Az Investigate Europe újságírói végigjárták Budapesttől a pireuszi kikötőig azt a vasútvonalat, amin a Budapest–Belgrád-vonal is fekszik, hogy megnézzék, milyen úton jönnek majd a kínai áruval megpakolt tehervonatok.

  • Útközben a szerb és az észak-macedón közlekedési minisztériumban is készítettek interjúkat. A szerbek elárulták, amit a magyar kormány 10 évig titkolna: a várt forgalomnövekedésből ki tudták számolni, mikor térülhet meg a beruházás.
  • Az is kiderült, hogy a magyar szakaszhoz képest Szerbiában kilométerenként 3,7 millió euróval olcsóbban épül a vasút.
  • Valamint azt is rekonstruálták uniós és balkáni források alapján, hogy milyen geopolitikai játszmába szállt be Orbán Viktor azzal, hogy Kínának gesztust tett ezzel a projekttel.
  • Erre a gesztusra az is bizonyíték, hogy komolyan lobbiztak magyar oldalról azért, hogy más útvonalon menjen a Budapest–Belgrád-vasút, de a kínaiak ezt lesöpörték az asztalról.

2015. november 25-én reggel közel 500 km/h-val száguldott egy nagysebességű vonat Szucsouból Sanghaj felé, a 90 kilométeres távot alig negyed óra alatt tette meg a szerelvény. Az egyik kocsiban egy asztalnál ült Li Ko-csiang kínai miniszterelnök, Aleksandar Vučić szerb elnök és Orbán Viktor. Az eseményről készült fotón kedélyesen beszélgetnek, nem sokkal korábban egy fontos közös beruházásról szóló megállapodást írtak alá.

Li arról beszélt, hogy „az utazás Kína és Közép-Kelet Európa együttműködésének a tükre: nagy sebességű, de kényelmes és megnyugtató”. „Ez lenyűgöző” – lelkesedett a vonatért a kínai kormány hivatalos hírügynökségének beszámolója szerint Orbán. „Kína fejlődése valóban csodálatra méltó” – tette hozzá a magyar miniszterelnök. Akkor valószínűleg még nem tudta, hogy amiben megállapodtak a kínaiakkal, kevésbé lesz lenyűgöző, mert Budapest és Belgrád között fele olyan gyorsan sem fognak menni a vonatok, mint a sanghaji szupervonat. Ami nálunk épül, még csak nagysebességű vasútnak sem lesz nevezhető, mert annak 200 km/h a minimális átlagsebessége, Magyarországon viszont csak 160-as pálya épül.

Az Investigate Europe újságírói októberben Budapesttől Pireuszig végigjárták azt az útvonalat, amin majd valamikor a közeljövőben Európa közepe felé düböröghetnek a kínai áruval megpakolt tehervonatok a kínaiak által megszerzett görög kikötőből. A Budapest–Belgrád-projekt ugyanis egy nagyobb terv része, ami a kínaiak európai terjeszkedési tervébe illeszkedik. Ezért egy geopolitikai játszma kényes pontja is, amelyben az EU (az USA-val a háta mögött) nekifeszül a szuperhatalmi ambíciókra törő ázsiaiaknak.

Belgrádtól délre részben EU-s támogatásból folytatják a vasútvonal felújítását, azaz a hintapolitikában járatos Vučić kipöckölte a kínaiakat a projektjükből az unió kedvéért. „Ez tényleg véletlenül történt. Ilyen volt a helyzet” – adott erre furcsa magyarázatot belgrádi irodájában Anita Dimoski vasútért felelős közlekedési miniszterhelyettes. A véletlennél azért többről van szó, „ez inkább politikai kérdés, mint vasútszakmai” – fogalmazott egy neve elhallgatását kérő szerb tanácsadó egy háttérbeszélgetésen.

A teljes cikket ide kattintva lehet elolvasni.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kezet fog Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével a az Újvidék-Kelebia vasútvonal alapkőletétele után 2021. november 22-én (Fotó: Ótos András/Tartományi Parlament Sajtószolgálata)