körében nagyon népszerű, de bármilyen étrendbe beilleszthető és sokféleképpen elkészíthető. Ideje újra felfedezni a csicseriborsót!
Latin neve Cicer arietinum, angol megfelelője a chickpea, szerbül pedig leblebijának vagy nautnak mondják. Már az ősmagyarok is termesztették, írásban először 1350-ben említik cicer borsó néven, de a régebbi szakácskönyvekben gyakran bagolyborsóként szerepel. A XVIII. századig viszonylag gyakori volt, aztán fokozatosan feledésbe merült.
A magas fehérjetartalmú, rostokban, vasban és magnéziumban gazdag hüvelyes származási helye nagy valószínűséggel a Közel-Kelet vagy a mediterrán régió, ahol étkezési célra és abraknak termesztett közkedvelt növény. Európában az olaszok, spanyolok, portugálok, franciák és a törökök termesztik jelentősebb terület- és hozamviszonyok mellett. Szerbiába külföldről hozzák be meglehetősen drágán, mert a második világháború óta nem termesztik errefelé ezt a növényt, így betegségei és kártevői sincsenek – ez már önmagában alkalmassá teszi a biotermesztésre. Az ebben rejlő lehetőséget ismerte fel hat évvel ezelőtt a bácsföldvári Nemanja Mirilov, amikor úgy döntött: kísérleti jelleggel belevág a csicseriborsó-termesztésbe.
A hüvelyes növény jól tűri a szárazságot
„Görögországban hallottam először felőle, ott sokat emlegették a chickpea-t. Az interneten néztem utána, miről is van pontosan szó, és a vetéshez is interneten keresztül, Oroszországból rendeltem az első magvakat, mivel Szerbiában senki nem foglalkozott ezzel a növénnyel. Szeretem a földet, és egy önfenntartó, rendhagyó vállalkozást szerettem volna indítani, ahol a termeléstől a késztermékeken át az értékesítésig mindent mi csinálunk, és ebből meg is tud élni a család – így jutottam arra az ötletre, hogy csicseriborsót termesztek. Az első évben csupán fél holdat vetettünk be egy orosz fajtával, és elégedettek voltunk a hozammal. Sokat tanultunk, kísérleteztünk az elmúlt években. Ma már egy tucatnyi közreműködővel jóval nagyobb területen termelünk négy különböző fajtát: az afganisztáni vörös-feketét és háromféle olaszt. Az afganisztáni szemeket zsebben hozta nekem Afganisztánból egy barátom, elütettük ezeket a kertben, és most már vetni is tudunk belőle.”
A csicseriborsó kitűnő méregtelenítő, és magas rosttartalmának köszönhetően szerves részét képezheti a cukorbetegek étrendjének is, sportolóknak, aktív életet élőknek pedig a benne lévő rengeteg fehérje miatt szinte nélkülözhetetlen növényi táplálék. Gondoskodik a megfelelő bélmozgásról, elejét veszi a székrekedésnek, erősíti a csontokat és jót tesz a májnak is. Aki fogyókúrázik, az is bátran fogyaszthatja: bár kalóriaértéke közepes, sokáig eltelít, csak arra kell ügyelni, hogy késő este már ne együnk belőle. Sokféleképpen fogyasztható: készülhet belőle humuszként ismert pástétom és egy falafelnek nevezett hús nélküli fasírt is. Az északnyugati olasz tengerparton farinatát, azaz finom lepényt sütnek belőle. Párolhatjuk fűszerekkel, ilyenkor ízletes nassolnivaló, pirítva pedig snack lesz belőle. Ha megőröljük, besant, egy ritkaságszámba menő, sokoldalúan felhasználható, rostokban, vasban és magnéziumban gazdag, alacsony zsírtartalmú gluténmentes lisztet nyerünk, ami köves házi malommal, lassú őrléssel készül. Nemanja hét hónapig dolgozott azon, hogy az általa őrölt liszt mindig megfelelő minőségű legyen.
A termékpaletta folyamatosan bővül
„Ma már a megfelelő deklarációkkal is rendelkezünk, így a besan nevű lisztünk felkerülhetett a bioboltok polcaira is, de Magyarországra és Szlovéniába is szállítunk. Ebből a lisztből kenyeret és süteményt is lehet sütni, de sűríteni is lehet vele. Az így készült termékek gluténmentesek, magas fehérjetartalmúak és kiváló tápértékűek, emellett könnyen emészthetők. Mindez igaz a tavaly Besan pasta néven piacra került tésztánkra is, amely rendkívül gyorsan elkészíthető, még főzni sem kell: csak leöntjük forró vízzel, adunk hozzá egy kevés sót és olajat, megkeverjük, három percig állni hagyjuk, majd öntünk hozzá egy-két pohár hideg vizet. A tésztát ezután leszűrjük, majd leöblítjük hideg vízzel, és már kész is. Ebben a tésztában nincs tartósítószer és adalékanyag, íze pedig a pörkölt mogyoróéra emlékeztet.”
Nemanja és a marketingért, értékesítésért felelős felesége, Markov Biljana kiapadhatatlan az ötletekből. A feleség képviseli a női vonalat, azaz a csicseriborsó-kozmetikumokat is. Az értékes hüvelyesből Besan smoothie néven vegán szappant kísérletezett ki, Besan glow névvel pedig egy arcmaszkot is előállított.
A fiatal házaspárnak olykor a véletlen is a kezére játszik – így született meg a csicserikávé. Ha pontosan kellene fogalmazni, angolul ez chickpea coffee lenne, szóval az, hogy Nemanjáék termékének a neve Chickpeace cooffee, félreértehetően utal arra, hogy itt bizony egy kis turpisságról van szó.
A humusz nem csak kenyérre kenhető
„Igazából ez nem kávé, mondjuk inkább békeitalnak, hiszen angolul a peace békét jelent. Nincs benne glutén és koffein, viszont van benne sok fehérje, szóval gyerekek is fogyaszthatják. Véletlenül született meg ez az ötlet. A feleségem szíve nem viselte jól a kávét, és akkor eszembe jutott, hogy idős ismerőseim mesélték nekem valamikor, miszerint régen Macedóniából hozták ide a csicseriborsót, a tanyákon megpörkölték, úgy ették. Innen jött a “kávépörkölés” ötlete. Ez az ital készülhet úgy, mint a török- vagy a neszkávé, sőt kávéfőzőgépekbe is lehet tölteni. Ha megfőtt, hagyjuk kicsit állni, ülepedni. A csicseris ital íze emlékeztet ugyan a kávééra, de van egy pirított mogyorós beütése, ezért a zaccot fel lehet használni sütemények ízésítésére is. Nálunk nemcsak a csomagolás, de a melléktermék is újrahasznosítható!”
Csicseriborsóból készül a Besan sajt is, ami mégsem sajt – olyan inkább, mint a tofu szója nélkül. Ez is Nemanjáék “találmánya”: több mint fél évig kísérleteztek vele, mire megszületett a fűszerekkel mediterrán ízvilágúra hangolt Besan sajt.
„Mi nagyon szeretjük salátában is, egy kis olívaolajjal, szezámmaggal, fűszerekkel. Az a célom, hogy minél többen megismerjék ezt az egészséges hüvelyest és a belőle készített termékeket, ételeket, hiszen sokféleképpen – sütve, főzve, párolva, köretként, húspótlóként, csemegeként – is fogyasztható. Rendezvényekre falafelt, azaz csicseriborsó-fasírtot is készítünk jordán módora, ehhez líbiai éttermektől szerezzük be az eredeti fűszert, amely az év 356 napjának megfelelően 365 növényből készül – óriási sikere van, akárcsak a humuszunknak, azaz a csicseriborsóból készült pürénknek.”
A csicseriborsó vetése, termesztése, aratása a szójáéhoz hasonlít. Nemanja nem használ vegyszereket: többször is körülkapálja a vetést, kétszer végez sorközi ekézést, a csalánból készült permetszerrel pedig védi és táplálja a növényt. Nemanja szerint 50 eurós holdankénti befektetéssel 600–1200 kiló közötti hozamra lehet számítani. Ez a növény jól tűri a szárazságot, locsolni nem kell. Neki az idei aszályos nyár után 800–900 kilogramm termett holdanként, és 100 dinárért vették át az első osztályú terményt. A bácsföldvári fiatalember főleg a kistermelőket szeretné arra ösztönözni, hogy vágjanak bele a csicseriborsó-termesztésbe.
Nemanja közgazdásznak tanult, és már egyetemistaként vállalkozott: edzőterem üzemeltetésével kezdett, kutyatenyésztéssel folytatta, aztán külföldön is szerencsét próbált, de hazahúzta a szíve. Az idén újabb kísérletbe fogott, ismét fél holdon: egy őshonos, a hibrideknél kisebb hozamú, de kizárólag emberi táplálékként használt kukoricafajtát, a nyolcsoros fehér, nagy szemű és nagy csövű fillérkukoricát kezdte el vegyszermentesen termeszteni.
