A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága (KKP KB) múlt heti napokon keresztül üléséről semmi hír nem szűrődött ki. A végén azonban közzétették, hogy Hszi Csin-ping új rangot kapott, amelyet korábban csak a Kínai Népköztársaság  alapítójának, Mao Ce-tungnak tartottak fenn: kormányzó lett.

A négynapos tanácskozás után „határozat született a párt nagy sikereiről és vezetőjének történelmi tapasztalatairól”, jelentette be egy sajtókonferencián Dzsáng Csincsuán, a KKP BP Politikai Kutatóközpontjának igazgatója – a teljes szöveget azonban továbbra sem hozták nyilvánosságra. A határozat különleges jelentősége abban rejlik, hogy a pártalapítás óta mindössze két olyan döntés született, am egy-egy pártvezér pozícióját véste voln kőbe: eddig csak Mao Cetung és Teng Hsziao-ping „érdemelte” ki ilyesmit.

A jelenlegi határozat Hszi Csin-pinget nemcsak saját történelmi korszakának alapítójává teszi, hanem egy „innovatív filozófia” megteremtőjévé nyilvánítja őt, amely „új áttörést jelent a marxizmusnak a kínai kontextushoz való igazításában”. Ez pedig valójában nem más, mint a XXI. század marxizmusa.

Új politika kezdete

A KKP KB PB határozata felsorolja Hszi Csin-ping hatalmi ideológiájának legfontosabb pontjait. Ezek között fontos szerepet játszik a Nyugattal való „rendszerverseny” sikere a „tőke és a gazdagok uralmával” szemben, mondta egy szóvivő, aki szerint az amerikaiak elégedetlensége növekszik, elsősorban a koronavírus kormány általi kezelése, valamint a Kapitólium lerohanása miatt, míg a kínaiak 98 százaléka elégedett saját rendszerük politikájával.

A KKP KB PB szerint Kína nemzetközi elismerés iránti igénye az, hogy „hihetőbbé, szerethetőbbé és tiszteletreméltóbbá” váljon. Ez a megfogalmazás Hszi Csin-pingtől származik, aki azonban arra is felszólította diplomatáit, hogy „ne kerüljék el a harcot”. Az Amerikával vívott küzdelemben a KKP KB határozata szerint „Kína globális ​​befolyásának erősítéséről” van szó. Ez magában foglal olyan eszközöket mint a dezinformációs kampányok, valamint hogy az ENSZ dokumentumaiban is helyet kapjanak Hszi Csin-ping politikai üzenetei.

A közleményben a KKP KB támogatja a hongkongi tüntetések Hszi által elrendelt leverését, ami fordulatot jelent „a káoszból a rendbe”. De a közlemény azt is hangsúlyozza, hogy Tajvan bekebelezését Hszi elsősorban a „kínai örökség egyesítésének” tekinti.

A határozat megjegyzi, hogy Hszi vezetése alatt „alapvető változás következett be a KKP ideológiájában”. Míg Teng Hsziao-ping az 1980-as években a gazdaság és a társadalom ideologizálását kezdeményezte, Hszi Csin-ping szerint mostantól a pragmatizmusnak kell az életet uralnia. „Nem fontos, hogy fekete vagy fehér a macska, a lényeg az, hogy egereket fogjon”, mondta Teng Hsziao-ping, és ezzel megalapozta a kínai gazdasági csodát, ami azonban korrupciót és az egyenlőtlenséget is eredményezett. Amikor 2012-ben Hszi Csin-ping átvette a párt és az állam vezetését, úgy látta, hogy a párt mély legitimációs válságban van. A közlemény szerint Hszi „megoldotta a pártszervezetek laza és gyenge kormányzásának problémáját”, és megnyerte a korrupció elleni küzdelmet. Újra felelevenítette azokat a hagyományokat is, amelyeket Mao uralma alatt, mint burzsoá eszközöket, betiltottak.

Kína új történelmi kiindulópont előtt áll

Hszi Csin-ping úgy döntött, hogy nem vesz részt ideológiai csatákban. Az 1945-ös és 1981-es történelmi határozatok következtetései továbbra is érvényesek – közölte a KB. Az 1945-ös határozatban Mao azzal indokolta hatalmi igényét, hogy pusztító hibákkal vádolta pártellenfeleit és saját álláspontját tekintette az egyetlen helyesnek. 1981-ben Teng Hsziao-ping „katasztrófának” nevezte a kulturális forradalmat és Maót hibáztatta érte. Hszi szerint azonban mindkét vezető helyes választ adott kora kihívásaira és ezzel leállította a kínai történelem rombolását, valamint a liberálisok és a neomaoisták közötti ideológiai konfliktusokat. Teng reform- és nyitási elképzelései azonban már nem egyeznek Hszi Csin-ping gazdaságpolitikájával, amely az állami ellenőrzésre és a technológiai egyeduralomra támaszkodik. Erre emlékeztett a pekingi Securities Daily című napilap, és arra hívta fel a figyelmet, hogy november 11-én – a „nőtlenek és hajadonok” napján (ami Kína legnagyobb bevásárlónapjának számít) – az Alibaba, Kína egyik legnagyobb technológiai cége, 65 milliárd euró bevételre tett szert, ami csaknem duplája a 2019-ben szerzett bevételnek.

Hszi Csin-ping, a korszakalkotó (Fotó: Hszinhua)