Miután a jelzőlámpa-koalíció tagsága vasárnap elfogadta a koalíciós megállapodást – az SPD 99, az FDP 92 és a Zöldek 86 százalék többséggel –, a pártok vezetői kedden azt alá is írták. Az elvárásoknak megfelelően a Bundestag szerdán Olaf Scholz-ot választotta meg a Német Szövetségi Köztársaság kilencedik kancellárjává. Scholz így a negyedik szociáldemokrata kancellár Willy Brandt, Helmut Schmidt és Gerhard Schröder után. Röviddel a szavazás után Frank-Walter Steinmeier államfő hivatalosan is kinevezte Scholz-ot, aki ezután bemutatta 17 miniszterből álló új kormányát. A kancellári tisztséget Angela Merkel szerda délután adta át hivatalosan utódjának.

Az új német kormány miniszterei: az SPD-ből Hubertus Heil (munka- és szociális ügyek), Nancy Faeser (belügy), Karl Lauterbach (egészségügy), Christine Lauterbach (nemzetvédelem), Sveja Schulze (gazdasági együttműködés és fejlesztés), Klara Geywitz (építkezés és lakhatóság), Wolfgang Schmidt (kancellária-vezető); a Zöldektől: Annalena Baerbock (külügy), Robert Habeck (gazdaság és klímavédelem), Cem Özdemir (élelmiszeripar és mezőgazdaság), Steffi Lemke (környezetvédelem) és Anne Spiegel (család- és nőügyek); míg az FDP a következő tárcákat kapta: Christian Lindner (pénzügy), Marco Buschmann (igazságügy), Bettina Stark-Watzinger (kultúra) és Volker Wissing (közlekedés és digitalizálás).

Az új kormánynak nyolc nőtagja van, ami nagyjából megfelel Scholz bejelentésének, hogy a minisztériumok felét nők fogják vezetni. Az előző kormányból négy miniszter folytathatta a munkát.

„Igen, és most kezdjünk dolgozni!” – jelentette be Scholz, miután a három koalíciós párt vezetője kedden aláírta a kormánymegállapodást.  Scholz 2011-től volt Hamburg főpolgármestere, de ottani sikereit 2017-ben elhomályosította a G20-csúcs körüli káosz.

De az az eset messze elmarad a jelenlegi, pandémia okozta válságtól, és Scholz, mint az utolsó Merkel-kormány pénzügyminisztere bebizonyította, hogy képes határozott fellépésre. Az oltóanyagok kezdeti hiánya miatt különleges kormánymegbízottat nevezett ki, aki rendezte a helyzetet.

De ez sem minden. Scholz pénzügyminiszterként milliárdos segélyekkel látta el a bajba jutott vállalkozásokat. Így valójában ezekből egyesek többet kaptak, mint amennyit valaha megkereshettek volna. Amikor Európában Németország ellen fordultak a kedélyek, mert úgy tűnt, az ország 2020 nyarán ismét a válsággyőztesek oldalán áll, Scholz több száz milliárd eurót biztosított az EU újjáépítési programjára és a válságkezelésre.

Korábban Scholz nem állt szavatolt sikerpályán. 2018 elején saját pártja fellázadt ellene a Merkel-koalícióban való részvétel miatt, és a bonni kongresszuson a „No-Groko” (nagykoalíció-ellenes) mozgalom sztárja, Kevin Kühnert, aki most az SPD főtitkárjelöltje, ellene érvelt. Andrea Nahles akkori SPD-főtitkár azonban meggyőzte a pártot, hogy maradjon kormányon a CDU/CSU-val. Scholz ezért vele akarta megvalósítani a kancellári projektjét, ám Nahles kimerültségre hivatkozva lemondott az SPD vezetéséről, Scholz pedig nem akart Nahles utódja lenni, mert nem bízott a sikerben, más elképzelései voltak.

Az SPD akkortájt szövetségi szinten csupán 13,1 százalékon állt, Scholz ennek ellenére csatába szállt egy új koalíció megteremtéséért. Esélyei a vezető szerepre azonban csak akkor kezdtek emelkedni egy új piros-zöld-sárga koalíción keresztül, amikor Annalena Baerbock elfogadottsága rohamosan zuhant, Armin Laschet pedig ostoba hibákat vétett a kampányban, például amikor egy temetésen nevetgélt csapatával.

Múlt szombaton Scholz így mutatkozott be: „Rákapcsoltunk, meg akartuk valósítani, amit elképzeltünk, és mi, kedves elvtársaim, győztünk.”

Ez szinte úgy hangzott, mint az Exodus egy fejezete az Egyiptomból való kivonulásról. Scholz a győzelmet a legendás Willy Brandt és Walter Scheel SPD/FDP-koalíciójának 1969-es indulásához hasonlította, sőt ő is megígérte: „Újra sikerrel járunk majd. És nem csak négy éven keresztül”.

Olaf Scholz, az új német kancellár elfoglalja helyét a kormányfői székben. Berlin, 2021. december 8. (Fotó: Fabrizio Bensch/AP via Beta)