A Családi Kört és a Szabad Magyar Szót kiadó Sajtószabadság Alapítvány megbízásából végzett újabb közvélemény-kutatást a zentai Identitás Kisebbségkutató Műhely. A kutatás ezúttal azt vizsgálta, milyen a vajdasági magyarok elvándorlási hajlandósága, milyen országok felé indulunk, milyen célból, és milyen reményeink vannak Vajdaság jövőjével kapcsolatban. A kutatás eredményeit folytatásokban közöljük.
Az első részből kiderül, régiónként honnan indulunk el leginkább, milyen nyelvű országokat veszünk célba, gyerekeinket hova küldjük tanulni és ha már elindultunk, hazatérünk-e.
Az elmúlt évtizedek elvándorlási hullámainak köszönhetően nagyon sok család közvetlenül vagy közvetve érintett az elvándorlás témájában, mivel ideiglenesen vagy tartósan külföldön tartózkodik valaki a családból. Sokszor ez csak egy átmeneti időszak, amikor a szülők közül valaki munkát vállal egy időre külföldön, vagy egy gyermek külföldi iskolában kezdi meg a tanulmányait. Azonban sokszor ez a végleges elvándorlásnak az előkészületi fázisa is lehet: a külföldön dolgozó szülő után megy a másik szülő is, vagy a gyermek tanulmányai elvégeztével nem tér vissza szülőföldjére.
Az otthonmaradás szempontjából sajnos kialakultak azon sémák és csatornák, amelyek megkönnyítik a külföldi ideiglenes munkavállalást illetve a végleges külföldre költözést is. Az 1990-es években és a 2000-es évek elején a Magyarországra történő kivándorlás csatornái intézményesültek, majd onnantól kezdve a legtöbbször Ausztriába, Németországba és más nyugat-európai országba történt kivándorlás.
Szinte mindenki rokonságában van külföldön élő vagy ideiglenesen ott tartózkodó személy. Kutatásunkban ezért ennél szorosabb családi kötelékben (kifejezetten közeli rokonságban) élő személyek külföldi tartózkodására kérdeztünk rá.
A megkérdezettek 30,6 százalékának van külföldön élő családtagja. Regionálisan vizsgálva elmondható, hogy Észak-Közép Bácskában és Bánátban ez az arány magasabb (40 százalék), mint a Tiszamentén, Nyugat-Bácskában, és Dél-Bácskában (20-25 százalék). A legtöbbet említett országok, ahol családtagok élnek: Magyarország, Németország és Ausztria. Érdekes ellentmondás, hogy Szerbia elmúlt tíz évét pozitívan megítélők (Javult a helyzet), illetve a következő tíz évre további javulást várók családjában szignifikánsan többen vannak, akik külföldön élnek.
A mintába kerülők 11,6 százalékának a családjából egyvalaki dolgozik külföldön ideiglenesen, míg további 6,3 százalék olyan család, ahol többen is külföldön dolgoznak. Legtöbben Magyarországon, Ausztriában és Németországban. Egy vagy több családtag külföldi munkavállalása szerinti eloszlás: Nyugat-Bácska 41,7 százalék, Tiszamente 19,8 százalék, Észak-közép Bácska 16,2 százalék, Bánát 15,5 százalék és Dél-Bácska 11,5 százalék. Ideiglenes munkavállalók körében felülreprezentáltak az alacsonyabb iskolai végzettségűek, illetve azok, akik az ország elmúlt tíz évét, illetve a következő tíz évét úgy ítélik, meg, hogy nem változott semmi, illetve nem is fog változni semmi.
A felkeresett családok 21,9 százalékában van külföldön tanuló családtag. Regionálisan hasonló az eloszlás mint a fenti kérdés esetében: legnagyobb arányban Észak-Közép Bácskából és Bánátból (27-29 százalék) tanulnak külföldön, míg a Tiszamentéről és Nyugat-Bácskából valamivel kevesebben (16-17 százalék) és legkevesebben Dél-Bácskából (7,7 százalék). A külföldön tanulók 90 százaléka Magyarországon tanul. Említést kapott még Németország, Ausztria, Amerikai Egyesült Államok és Izland is.
Vajdaságon belüli régiónként vizsgálva elmondhatjuk, hogy Észak és Közép-Bácskában illetve Bánátban van a legtöbb olyan család, akiknek külföldön élő vagy külföldön tanuló családtagjuk van. Ideiglenes külföldi munkavégzésen lévő családtagot legnagyobb arányban Nyugat-Bácskában jelentettek. A dél-bácskai régióban élő magyar családok arányaiban kevésbé érintettek a fenti kérdésekben.
Iskolai végzettséget tekintve, minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezett a megkérdezett, annál kisebb arányban voltak külföldön élő és dolgozó családtagjaik, azonban magasabb volt esetükben a külföldön tanuló családtagok aránya.
A következő részben arra kaphatnak választ, mennyire szeretnénk elhagyni az országot, melyik korosztály indul el leginkább és Szerbiával kapcsolatos reményeink befolyásolják-e a kivándorlási terveket.
Tanulni, dolgozni – el és el… (Illusztráció: Shutterstock)