A közelmúltban lezajlott tiltakozások és útlezárások minden bizonnyal befolyásolták a Szerb Haladó Párt és annak vezetője, Aleksandar Vučić népszerűségének csökkenését. Éppen ezért Szerbia elnöke minden várakozáson felül nagyon gyorsan úgy döntött, hogy enged a polgárok követeléseinek, mondják a Nova.rs portál által megszólaltatott személyek, aki szerint ennek ellenére nem szabad megfeledkezni arról, hogy az elnök értékelése már a híd- és útblokádok előtt is valamivel alacsonyabb volt, és az legalább 10-15 százalékkal elmarad a hatalom támogatását élvező cégek közvélemény-kutatási eredményeitől, azonban az még így is összehasonlíthatatlanul magasabb, mint a többi párt eredménye.
A pártok népszerűségének aktuális szintjét az információk egymástól való gyökeres eltérései miatt nem lehet pontosan tudni, de a kormánypártok 32 és 57 százalék között, az ellenzéki lista, vagyis az Szabadság és Igazságosság Párt (SSP), a Demokrata Párt (DS) és a Néppárt pedig 12 és 25 százalék között ingadozik.
A heves tiltakozások hatására Vučić nem volt hajlandó aláírni a kisajátítási törvényt, azt visszaküldték a köztársasági képviselőháznak, majd visszavonták, továbbá módosították a népszavazásról és a népi kezdeményezésekről szóló törvényt is.
Arra a kérdésre, hogy a kisajátítási törvényt végül azért utasították-e el, hogy a tiltakozások ne befolyásolják továbbra is a kormánypárt besorolásának csökkenését, Đorđe Vukadinović, politikai elemző és az Új Szerbiai Politikai Gondolat szerkesztője beszélt a Novának.
– Volt hatása, de a kormánypárt megítélése néhány hónapja esik, ezért ideges mindenki. Szerintem a valós eredmények 10-15 százalékkal alacsonyabb eredményt adnának, mint a rezsimhez közeli közvéleménykutató cégek által publikált eredmények. Úgy gondolom, hogy a tiltakozások nagyobb hatással voltak az ellenzéki szavazók mozgósítására, mint a kormányszavazókra – mondta Vukadinović a Novának.
Boban Stojanović politológus úgy véli, Szerbia elnökét mindig a népszerűségi mutatók vezérlik, és valószínűleg ebben az esetben is ez volt a helyzet.
– A tiltakozások természetesen hatással voltak a Szerb Haladó Párt eredményeire, de nem hiszem, hogy túlságosan. A kutatások azonban minden bizonnyal kimutatták, hogy hosszú távon csökkenhet a népszerűségük. Tudjuk, hogy Vučić kedveli a közvélemény-kutatásokat, és minden bizonnyal nap mint nap tesztelte az emberek reakcióit. A második blokád után rájött, hogy vagy az ő megítélése csökken, vagy pedig az ellenzéké növekszik jelentősen – mondta Stojanović, és hozzátette, hogy ha az aktuális kutatások nem mutattak volna a haladók számára kedvezőtlen adatokat, valószínűleg nem hozzák meg a kisajátítási törvény eltörléséről szóló döntést.
Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke (Fotó: Beta)