Gyász és remény járta körül 2021 utolsó hetében a nemzetközi médiat: elhunyt Desmond Tutu érsek; Putyin betilttatta az első szovjetellenes civil szervezetet, a pekingi hatalom pedig az utolsó független hongkongi sajtót. Folytatódik a feszültség Ukrajna és Oroszország határán. De azért remény is akad, méghozzá a vírus elleni közdelemben – sőt a lengyel hatalomban is.
Elment egy nagy ember
Kilencvenéves korában elhunyt Desmond Tutu, a Nobel-békedíjas dél-afrikai emberi jogi aktivista és nyugalmazott érsek
A fokvárosi Cape Argus című napilap szerint Tutu volt az …
„…az ember, aki őszinteséggel, tisztességgel és humorral változtatta meg a világot. Ő volt a hangtalanok hangja – mert egyetlen más ellenzéki vezető sem tudta ennyire közvetlenül kifejezni magát. Az apartheidellenes harc köré gyűjtötte a dél-afrikaiak nagy részét és az egész világot. És ezt olyan módon tette, hogy ezáltal korának kiemelkedő prófétájává vált.”
Desmond Tutut Amerikában is tisztelték, Barack Obama különösen nagy elismeréssel beszélt róla többször is. Haláláról a Washington Post ezt írta:
„Desmond Tutu anglikán érseket […] világszerte ünnepelték a dél-afrikai apartheid felszámolására irányuló munkájáért. […] Az összecsapások azonban folytatódnak Dél-Afrikában és a világ többi részén egyaránt. Tutu érsek nem titkolta ezt a valóságot. Izrael palesztinokkal kapcsolatos politikáját a régi dél-afrikai rezsimhez hasonlította, 2003-ban pedig elítélte az Egyesült Államokat Irak megszállása miatt. […] Az Igazság és Megbékélés Bizottsága, amelynek elnöke Tutu érsek, az áldozatok családjai egy részének elégedetlenségére megpróbált egyensúlyt teremteni az elszámoltatás és a megbocsátás között azoknak, akik hajlandóak beismerni bűneiket. Ez ugyanaz a kényes kihívás, mint amikor az emberek történelmi és jelenkori sebeket akarnak begyógyítani. Tutu érsek soha nem kételkedett a céljában vagy annak lehetőségében, hogy ez a cél elérhető.”
Betiltották a Memorial nevű emberi jogi szervezetet Oroszországban
A dél-afrikai megbékéléssel ellenkező folyamatok játszódnak azonban Oroszországban és Kínában…
Miután az orosz legfelsőbb bíróság kedden feloszlatta az emlékezet védelmére létrehozott Memorialt, a Moszkvai Városi Bíróság szerdán „felszámoltnak” nyilvánította a jogvédelmi központot – azt, amelynek első elnöke a nagy szovjet rezsimellenség Andrej Szaharov volt. A magyarázat döbbenetes: a bíróság szerint a szervezet tiszteletlenül beszél a Szovjetunió múltjáról! Márpedig a CCCP összeomlásának harmincadik évfordulóját nyilván nem lehetett gyászolni ilyen „tiszteletlenség” mellett…
A svájci Neue Zürcher Zeitung című napilap több hírlappal együtt elítéli a Memorial betiltását:
„A Memorial – amint az ügyész záróbeszédében megállapította – »a Szovjetunió terrorista állam hazug képét« kelti. Nyilvánvaló, hogy a mai Oroszországban ezt a nézetet már nem lehet elviselni. A Sztálin alatti Szovjetunió azonban kétségtelenül terrorista állam volt. A kivégzőosztagok dühe, milliók száműzetése a Gulágba, egész népek deportálása Közép-Ázsiába, Lengyelország behódolása Hitler bűnrészességébe, a szervezett éhínség következtében milliók elhalálozása Ukrajnában és még sok minden más nyilvánvaló bizonyítéka ennek. Az, hogy Sztálint fokozatosan társadalmilag elfogadhatóvá teszik, rossz előjel. Ha Oroszországban még az akkori borongós idők bűneit sem lehet már nyugodtan kritizálni, akkor az országot a bénító félelem légköre fenyegeti, és talán még a barbárságba való visszaesést is jelenti.”
Hongkong: újabb csapás a sajtószabadságra
A „Stand News” volt az egyik utolsó kritikus média Hongkongban. A letartóztatásokkal járó razzia után a hatalom elhallgattatta ezt az online lapot. A Frankfurter Allgemeine Zeitung így értékel:
„Amikor júniusban bezárták az »Apple Daily« című hongkongi újságot, sokan feltették a kérdést, hogy meddig fog még tudni megjelenni a következő, kormánykritikus média. Erre szerdán született meg a válasz. A »nemzetbiztonsági« különleges egység több mint kétszáz rendőre kutatta át kora reggel a Stand News című online médium szerkesztőségeit. A főszerkesztőt és hat másik, a hírportálhoz kötődő személyt »lázító tartalom terjesztésére irányuló összeesküvés« vádjával tartóztattak le. Néhány órával később a hongkongi kormányt kritizáló, még működő média bejelentette a végét. »A Stand News azonnal befejezi operatív tevékenységét« – áll a sajtóközleményben. Az összes tartalom egy napon belül törlődik. Minden alkalmazottat elbocsátottak.
[…] A rendőrség szerint a letartóztatások a brit gyarmati időkig visszanyúló, úgynevezett bűnügyi rendelet alapján történtek. A lázító kiadványok megjelentetése ennek alapján első ízben két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Legutóbb a hongkongi igazságszolgáltatás hivatkozott arra a törvényre, amelynek előfutárát a brit gyarmati hatóságok 1967-ben alkalmaztak az akkori erőszakos »kulturális forradalmat« támogató, Peking-barát kiadványok visszaszorítására. Ezt követően három évtizedig nem hivatkoztak erre a törvényre.”
Most háborúznak, vagy tárgyalnak?
Az Oroszország és a NATO közötti feszültségről a londoni The Observer című vasárnapi lap ezt írja:
„Vlagyimir Putyin közelmúltbeli fenyegetései már nem korlátozódnak Ukrajnára. Az orosz elnök tovább terjesztette követeléseinek körét, így azok immár Európa-szerte a védelmi és biztonsági megállapodásokat is érintik. Még ha a jelenlegi feszültségek Ukrajna határain nem is vezetnek nyílt konfliktushoz, ez a szándékos eszkaláció rossz előjel 2022-re. Putyin az 1990-es évek előtti időkre akarja visszafordítani az órát, a volt Varsói Szerződés időszakára – mielőtt olyan országok, mint Lengyelország és a korábbi szovjet köztársaságok, mint Észtország, csatlakoztak a NATO-hoz. Ha rajta múlna, valószínűleg helyreállítaná a Szovjetuniót, amelynek bukását gyászolja. Ez a megkeseredett, öreg KGB-ügynök soha nem fogadta el vereségét a hidegháborúban. A nyugati szövetségnek világossá kell tennie számára, hogy egy ilyen veszélyes revizionizmus elfogadhatatlan.”
„A Washingtonban és Moszkvában egyaránt megerősített diplomáciai menetrend arra utal, hogy talán elkerülhető a háború”, írja a budapesti Népszava, majd így folytatja:
„Csütörtökön telefonon újra tanácskozik egymással Joe Biden amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő az ukrajnai válságról. A két ország delegációi január 10-én, Genfben egyeztetnek az ukrajnai válságról, két nappal később a NATO és Oroszország képviselői ülnek tárgyalóasztalhoz, majd 13-án több európai hatalom is csatlakozik a megbeszélésekhez. Német lapértesülések szerint az Európai Unió is bejelentkezett: Josep Borrell, a közösség külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kijelentette, hogy az EU nélkül nem lehet tárgyalni a kontinens biztonságát érintő kérdésekről. Ugyanakkor »teljesen elfogadhatatlannak« minősítette azt az orosz igényt, hogy a NATO egyszer s mindenkorra zárja ki Ukrajna és Grúzia felvételét.”
Remény is akad…
A londoni The Times reményét fejezi ki, hogy a gyógyszerek segítenek a koronavírus elleni harcban a karácsonyi ünnepek alatt:
„Ha karácsonykor hurrikánt jövendölnek neked, akkor az egyszerű vihar kilátása nem más, mint egy örömteli hír. Miközben a családok az Egyesült Királyságban az első közös karácsonyra gyűlnek össze a járvány kezdete óta, van okuk az óvatos örömre. Nem kevesebb, mint három bölcs – vagy három epidemiológiai tanulmány – hozza a hírt, hogy a koronavírus omikron-változata, amely oly sok ünnepség elnapolásával fenyeget, valójában kevésbé veszélyes, mint elődjei, és a fertőzöttek kisebb valószínűséggel kerülnek kórházba. […] Ha az ország túléli az előttünk álló szorongásos heteket, más okok is vannak arra, hogy optimistán tekintsünk az új évre. A Paxlovid, a Pfizer vírusellenes tablettájának tanulmányai kimutatták, hogy ez a gyógyszer 90 százalékkal csökkenti a kórházi tartózkodások számát, miközben több mint tízszeresére csökkenti a vírus terjedését. Az Egyesült Királyság 4,5 millió adagot rendelt ebből az úttörő gyógyszerből, és ennek a szállítása a tervek szerint néhány héten belül elkezdődik.”
A pekingi Xinjing Bao című napilap kiáll a szegényebb országok mellett:
„Az a tény, hogy például Nigéria mindössze 4 százalékos oltási kvótával a napokban több mint százezer, Európából adományozott vakcinaadagot semmisített meg, mert azok lejártak, szinte szimbolikus jelenség az oltóanyagok globális elosztásában. Az ember csodálkozik, hogy a gazdag országok miért tárolnak annyi oltóanyagot ilyen sokáig. Nem számít közjónak az oltás? Az emberiség egy közösség: ha nem osztod meg az oltóanyagokat, a vírus új változataival fog terjedni az egész világon.”
Duda vétója
„Duda olyan utat járt be, ahonnan nincs visszaút – alapvetően szakított a kormánypárttal, a PiS-szel” – elemzi a varsói Gazeta Wyborcza című napilap Duda elnök vétóját:
„Megéri ennek a határozatnak nemcsak a tartalmára, hanem a formájára is figyelni. Duda halogathatta volna a lépést az utolsó pillanatig januárban. Ehelyett a karácsonyi szünetben hozta meg döntését, amikor a parlament nem ülésezik és a legtöbb politikus otthon van. Ráadásul a közleményben Duda olyan, a kormány számára kényelmetlen tényeket is kiemelt, mint az infláció. De Kaczynski, a PiS [Prawo i Sprawiedliwosć] elnöke talán ezzel a médiatörvénnyel akarta visszaszerezni a nagyhatalmú uralkodó imázsát. Duda azonban elrontotta neki ezt a játékot. Rosszul végződik az év a PiS számára, Lengyelországnak viszont jól.”
„Andrzej Duda lengyel elnök megvétózta a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény módosítását, az úgynevezett lex TVN-t. A gyakorlatban ez a projekt végét jelenti, mivel a parlamentben, a Szejmben [a lengyel országgyűlésben] nincs olyan többség, amely felülírhatná az elnök vétóját”, írja a budapesti Népszava című napilap, majd így folytatja:
„Andzrej Duda hangsúlyozta, »a megállapodásokat be kell tartani, ez becsületbeli kérdés a lengyelek számára«. Mint fogalmazott, a törvényjavaslat nemcsak az alkotmánnyal, hanem a lengyel-amerikai beruházásvédelmi megállapodással is ellentétes lenne. A törvényjavaslat azután került az államfő asztalára, hogy a Szejm karácsony előtt váratlanul elfogadta a médiatörvény módosítását, ami politikai vihart kavart, emlékeztetett az Onet hírportálja.
A Szejm 276 szavazatból álló minősített többséggel felülbírálhatná ugyan az elnöki vétót, de a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt nem rendelkezik ilyen többséggel, ami a törvényjavaslat bukását jelenti jelenlegi formájában.
Duda elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az elnöki palota mindig nyitott a vitákra és az érvekre. Emlékeztetett arra, hogy a nyári szünet óta sok vita folyt a módosításról. Mint fogalmazott, »komoly fenntartásaim voltak a műsorszolgáltatási törvény e módosításának rendelkezéseivel kapcsolatban, és de facto két forgatókönyvet fontolgattam. Minden esetben fontolóra vettem, hogy megtagadom a törvényjavaslat aláírását, ezt nem titkolom; de mérlegeltem, hogy a törvényjavaslatot az Alkotmánybíróság elé utaljam, vagy visszaadjam a Szejmnek újbóli megfontolásra«.”
Napilapok a világ mnden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
