Szerbia nemrég hozta vissza az országba saját, eddig külföldön tárolt, 37,2 tonnás aranytartalékát, amely körülbelül 1,9 milliárd eurót ér jelenleg, írja a Szabad Európa Rádió.

A szerb devizatartalék 11,6 százalékát képző aranyrudakat, amelyeket eddig svájci és angliai széfekben őriztek, azért szállították vissza az országba – ahogyan azt a Szerbiai Nemzeti Bank (NBS) bejelentette –, mivel Szerbia a megnövekedett globális bizonytalanság közepette biztonságban, és elérhető közelségben akarta tudni az aranyat.

Bár az elmúlt évtizedben a világ számos országa tért vissza az arany vásárlásához és tárolásához, mint az infláció elleni védelem leghagyományosabb formájához, mégis kevesen vannak, akik a teljes tartalékot visszavitték saját országuk területére.

Jorgovanka Tabaković, az NBS kormányzója november 23-án kijelentette, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök üzenete után „azonnal, két hónapon belül megszervezte az összes aranytartalék Szerbiába szállítását”.

Mint mondta, néhány hónappal ezelőtt, a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel folytatott megbeszélést követően Vučić megkérdezte az NBS vezetőjét, hogy vajon Szerbia összes aranytartaléka külföldön van-e.

– Mondtam neki, hogy az arany külföldön van, Bernben, valamint Londonban, ahol már csak egy tonna maradt a régi időkből. Vučić azt mondta, hogy szerinte az aranynak itt, Szerbiában kellene lennie, és megjegyezte, hogy „nem tudod, mi történik most a világban” – mondta Tabaković a Pink televíziónak.

Saša Đogović közgazdász szerint Szerbiának az arany nélkül is van elegendő devizatartaléka, de további gazdasági ingadozások esetén jó, ha a nemesfém belföldön van.

– Az arany a nehéz gazdasági helyzetekben jó szolgálatot tesz, illetve bizonyos politikai nyomásgyakorlás vagy szankciók esetén is, hogy nehogy valahol külföldön befagyasszák a tartalékainkat – mondja Đogović a Szabad Európa Rádiónak.

Az arany egyik elsődleges feladata napjainkban a tartalékok diverzifikálása. Válság idején a bankok kénytelenek több pénzt nyomtatni, hogy megakadályozzák a gazdasági zűrzavart, de a pénz nyomtatása a valuták leértékelődéséhez vezet.

Az arany ezzel szemben korlátozott árucikk, amelyhez nem lehet könnyen készleteket hozzáadni. Mint ilyen, természetes fedezetet jelent az infláció ellen. Az aranyat hagyományosan a külföldi bankok széfjében tartják, instabilitás idején pedig az országok kivonják azt, hogy válság esetén felhasználhassák. Saša Đogović közgazdász szerint ez a koronavírus-járványhoz köthető.

– A fő globális zavart jelenleg a világjárvány okozza, és hogy az meddig fog tartani, vagy hogy az új variánsok okozhatnak-e újabb ingadozásokat a piacon, ami ismét a gazdaság visszaeséséhez vezethet, nem tudni. Ilyen esetekben az arany ára ismét emelkedne – mondja Đogović.

A világ legnagyobb, arany őrzésére szakosodott bankjai a New York-i Federal Reserve Bank és a londoni Bank of England.

Az utóbbi időben az Európai Unió tagállamai közül Lengyelország és Magyarország is rendszeresen kiegészítik aranytartalékaikat.

Az Arany Világtanács listája szerint Szerbia ma az 54. helyen áll, és a régió országaihoz képest a legnagyobb aranytartalékkal rendelkezik.

Mögötte a 74. helyen Észak-Macedónia áll 6,9 tonnás aranytartalékkal, majd Szlovénia következik 3,2 tonnával, őt pedig Bosznia-Hercegovina követi, 2,9 tonnával. Horvátország 2001 után eladta saját aranytartalékait.

(Fotó: Pixabay illusztráció)