Annak ellenére, hogy a bejelentések szerint december 20-tól, az új fogyasztóvédelmi törvény védelmet biztosít a polgároknak azoktól a rámenős kereskedőktől és hirdetőktől, akik vezetékes és mobiltelefonon is hívogatják a polgárokat, erre a fajta védelemre még várni kell, írja cikkében az N1.

Ahhoz ugyanis, hogy a „Ne hívj” adatbázis beüzemeljen, nem elegendő a hatályos törvény, mellé egy szabályzatot is ki kell majd dolgozni, amely pontosan meghatározza majd a regiszterbe való bejegyzés feltételeit. Az elektronikus hírközlést és postai szolgáltatásokat felügyelő ügynökség (RATEL) számára az illetékes minisztérium a törvény életbelépésétől számított egyéves határidőt szabott, hogy kidolgozza a szabályzatot.

A fogyasztóvédelmi törvény egyébként szeptember 19-n lépett életbe, és három hónapot követően, vagyis december 20-án kezdődik meg annak alkalmazása. Ez alól a 149. és a 169. szakaszokban meghatározottak jelentenek kivételt, a fogyasztóvédelmi perek tekintetében ugyanis a törvényt hat hónappal annak életbelépését követően alkalmazzák majd.

Azokat a polgárokat, akik beíratják magukat az adatbázisba, immár nem hívogathatják azok a cégek, akik terméket vagy szolgáltatást akarnak eladni, vagy reklámozni.

Az a fogyasztó, aki nem szeretné, hogy a kereskedők, vagy ügynökségek hívogassák, jeleznie kell ezt telefonos szolgáltatójánál, ahol kérvényeznie kell, hogy írják be az adatbázisba.

– A kereskedők, és promotőrök kötelessége lesz, hogy a hívást megelőzően ellenőrizzék, hogy az adott telefonszám szerepel-e az adatbázisban – közölte a RATEL.

Az ügynökség közleménye szerint a regiszter beüzemelésének előfeltétele, hogy az illetékes kereskedelmi, idegenforgalmi és távközlési minisztérium kidolgozza az ehhez szükséges szabályzatot.

– A fogyasztóvédelmi törvény hatálybalépését követő egy éven belül, a szabályzat kidolgozásával pontosan meg lesznek határozva a regiszterbe történő adatok beírásának részletei, az adatbázis használatának és üzemeltetésének módja, a jelentkezési űrlap formája és az adatbázis létrehozásának határideje is – közölte a RATEL.

Hasonló adatbázisokat egyes szomszédos országokban már alkalmaznak. Montenegróban például az adatbázis telefonszámokat és e-mail címeket is tartalmaz, a fogyasztónak pedig arra is lehetősége van, hogy bizonyos ügynökségeknek engedélyezze a telefonhívásokat és értesítéseket.

Horvátországban a jegyzék kizárólag telefonszámokat tartalmaz, amelyeket tilos kereskedelmi, vagy reklám célból felhívni.

Illusztráció (Fotó: Ksenia Kartasheva/Pexels)