A törvény értelmében a hagyatéki tárgyalást a lehető leghamarabb, és legfeljebb a halált követő hat hónapon belül le kell folytatni. Bizonyos kivételes esetekben az eljárás meghatározott időre meghosszabbítható. Az eljárás során a résztvevőknek be kell nyújtaniuk a döntéshozatalhoz szükséges összes dokumentumot – az örökhagyóval való rokonság igazolását, a tulajdonra vonatkozó bizonyítékokat, és egy meghatalmazást valaki számára arra az esetre, ha jelenlegi helyzet miatt új időpontra helyeznék át a tárgyalást, és azon nem tudnánk részt venni.

Abban az esetben, ha az érintettek nem vesznek részt az eljárásban, úgy a felek költségére ideiglenes jogi képviselőt lehet kijelölni. Külföldön tartózkodók esetében előfordulhat, hogy a hagyatéki tárgyalást az örökösök jelenléte nélkül fogják lefolytatni, ám ehhez a Szerb Köztársaság helyi konzulátusán hitelesített öröklési nyilatkozatot kell benyújtani. A konzulátusokon keresztül folytatott eljárás hossza átlagosan két hónapot vesz igénybe, ami jelentősen rövidebb egy átlagos bírósági öröklési eljárás hosszánál.

Ki kezdeményezi az eljárást?

Ha valaki meghalt, vagy halottá nyilvánították, akkor a halotti anyakönyvi kivonatot elkészítő anyakönyvvezető köteles a halotti anyakönyvi kivonatot az iktatást követő 30 napon belül benyújtani a hagyatéki bírósághoz. Ha ez valamilyen okból nem történik meg, az illetékes bíróságnál javaslatot lehet tenni a hagyatéki eljárás megkezdésére.

A hagyatéki eljárás megindításában az elhunyt lakóhelye szerinti bíróság köteles eljárni. A halotti anyakönyvi kivonat kézhezvételekor az alapfokú bíróság hagyatéki eljárást kezdeményez, és határozatban a közjegyzőt bízza meg a halotti anyakönyvi kivonat összeállításával, amely megállapítja, hogy teljesültek-e a hagyatéki eljáráshoz szükséges feltételek.

A bíróság az örökség megtárgyalásával egyidejűleg a közjegyzőt is megbízhatja, aki minden rendelkezésére álló dokumentumot beszerez. Az örökösök  ugyanígy minden rendelkezésre álló iratot benyújthatnak az üggyel megbízott bíróságnak, és közjegyzőnek.

Az ingyenes részvények is hagyatéknak számítanak?

A hagyatékba az állam által juttatott ingyenes részvények, azaz a NIS, a Nikola Tesla repülőtér, és a Telekom részvényei is beleszámítanak. Az ingyenes részvények tulajdonosi nyilvántartásába való bejegyzési igazolásának másolatát a Gazdasági Minisztérium köteles az állampolgárok rendelkezésére bocsátani. Az igazolást a hagyatéki tárgyalás során kell felmutatni.

A hagyatékról szóló határozat kézhezvétele után fel kell venni a kapcsolatot a “Poštanska štedionica” bankkal, hogy az az örökölt részvényeket az örökös nevére a Központi Értékpapír-nyilvántartásba  a bank bejegyeztesse.

Költségek

A közjegyzőnél lefolytatott hagyatéki eljárás költségei 3600 dinárba kerülnek, plusz az örökösödési tárgyalás díja, amely az örökhagyó vagyonának tényleges értékétől függ, és legfeljebb 72 000 dinárt tehet ki.