Az újvidékiek úgy vélik, a hajléktalanokon, és a hajléktalanság által veszélyeztetetteken leginkább a munkahelyek támogatása, valamint az önkormányzati szociális lakások kiépítése segítene.

A CK13 Ifjúsági Központ által lebonyolított Jog a hajléktalanságtól való megszabaduláshoz című projekt keretében végzett kutatás célja az volt, hogy betekintést nyerjenek a hajléktalanság jelenségének hatókörébe, okaiba és következményeibe, valamint meghatározták, milyen jellegű támogatási intézkedések volnának megfelelőek a hajléktalanság kezelésére, és a segítséget, támogatásokat mely szereplőktől lehetne elvárni, írja a 021.rs hírportál.

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a résztvevők 72 százaléka szerint ez egy többrétű jelenség, míg 57 százalékuk a társadalom általános jellemzőit látja a hajléktalanság fő kockázati tényezőjének. Csak 15 százalék gondolja úgy, hogy a fő okok az egyének személyes tulajdonságaiban keresendők.

– A hajléktalanság legnagyobb kockázatát hordozó társadalom fő jellemzői a hajléktalanság elleni küzdelem stratégiájának hiánya, a súlyos szegénység, a nem megfelelő szociális segélyek és a magas arányú munkanélküliség. Az egyének személyes jellemzőit tekintve a szenvedélybetegség a legnagyobb kockázati tényező – áll az Ifjúsági Központ közleményében.

Szintén a válaszadók 57 százaléka gondolja úgy, hogy az elmúlt 10 évben nőtt a hajléktalanok száma Újvidéken, míg csak 29 százalékuk véli, hogy a járvány hatására növekedett a hajléktalanok száma.

A válaszadók egynegyede szerint a hajléktalanok teszik tönkre a várost, az átlagos hajléktalan személyt pedig egy középkorú, kolduló, alkohol-, kábítószer- vagy szerencsejáték-függőségben szenvedő férfiként írták le a résztvevők.

A megkérdezettek túlnyomó többsége olyan újvidéki hajléktalanokat segítő intézményeket, szervezeteket ismer, mint a Vöröskereszt népkonyhája, az Újvidéki Szolidaritás Konyhája, a Hajléktalanok Menedékhelye, vagy a Krov Nad glavom akciószervezet.

Arra a kérdésre, hogy mely társadalmi szereplőknek kell elsősorban segíteniük a hajléktalanságba sodródott embereket, a válaszadók 47 százaléka azt felelte, hogy a városi intézményeknek, szervezeteknek kellene segíteniük, míg 44 százalékuk az állami szerepvállalást tartaná elsődlegesnek.

A témával kapcsolatos kérdőívet 858 újvidéki nő és férfi töltötte ki, és a mintanagyság a kutatás koordinátorának nyilatkozata szerint megfelelő képet ad az újvidékiek hajléktalansággal kapcsolatos attitűdjeiről.

A kutatás készítői, Ana Bilinović Rajačić, és Jovana Čikić szociológusok elmondták, hogy a hajléktalanokkal kapcsolatos felmérésüknek ez csupán az első fázisa volt.

– Ezek az eredmények képezik majd az alapját a hajléktalanok életkörülményeinek javítását célzó további munkának az újvidéki intézményi, és intézményen kívüli környezet bevonása révén – közölte az Ifjúsági Központ.

A CK13 Ifjúsági Központ kutatását a Nyílt Társadalom Alapítvány támogatta.

(Fotó: Pixabay illusztráció)