Kétéves leállás, és metodológiai váltás után Szerbia idén végre új klasztert, és azon belül új fejezeteket nyithat az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások során. Az Európa Tanács a közelmúltban egyértelmű támogatását fejezte ki, egyúttal hozzátette, hogy Szerbiának bőven van még tennivalója.
Az új fejezet megnyitása a szakértők szerint valóban lehetséges, ám az ezzel kapcsolatos döntés a tagországok kezében van.
Az Európai Bizottság október végi jelentésében a nyolc fejezetből álló hármas klaszter, vagyis a versenyképesség és növekedés témakörét, illetve a négyes, vagyis a Green Agendához, illetve a fenntartható kapcsolódáshoz tartozó klaszter megnyitását javasolta.
Szerbia két éves ácsorgás után talán egy lépéssel közelebb kerülhet az Európai Uniós tagsághoz.
„Legalább egy klaszter megnyitását várom az Európai Unióval folytatott tárgyalásokon, és remélem, hogy kettőt is sikerülhet megnyitni, hiszen az elmúlt évek legpozitívabb jelentését kaptuk az Európai Bizottságtól, különösen, a jogállamiság terén”– mondta nemrég Ana Brnabić kormányfő.
Szerbia európai úton való továbblépését nem csak az Európai Bizottság jelentése illette pozitív szavakkal, de Gasper Dovzan szlovén államtitkár is, aki az EU Tanács ülése után úgy értékelte, hogy „jó az általános hangulat” a téma megvitatása körül.
Maciej Popowski, az Európai Bizottság Bővítési és Szomszédságpolitikai Főigazgatója szerint Szerbia mindenképpen előrelépést tett, azonban a következő hetekben dől el, hogy hogyan alakul az új klaszterek sorsa.
„Szerbia továbblépéséről december 13-án és 14-én tárgyalunk kormányközi konferencia keretében, addig is ki kell használni az időt, sok a munka” – mondta Maciej Popowski.
Az Európai Politikák Központjának szakembere, Milena Lazarević szerint elképzelhető, hogy az új klaszterek megnyitásával a tagállamok egyetértsenek, ezzel bátorítva Szerbia előrelépését, de a szakértő hozzátette, a kulcsfékek egy része ennek ellenére megmaradna.
„Ha a Képviselőház elfogadja az alaptörvény-módosítási javaslatot, amely a tárgyalási folyamat átfogó előrehaladását meghatározó alapvető reformok körébe tartozik, az nagy valószínűséggel segít a negyedik klaszter megnyitásáról szóló döntés meghozatalában. Szerintem egy ilyen döntéssel bátorítani tudják Szerbiát, és ezzel azt üzennék, hogy az EU akkor sem mond le rólunk, ha nem érjük el a szükséges eredményeket” – mondta Lazarević.
Hozzáteszi, ugyanazokon az alapvető reformterületeken, mint a jogállamiság és a demokrácia számos más probléma is van, amelyek „nemhogy nem oldódtak meg, de egyes esetekben fokozatosan romlik a helyzet”.
„A kérdés továbbra is az, hogy miért várunk az utolsó pillanatig, hogy minimális előrelépést tegyünk, és miért teszik a szerbiai hatóságok próbára a polgárok, és az EU türelmét” – kérdi Lazarević, aki szerint a kormánynak számos egyéb problémát, mint a véleménynyilvánítás szabadságának megsértését, az egyesülési szabadság veszélyeztetését, a közigazgatás magas fokú átpolitizáltságát felül kellene vizsgálnia és kezelnie kellene.
Az új klaszterek megnyitásához azonban nem elég a pozitív hozzáállás, hiszen számos tagállam szkeptikus Szerbia előrelépését illetően.
„Számos ország követi a szerbiai történéseket, illetve az Európai Bizottság jelentésének figyelembevétele mellett számos, Szerbiában jelenlevő szervezet jelentéseit is beszámítják a véleményalkotás során” – mondta Nemanja Todorović Štiplija, az European Western Balkans portál munkatársa az Euronewsnak.
