Az elmúlt hetekben a vásárlók szinte minden alkalommal, amikor vásárolni mentek, többet fizettek, mint korábban, mivel minden termék drágult valamilyen mértékben. De vajon ez az intenzív drágulás ellen mit tehetnek az illetékes szervek – tette fel a kérdést az Euronews Serbia.
Október végén nagy ugrást mutatott a hivatalos statisztikák görbéje, 2020. szeptemberéhez képest 5,7 százalékos, idén augusztushoz képest 0,8 százalékos volt az infláció. Akkor a közgazdászok azt jósolták, hogy folytatódik az áremelkedés, az elmúlt napokban pedig sokan panaszkodtak az emelkedő kenyérárakra, amit végül 46 dináros maximumon határozott meg az állam.
Habár a kenyér árát kormányrendelet korlátozhatja, más élelmiszereknél nem ez a helyzet. Így egyebek közt a zöldség-gyümölcs, az olaj és zsír, a hús, a tej és tejtermékek ára is emelkedett.
„Az árpolitika nyomon követése és a stabilitás megőrzése rendkívül nehéz, mert az árakat gyakran bizonyos globális áramlások irányítják, amit az állam nem tud befolyásolni” – magyarázza Zoran Bogetić, a Közgazdaságtudományi Kar professzora.
A világpiacon jelentősen növekedtek az energiaárak, ami a termékárak emelkedésének egyik fő oka. Emellett az árakat más tényezők is befolyásolják, és Bogetić szerint a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumnak figyelembe kell vennie a verseny szabadságát.
„Ami a kenyér árát illeti, azt mondanám, hogy a szerb kormány rendeletét az élelmiszer- és áramárak drámai változásaival összefüggésben kell szemlélni. Egyes becslések szerint az árak akár 30 százalékkal is emelkedtek az év eleje óta, ami az állampolgárok életszínvonalára, valamint a szabályozó szervek számára is komoly kihívást jelent” – magyarázta Bogetić, aki szerint a szabályozott élelmiszerárak veszélyt jelentenek a piaci verseny szabadságára, és a jelenleg hat hónapra szabályozott kenyérárat három hónap elteltével korrigálni kellene, a mostani rendelet eredményességétől függően.
Arra a kérdésre, hogy vajon mit tehetnek az illetékes intézmények a drágulás ellen, a professzor azt felelte, hogy ebben a helyzetben nem lehet túl sokat várni a kereskedelmi minisztériumtól, mivel egy világszinten zajló, abnormális helyzetnek van kitéve Szerbia is.
Žarko Galetin agrárgazdasági elemző szerint a kenyérár befagyasztása az „utolsó védelmi vonal a leginkább veszélyeztetett polgárok védelmének szempontjából” – mondta Galetin az Euronews-nak.
Hozzátette, ez az intézkedés teljes mértékben várható volt, de hosszú távon jelentősen csökken a hatása.
„Ez egy ad-hoc intézkedés, amely rövidtávon segíthet, ám időben nagyon korlátozott, és hamarosan csökken a hatása” – állítja Galetin.
Illusztráció (Fotó: Anna Shvets/Pexels)
