A 2022-es magyarországi választások tisztasága, a migrációs kérdés, a magyar-szerb kapcsolatok és a nagybecskereki megyéspüspöknél tett látogatása – többek között ezekről a témákról is nyilatkozott a magyarországi egyesült ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje a Szabad Magyar Szónak.
Több külföldi ország nagykövetével is tárgyalt a napokban, és az erről kiadott tájékoztató szerint a választási csalás lehetőségének kérdése is szóba került. Ezek szerint a diplomaták reális veszélyként tekintettek erre a kérdésre?
– Arra a bizonyos törvényre kérdeztek rá, amely nemrég lett módosítva, és amelynek értelmében bárki bárhova bejelentkezhet, és ott szavazhat is, anélkül, hogy életvitelszerűen ott élne. De természetesen a nagyköveteket érdekli a választás tisztasága, sok esetben például az EBESZ-megfigyelők is nagykövetségi alkalmazottak szoktak lenni. Azt kérdezték tőlem, hogy szerintem a választások megfelelnek-e majd a „fair and free” követelményének, azaz, hogy szabadok és igazságosak lesznek-e. Én pedig azt mondtam, nagyon komoly a gyanúnk, hogy sem szabadok, sem igazságosak nem lesznek, mert a tömeges szavazatvásárlástól kezdve a halottak nevében történő szavazáson át a már említett voksturizmusig sok mindent láttunk már, és félő, hogy látunk is.
Azt az alapvetést – a határon túliak szavazati jogára vonatkozóan – hogy szerzett jogokat nem veszünk el, már több ízben is hangsúlyozta ön, és az egyesült ellenzékhez tartozó más politikusok is. Ezen túlmenően a közös ellenzéki választási programnak lesz-e olyan része, amelyik a határon túli magyarok vonatkozásában fogalmaz meg célokat és feladatokat?
– Biztosan lesz. Már az eddigi nyilatkozataimban is utaltam arra, hogy a határon túli magyarság támogatását az ellenzék is nagyon fontosnak tartja. Igaz, nem stadionokkal. Azt gondoljuk, hogy igazságos és politikától független támogatási rendszert kell alkalmazni. A határon túli magyarság kulturális autonómiatörekvéseit és egyáltalán, a magyarságot szeretnénk támogatni, és nem a szavazatokért cserébe. Ha úgy tetszik, fel akarjuk szabadítani a határon túli magyarokat attól, hogy nekik kötelezően valakire kelljen szavazniuk. Mi azt az autonómiát szeretnénk biztosítani a határon túli magyaroknak, hogy az ott működő magyar szervezetek ne a magyarországi politika nyúlványaiként működjenek, hanem valóban éljék meg a saját helyi autonómiájukat, és szabadon fejezzék ki politikai véleményüket. Mindettől függetlenül kell támogatni az egyetemes magyarság azon értékeit, amelyeket ők ott helyben képviselnek.
Pásztor István, a VMSZ elnöke kutyakomédiának minősítette a magyarországi ellenzéki előválasztást. Hogyan tudná ezt kommentálni?
– Biztos vagyok benne, hogy a Fidesz instrukciói szerint kommunikált ő is.
Zenta és Hódmezővásárhely testvérvárosok. Amióta polgármester, a városnapi kölcsönös látogatásokon kívül történt-e még valami a kapcsolatok építésében és fejlesztésében? Illetve, mennyire volt nyitott a zentai városvezetés az együttműködésre?
– Ahogy a többi testvérvárosunkkal, úgy Zentával is élő és kölcsönös a kapcsolat. Tehát megemlékezünk egymás ünnepeiről, illetve jókívánságainkat fejezzük ki a másik félnek, politikától függetlenül. Erdélyben például egy évvel ezelőtt voltak önkormányzati választások, és természetesnek tartom, hogy minden partnervárosunk vezetőjének gratuláltunk az újraválasztásához, politikai színezettől függetlenül. Zenta is képviseltette magát a mi augusztus 20-i borfesztiválunkon, és mi is rendszeresen elmegyünk az ő városnapi ünnepségükre. Természetesen azt nem mi határozzuk meg, hogy milyen összetételű küldöttség érkezzen ide. Mi nagyon szívesen látjuk bármikor a zentai polgármestert is, aki egyébként nagyon szívélyesen fogadott legutóbb Zentán.
Legutóbbi nyilvános vajdasági látogatása a nagybecskereki egyházmegye püspökénél volt. Kinek a kezdeményezésére került sor erre a találkozóra?
– Én kezdeményeztem a látogatást. Valószínűleg az én katolikus megnyilvánulásaimnak köszönhetően püspök úr már korábban is egy szeretetteljes üdvözletet küldött felénk, és én természetesen éltem a lehetőséggel és meglátogattam.
Egyébként van valamilyen személyes jellegű kötődése Vajdasághoz?
– Nincs. Hódmezővásárhelyen és Szegeden is nagyon sok vajdasági magyar él, nekem is van sok vajdasági ismerősöm, aki onnan költözött át ide. Többekkel tartom a kapcsolatot, olyanokkal, akik ott élnek most is, és akik a magyarországi politikával is foglalkoznak legalább érdeklődés szintjén. Személyes rokoni kötődés nincs, barátaink viszont voltak ott, akik miatt már korábban is jártunk Szabadkára. Sajnos, ők az idősebb korosztályhoz tartoztak, és már elhunytak. Nagyon kedves régi családi barátaink éltek Belgrádban, egy házaspár, akik sajnos szintén már meghaltak.
Márki-Zay Péter (balról), az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje, Tőke János, a Családi Kör főszerkesztője (középen) és Kókai Péter, a Szabad Magyar Szó főszerkesztője Hódmezővásárhelyen 2021. november 22-én (Fotó: Szappanos Veronika / SZMSZ)
A korábbi választások alkalmával Vajdaságban a VMSZ egyik kampányrendezvényén nyilvánosan is elhangzott, hogy cserébe azért a támogatásért, amit az emberek kaptak az Orbán-kormánytól, most „illene“ vissza is adni valamit, szavazatok formájában. Mi a véleménye erről a logikáról?
– Épp ez az egyik dolog, amit meg szeretnék szüntetni a magyar politikában, ezt a fajta pártállami gondolkodásmódot. Ez a szavazatvásárlás úgymond kifinomultabb formája, ami legfeljebb a módszerében különbözik a durvább formáktól, amikor például ötezer forintért kimondottan megveszik a rászorult emberek szavazatát. Azt, amikor a támogatásért cserébe politikai lojalitást várnak el, mi ugyanúgy elítéljük, mint a többi szavazatvásárlási módszert. Épp ez a lényeg: mi akkor is támogatni szeretnénk a határon túli magyarokat, ha ők nem ránk szavaznak.
Egy látványos akció keretében nemrég egy „migránsszámlálót“ helyezett el a szerb-magyar határ magyar oldalán. A menekültkérdés viszont a vajdasági magyarokat is érinti, elsősorban a határhoz közeli térségekben. Miniszterelnökként ön hogyan kezelné ezt a kérdést?
– Ahogy a sajtótájékoztatón is elmondtuk, a kerítést jónak tartjuk és megtartjuk. Ha már felépült, természetesen senki nem akarja lebontani. Ezen túlmenően úgy gondoljuk, hogy a schengeni határokat mindenáron meg kell védeni. Ez a folyamat sajnos most is zajlik: borzasztóan kegyetlen és embertelen jeleneteknek lehetünk tanúi a lengyel-fehérorosz határon. Az Európai Uniónak ugyanakkor minden eszközzel meg kell akadályoznia a kontrollálatlan illegális migrációt. Rendkívül felelőtlen dolognak tartom azt, ha valaki pusztán emberiességi szempontok alapján kinyitja ezt a kaput. Aki úgy gondolja, hogy például a Földközi-tengeren mindenféle lélekvesztőkön átevickélő szerencsétlen sorsú embereket be kell fogadni, az számoljon azzal, hogy ezzel sok millió másik embert is ugyanerre a kockázatos és életveszélyes útra fog bátorítani. Felelőtlen gazemberségnek tartom azt, ha valaki ezt a fajta életveszélyes migrációt támogatja. Vannak kulturált megoldások is, példaként szoktam emlegetni Kanadát. Ez az ország nagyon sok szerencsétlen sorsú szír embert befogadott, de csak egy 8 hónapig tartó, alapos vizsgálat után. Nem úgy, mint Orbán Viktor, aki pénzért bárkit beengedett az országba, közismert iszlamista terroristákat és nemzetközi körözés alatt álló bűnözőket egyaránt. Az Orbán-féle migrációs politika tehát kétszínű: egyrészt a gyűlölet- és félelemkeltésről szól, hogy rettegésben tartsa a magyarokat, azt hazudva, hogy valaki be akarja hozni az iszlamistákat, miközben ő maga telepíti be őket nagy számban. Minden évben egy Hódmezővásárhelynyi lakosságú, tehát 40-50 ezer fő áramlik be az országba kontrollálatlanul. Orbán azt sem engedte, hogy a Frontex, az EU határőrsége segítsen a magyar határ védelmében, mert akkor nem tudott volna becsempészni olyan bűnözőket, mint Gruevszki. Ő ezért nem támogatja a közös európai határvédelmet, miközben szavakban ő maga is ezt követelte korábban. Amikor viszont cselekedni kellene, akkor leszavazza és megvétózza. Rendkívül kétszínű tehát a migrációs politikája. Szavakban gyűlöletkeltő és borzasztóan negatív, mert az emberi szívekben ezt a gyűlöletet nem szabad elültetni. Orbánnal ellentétben én viszont azt gondolom, hogy arra a rengeteg menekültre nincs is szükség, inkább a magyarokat kell hazahozni Nyugat-Európából.
Két kellék, vagy talán inkább két szimbólum állandóan látható a nyilvános szereplésein. A kék szalag az öltönyén és a kék füzet a kezében. Ezek valóban szimbólumok, és ezen belül van jelentősége a kék színnek is?
– Van. Négy évvel ezelőtt lettem polgármester, és az akkori választási kampányban az volt a szlogenünk, hogy „azért a víz az úr”. Ehhez harmonizál a kék szín. Én egyébként grafomán vagyok, állandóan jegyzetelek. Pontokba szedem a feladatokat, listázom őket, aztán kipipálom, sok mindent emlékeztetőül leírok magamnak. Eleinte zöld, meg lila színű is volt ez a füzet, de utána a beszállító betározott a kék színű verzióból, hogy nekem mindig legyen kék. Így kialakult ez a hagyomány. A kék szalag kicsit más történet. Először augusztusban, egy kampányindító rendezvényen tűztük ki Mártélyon mi, az MMM választási előjelöltjei – akik közül egyébként 12 győzött a 106 körzetben. A kék szalag üzenete az elszámoltatás. Az, hogy ne legyünk többé következmények nélküli ország — ahhoz viszont feltétlenül szükség van most elszámoltatásra. Eddig azt láttuk, hogy 2002-ben a szocialisták kinevezték Keller Lászlót közpénzügyi államtitkárnak, és megbízták az elszámoltatással, de amikor ő nemcsak a fideszes bűnözőket, hanem a Magyar Szocialista Párt sorain belüli korrupciót is vizsgálni kezdte, akkor kirúgták. 2010-ben ugyanez lett a sorsa Orbán elszámoltatási ígéretének. Szoktam emlegetni, hogy amikor én utoljára a Fideszre szavaztam, azaz 2010-ben, a párt azt ígérte, hogy a Gyurcsány-kormányt el fogja számoltatni. Sőt, Pokorni még azt is mondta, hogy aki belenyúl a közösbe, annak levágják a kezét. Nagyon hiányzik a magyar közéletből az, hogy pártállástól függetlenül lépjünk fel a korrupció ellen. Magyarország nem lehet többé következmények nélküli ország, itt nem lehet következmények nélkül lopni. Eddig egy választásnak az volt a tétje, hogy ki mennyit lophat. Ezért lett Magyarország nem csak a legkorruptabb ország az egész Unióban, hanem a legtöbb szegény ember országa. Az uniós szegénységi küszöb alatt él a magyarok 74%-a, és ez a legrosszabb adat az egész Unióban. Nekünk a korrupciót kell elsősorban felszámolni, ezért fogunk össze jobb- és baloldaliak, liberálisok és zöldek, mert mi egy tisztességes országban akarunk élni. Ennek pedig előfeltétele, hogy a bűnözőket bíróság elé állítsuk, és az ellopott nemzeti vagyont visszaszerezzük.
Gyakran elhangzó kritika, hogy miniszterelnökké választása esetén ki lesz szolgáltatva a két vélhetően legerősebb parlamenti frakció, azaz a Demokratikus Koalíció és a Jobbik politikai akaratának. Mi erre a válasza?
– Minden miniszterelnök ki van szolgáltatva a mögötte álló parlamenti többségnek. Habár most úgy tűnik, hogy nem a parlamenti többségnek van miniszterelnöke, hanem a miniszterelnöknek van parlamenti többsége. De egy jogállamban a képviselők mégiscsak szabadon döntik el, hogy például megszavaznak-e egy homofób törvényt, vagy egy olyan alkotmánymódosítást, amit egyetlen ember miatt hirtelen beterjesztenek. Azt gondolom, a demokráciának egyáltalán nem árt, ha egy sokszínű koalíciónak kell a támogatását megnyerni az egyes döntésekhez. Mi most azért vagyunk a legszegényebb ország Európában, azért haltak meg a legtöbben a koronavírus szövődményeiben, mert a kormánynak semmilyen kontrollja nincs. Véleményem szerint az elmúlt harminc év legjobb kormányzata az első Orbán-kormány volt 1998 és 2002 között. És hogy mi változott azóta? Az, hogy korlátlan hatalma lett. Nem véletlenül mondják azt, hogy a hatalom korrumpál. A korlátlan hatalom pedig korlátlanul korrumpál. Orbán most az ezeréves történelmünk legkorruptabb hatalmát építette ki, de egyben a legostobábbat is. Ha a Fideszen belül is lenne ellensúlya Orbán Viktornak, akkor nem tudna olyan ostobaságokat véghez vinni, hogy négyezres stadiont épít egy kétezres településen. De ugyanez igaz a járványkezelés végtelen sok ostobaságára is. Rengeteg ember halt meg amiatt, mert a legbutább módon kezelték ezt a járványt. Nincs még egy olyan ország a világon, ahol ingyenes parkolással akartak védekezni a vírus ellen, vagy ahol a 60 év felettieknek beadták a nekik még csak nem is tesztelt Sinopharm vakcinát, ahol a meglévő 3 ezer lélegeztetőgép mellé vettek még 16 ezret egymilliárd euróért. Ez nyilvánvalóan iszonyatos mértékű korrupció volt, ennek legalább a harmadát ellopták. Mindezt Orbán sem tudta volna megtenni, ha nincs korlátlan hatalma a pártban, a kormányban és az országban. A belső kontrollt tehát a következő kormánynál nem hátránynak, hanem előnynek érzem. Egy rendkívül sokszínű társaságot kell összetartani, és hogy ezen belül mekkora súlya lesz a két várhatóan legerősebb frakciónak, erre azt tudom mondani, hogy semmivel nem lesz több súlyuk, mint bármelyik másik frakciónak. Gyurcsány Ferenc, ha megpróbálná megakadályozni a kormány működését, akkor a saját politikai tőkéjét élné fel, ez pedig számára vállalhatatlan. Senkire nem fogja tudni rákényszeríteni az akaratát. Tessék elképzelni például azt a helyzetet, hogy a választást a legkisebb többséggel nyeri az ellenzék. Akkor lesz 100 jelenlegi ellenzéki és 99 fideszes képviselő a parlamentben. Zsarolási potenciál szempontjából minden egyes képviselőnek ugyanakkora befolyása lesz, hiszen ha egyetlen képviselő nem szavaz meg valamit, annak pont ugyanaz lesz a következménye, mint ha a legnagyobb frakció nem szavazza meg.
Több kérdés kapcsán már szóba került, de ha arra kérem, hogy összegezze, miért szavazzanak a határon túli magyarok önre és az ellenzékre Orbán Viktor és a Fidesz helyett, akkor ezt hogyan fogalmazná meg?
– A határon túli magyaroknak is meg kell érteniük, hogy mindaz, amiért jogosan hálásak Orbán Viktornak, például az állampolgárság megadása, a számukra nagyon fontos nemzettudat őrzése, a magyar kultúra ápolása, tehát mindezek az értékek az Orbán utáni kormány számára is ugyanolyan fontosak lesznek és maradnak. Amit azonban ezen túlmenően szeretnék a figyelmükbe ajánlani, az az, hogy még számukra is, pontosabban az egész magyar nemzet számára szégyen az, hogy az Unió legkorruptabb kormánya feltűnő ostobaságokat követ el, és a legszegényebb országgá teszi Magyarországot. A határon túli magyarok is, ha elmennek Nyugatra, akkor magyarként szégyenkezniük kell Orbán Viktor miatt. Ha nem akarnak többé szégyenkezni amiatt, hogy egy tolvaj gazember kormányunk van, akkor igenis le kell azt váltani és végre fejlődő pályára állítani Magyarországot, hogy végre ismét büszkék lehessünk arra, hogy magyarok vagyunk. Ez az igazi tétje ennek a választásnak.
Egyes értékelések szerint történelmi csúcsponton vannak a magyar-szerb viszonyok, mások szerint ez csupán Orbán Viktor és Aleksandar Vučić barátkozása. Ön hogy látja?
– Mi minden ország vezetőjét elfogadjuk, hiszen őt az adott ország polgárai választották meg. A legnagyobb tisztelettel fogadjuk el minden ország jelenlegi vagy jövőbeli vezetőjét. Másrészt minden olyan pozitívumot és jószomszédi kapcsolatot, amit ez a mostani kormány elért, szeretnénk fenntartani. Azt gondolom, a Szerbiában élő szerbeknek és magyaroknak is az az érdeke, hogy a két ország nagyon jó kapcsolatokat ápoljon, folyamatos legyen az együttműködés, a két nép szeretettel fogadja egymást és tisztelje a másik kultúráját. Én még akár tovább is mélyíteném ezt, olyan értelemben, hogy szívesen venném, ha a magyarországi iskolákban a szerb kultúráról és a szerb nyelvről többet tanulnának a fiatalok. Vagy, hogy legalább tudjunk köszönni szerbül, ha átmegyünk Szerbiába. Fél év alatt elsajátítható egy alapszókincs, tehát semmi akadályát nem látom annak, hogy legalább szlovákul, románul és szerbül megtanuljanak a magyar diákok az iskolában. Fontos, hogy megismerjük egymás kultúráját, hogy tudjuk, mi az az ortodox egyház, hogy mit jelent a pravoszláv vallás, miben különbözik a nyugati kereszténységtől. Az egymás iránti megértést célszerű lenne ilyen módon is elősegíteni már az iskolai oktatás szintjén is. Nekem van egy ilyen álmom.
Orbán Viktor Putyin elnök és az orosz földgáz túsza, hallhatjuk-olvashatjuk gyakran az ellenzéki kritikát. Ezen a téren lát mozgásteret? Mit tud az energiapolitika terén a jelenlegi ellenzék máshogy csinálni, mint a jelenlegi kormány?
– Az ellenzéknek egyelőre nincs közös energiapolitikai állásfoglalása. Holoda Attila, a második Orbán-kormány államtitkára a felelőse ennek a területnek. Neki kell majd összefoglalnia az ellenzék közös álláspontját ebben a kérdésben. Én magam is dolgoztam az energetikai szektorban, rendszeresen jártam egyeztetésekre miniszterekkel, minisztériumokkal, a fogyasztóvédelemmel, az energetikai hivatallal a második Orbán-kormány ideje alatt. Akkor is prioritás volt és most is annak kell lennie, hogy az energiafüggőséget csökkenteni kell. Paks érdekes módon nem növeli az oroszoktól való energiafüggőséget, mert a működéséhez szükséges hasadóanyagot sok helyről be lehet szerezni, tehát nem csak az oroszoktól. A földgáz az a terület, ahol Magyarország a leginkább ki van szolgáltatva az orosz félnek, az ezzel kapcsolatos uniós törekvés viszont az, hogy a lengyel és horvát tengerpartok között húzódó gázhálózat interkonnektorok, valamint a Krk szigetén létrehozandó, illetve a Balti-tengeri LNG-terminálok segítségével a földgáz szállítását a világ bármelyik pontjáról lehetővé tegyék. Emellett épülnek különböző vezetékek is, a Déli Áramlat mellett ott van a Kék Áramlat is, tehát több olyan projekt is van, amely az európai gázellátás diverzifikálását szolgálja. Magyarország tehát akkor tud kevésbé kiszolgáltatott lenni az orosz energiapolitikának, ha diverzifikáljuk a forrásokat, megteremtjük az európai interkonnektorokat, és a közös és egységes európai energiapolitika részesei leszünk. Azt viszont az európai és a magyar érdekekkel egyaránt ellentétesnek érzem, hogy Orbán Viktor nem akart ennek az energiauniónak a részesévé válni. Szerintem a magyar fogyasztók akkor fognak olcsóbban és megbízhatóbban energiához és földgázhoz jutni, ha Magyarország ennek a közös politikának a részese, és nem külön-külön kötnek az egyes országok gázüzleteket Putyinnal. De persze látni kell, hogy mindaddig, amíg a Fidesz-közeli cégek sok millliárdos haszonhoz tudnak jutni az orosz gáz Magyarországra való behozatala és a magyar fogyasztókon való élősködés által, addig Orbán nem lesz hajlandó az Unióval közösködni. Az orosz kapcsolatok tehát jelen pillanatban a fideszes körök gazdagodását szolgálják és nem a magyar energiapolitikának a diverzifikálását, illetve az olcsó gázzal való ellátását.
Egy korábbi, két évvel ezelőtti interjúban arra kértem, „rajzolja” le az egyesült ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjének ideális profilképét. A kérdésre akkor kaptam is egy választ. Most az a kérdésem: az már akkor egy önarckép volt?
– Őszintén szólva erre a kérdésre már nem emlékszem. Az biztos, hogy a választási kampányba az esélytelenek nyugalmával léptem, és nem gondoltam volna akár fél évvel ezelőtt, hogy végül én leszek az egyesült ellenzék miniszterelnök-jelöltje. És az is biztos, hogy stratégiailag továbbra is azt látom a legnagyobb esélyt ígérő képletnek, ha egy jobboldali, független politikust indítunk a jelenlegi miniszterelnökkel szemben. Hiszen még a fideszesek jelentős része is nagyon kevés indokot találhat arra, hogy Orbán Viktor és köztem miért ne az utóbbira szavazzon. Természetesen sokan így is meg fogják találni az okot, hogy miért rá szavazzanak, de az semmiképpen nem erkölcsi vonatkozású lesz.
Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje Hódmezővásárhelyen, 2021. november 22-én (Fotó: Szappanos Veronika / SZMSZ)
