Szerbia az éghajlatváltozással foglalkozó glasgow-i csúcstalálkozón megerősítette azt, amit az elmúlt 10 évben a gyakorlatban is mutatott, vagyis, hogy nincs szándéka a szénalapú energia előállítás feladására, és az energetikai átmenet elindítására.

A szerb tisztségviselők fő érve az, hogy ennek a piszkos energiaforrásnak a feladása energiaválsághoz és a villanyáram drágulásához vezetné az országot. A Nova beszélgetőpartnerei azt állítják, hogy éppen a hőerőművekre való támaszkodás vezetne a felsorolt problémákhoz.

Viktor Berishaj, az Európai Klímapolitikai Hálózat munkatársa a Novának elmondta, hogy a glasgow-i nyilvánosság csupán hangzatos politikai nyilatkozatokat hallott a szerb delegációtól, ezért Szerbia megkapta a Fossil Day díjat, amelyet azoknak az országoknak szánnak, amelyek kis előrelépésekért is nagy erőfeszítéseket tesznek.

– Szerbia ezúttal sem csatlakozott a szénen alapuló energia eltörlését szorgalmazó országokhoz. Szerbia továbbra is a legnagyobb szennyező a régióban, és nincsenek reális kilátások a fosszilis tüzelőanyagok használatának megszüntetésére, emellett a Nemzeti Energia- és Klímaváltozási Terv elfogadásával is késik az ország, emellett pedig meghosszabbítja a hőerőművek működési engedélyeit – mondta Berishaj és hozzátette, az átállás igazságosságához a széles szakmai és civil közvélemény bevonása is szükséges, ugyanakkor a szén kitermeléséből élőkről, és az erőművek dolgozóiról sem szabad megfeledkezni. Mint mondja, ilyesfajta integrált hozzáállásra nincsenek politikai ambíciók Szerbiában.

Mirko Popović, a Megújuló Energia Intézet (RERI) programigazgatója megjegyezte, hogy Szerbiának az Energiaközösség tagjaként 2010 és 2020 között 21-ről 27 százalékra kellett volna növelnie a megújuló energiaforrások arányát, ám ez alatt a 10 év alatt, mint mondja, nem történt előrelépés.

– Nincs komoly politikai hozzáállás az energiahatékonyság javítását illetően, az egyébként is nagy energiafogyasztás pedig folyamatosan növekszik – mondja Popović, és hozzátette, a kormány ijesztgetéseivel ellentétben éppen az vezetne dráguláshoz, ha az ország nem tér át a megújuló energiaforrások használatára.

– Amennyiben a következő 10 évben nem tér át az ország a zöld energiára, akkor Szerbia energiafüggővé válik, és vásárolnia kell majd az áramot. A lignit, amit kibányásznak, egyre rosszabb minőségű, a hőerőművek pedig elöregedtek – magyarázza Popović.

Hozzátette, a széndioxid kibocsátás utáni adó mértéke egyre emelkedni fog, ami az áram árában is érzékelhető lesz.

– A megújuló energia a szénnel szemben sokkal olcsóbb, főleg, hogy a zöld energia előállításához szükséges berendezések ára jelentősen csökkent az utóbbi években a technológiai fejlődésnek köszönhetően – részletezi a RERI programigazgatója, aki szerint Szerbia máris elkésett a döntéssel, és óriási problémákkal fog szembesülni, amikor a jövő évben a Kolubara hőerőmű A blokkját, és a Morava hőerőművet le kell majd kapcsolni az Energiaközösséggel kötött szerződések lejárata miatt.

Minderről Aleksandar Vučić szerb elnök másképp vélekedik, szerinte egy ország sem zár be hőerőműveket, és feltette a kérdést, hogy akkor miért éppen Szerbia tenné azt meg.

Annak ellenére, hogy Szerbia a hőerőművek további működtetése esetén az Energiaközösség szankcióival szembesülne, a kormány mégsem tesz eleget kötelezettségének, tehát nem kívánja bezárni a két említett erőművet.

– Még senki sem zárta be a hőerőműveket Európában, Szerbia csökkenteni fogja a szénből nyert energia részesedését, és megújuló forrásokba fog fektetni, ám a polgároknak meg kell értenie, hogy jelenleg a szénen kívül nincs más, amivel biztosítani tudjuk a villamosenergia-előállítás forrását –mondta Vučić.

(Fotó: Pixabay illusztráció)