Kopasz Tamás jelenleg a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó gimnázium jelenlegi matematikatanára, aki a vírus berobbanása miatt nem tudta elhagyni az országot. Januárban felkeresték, hogy két és fél évre helyettesítsen a gimnáziumban, és ha megtetszik, akkor maradhat is.

Tehát kapva kaptál a lehetőségen?

– Pontosan. Csak pár szót váltottam az akkori, azóta megboldogult igazgatóval. Ez elegendőnek bizonyult, hiszen az iskolának nagy szüksége volt matematikatanárra, a téli szünet végén, januárban pedig már kezdtem is a munkát.

Milyen nehézségek vártak rád kezdő tanárként?

– Hirtelen furcsa volt az egész. Az előző tanár nagyon sokat segített az óravázlatokkal, tervekkel, elmondta, hogy hol tartanak az anyaggal, megmutatta, hogyan használjam a naplót. Az ő segítsége nélkül hatványozottan több és nehezebb munkám lett volna, sőt, lehet, nem is győztem volna. Rövid időn belül átléptünk a teljes online oktatásra, ez is jól ment, hiszen az iskola fel volt készülve úgy az online, mint a rendes, tantermi oktatásra. A matekórákat tömbösítve tartottam meg, hetente kétszer, a többi napon pedig anyagot küldtem ki, feladatokat ellenőriztem, rendeztem az online tantermet.

Az online oktatás nagy kérdése, hogy a diákok mennyit tudnak így tanulni. Szerinted ugyanannyit tanulnak?

– Az bizonyos, hogy online nem lehet úgy átadni a tudást, főleg olyan tantárgyaknál, ahol a diákokat beszéltetni is kell. Matematikából jól megoldottuk. Az iskola biztosított grafikus táblagépeket, így a diákok a képernyőn tudják követni azt, amit én írok, mintha a táblára írnék, közben persze el is magyarázom az anyagot. Jól tudtunk együtt dolgozni, el tudtam magyarázni az anyagot, a diákok is tudtak kérdezni, azonban felmérést nem lehet online végezni, ezt élőben kell a tanteremben.

Hirtelen csöppentél bele az oktatás világába. Te pályakezdőként mennyire látod azokat a problémákat, amelyek az oktatást országosan érintik, akár a túlterheltséget, akár a fizetés mennyiségét?

– Persze, a fizetés mindig lehetne jobb. Úgy gondolom, hogy az iskolai körülmények és a munkatársak nagyban meghatározzák, hogy szeret-e valaki bejárni dolgozni, ez pedig nálunk nagyon jó. Egyelőre szeretem, amit csinálok, nem mondom, hogy egy idő után nem fogok másra vágyni, vagy nem kezdenék bele valami másba, de elégedett vagyok.

Mivel ez egy társadalomtudományi beállítottsági gimnázium, mennyire nyitottak a diákok a matekra?

– Már Szerbiában is bevezetik a központi érettségiket, így a matematikaérettségit is. Sok diák jelentkezett ebbe a gimibe azért, mert a nyelvi szakon csak két évig volt matematika. Nekik továbbra is heti két matek lesz, míg a sporttagozatosoknak 4-5, hiszen nekik biztosan lesz matekérettségi, és nem tudjuk, hogy milyen nehéz ez a központi érettségi, készülni kell rá, hiába nem szeretik a diákok. Szerencsére ezt ők is megértik, elfogadják és igyekeznek tanulni.

Milyenek a mai fiatalok úgy, hogy még te is nagyon fiatal vagy?

– Együttműködők, érett gondolkodásúak a diákjaink. Nagyon közvetlen a tanár–diák viszony, mégis tisztelettudók, és meg lehet velük mindent beszélni, jó a diákjainkkal együtt dolgozni.

Annak ellenére, hogy ez egy társadalomtudományi gimnázium, van, aki a továbbtanulást természeti területen képzeli el?

– Volt rá példa, sőt, sokszor megesik. Bár nyelvi gimnázium, mégis jó alapot biztosít bármelyik egyetemhez, pluszban pedig akár felsőfokú nyelvtudást is ad.

Hogy érzik a diákok, elég intenzívnek tartják az órákat online is?

– Várható volt az, hogy mikor lépünk át online oktatásba, így az anyagot is úgy állítottam össze, hogy az online oktatás során olyan anyagokkal foglalkozzunk, amelyek könnyebbek, nem igényelnek személyes segítséget, egyszerűbb legyen ezeket átadni. Ne akkor kelljen megtanulni vonalzóval, körzővel szerkeszteni, amikor nem tudunk a tanteremben lenni.

Rengetegen hagyják el Szerbiát a boldogulás miatt. Szerinted nehéz nálunk boldogulni?

– Az én szakterületemen nem, viszont van, akinek jobb lehetőséget ad, ha külföldre megy. Itt is meg lehet találni a boldogulás módját, attól függ, hogy mit akar az ember. Én egyelőre nem tervezem, hogy külföldre költözzek, azonban ha kihagyhatatlan lehetőséget kap az ember, akkor elmegy bárhová, de ez megint más felállás.

Milyen jelenleg a tanárállomány Szerbiában?

– Természettudományi szakokon nagy hiány van, kevés a matematika-, biológia-, kémia-, fizikatanár. Nagy probléma, hogy a magyar iskolákban nincs magyar nyelvű tanár, míg a szerb iskolákban szintén nem találnak megfelelő oktatókat. Kevesen is írják be ezeket a szakokat az egyetemen.

Te szerbül tanultál az Újvidéki Egyetem matematika karán, lassan befejezed tanulmányaidat. Nehéz volt a szerb nyelvet elsajátítani?

– Amikor elkezdtem az egyetemet, nem tudtam szerbül. Sem általános iskolában, sem a középiskola alatt nem sikerült elsajátítanom a szerb nyelvet. Az első év így nagyon nehéz volt, de kedvesek voltak az évfolyamtársaim, sokat segítettek, kijavítottak, ha kértem, barátkoztak velem, és nem piszkáltak azért, mert nem megy a nyelv. Szerintem egy stabil alapfokú tudást szerb környezetben fél év alatt el lehet sajátítani.

Te mit tanácsolsz a mostani fiataloknak, akik továbbtanuláson gondolkodnak?

– Ha tetszik az egyetem, az oktatás, akkor ne féljenek belevágni a nyelvi korlát miatt.

SEREGÉLY Orsolya

 Kopasz Tamás: Amikor elkezdtem az egyetemet, nem tudtam szerbül