Az új szövetségi kormánynak az eddigi kormányok irányvonalát követve továbbra is „hidakat kell építenie” az EU-ban, az összetűzések, hangos viták helyett a tárgyalásra, egyeztetésre kell törekednie – fejtette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben a szövetségi parlamentben (Bundestag). Az egy hete hivatalba lépett kancellár a kormányának programját ismertető beszédében hangsúlyozta: nem szabad megengedni, hogy a tagállamok közötti viták veszélyeztessék a közös politikai és pénzügyi tervek megvalósítását. Továbbra is biztosítani kell azt is, hogy a közösség szorosabb együttműködésre hajlandó tagjai a többi tagország nélkül előmozdíthassák integrációjukat, mint például az euró vagy a schengeni övezet ügyében – tette hozzá Olaf Scholz a telex.hu cikke szerint.

A szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) koalíciójának vezetője aláhúzta, hogy „Németország bevándorlóország”, ezért legfőbb ideje, hogy „bevándorlási és integrációs társadalomként” tekintsen magára, ezért meg kell könnyíteni a német állampolgárság megszerzéséhez vezető utat, mert így lehet megteremteni a teljes körű politikai részvétel és a jobb beilleszkedés lehetőségét, és főszabályként be kell vezetni, hogy öt év tartózkodás után is meg lehet majd szerezni az állampolgárságot, és engedélyezni kell a többes állampolgárságot is.

A menekültügyi rendszerről szólva aláhúzta: az ésszerűség által vezérelt migrációs politikát fognak folytatni, amely támogatja a legális migrációt és csökkenti az irreguláris migrációt, amihez hozzátartozik a menekültügyi eljárások gyors lefolytatása és a Németországban maradás lehetőségének biztosítása a jól beilleszkedett menekülteknek, de a maradásra nem jogosultak, különösen a bűnözők és a közveszélyes emberek „következetes hazaszállítása”, kitoloncolása is.

A legfontosabb feladatnak nevezte egyszerre megőrizni a jólétet és Németország versenyképességét, és elérni a klímasemlegességet, vagyis átállítani az országot az éghajlatot nem befolyásoló működési módra, méghozzá legkésőbb 2045-re. Ez azt jelenti, hogy a következő 23 évben legalább száz éve a legnagyobb szabású átalakítást kell véghezvinni az iparban és a gazdaság összes többi területén – fejtette ki Olaf Scholz.