Az elmúlt két évben nőttek az egészségügyi beruházások, ami részben a koronavírus elleni küzdelemnek, részben pedig a rendszeres beruházásoknak köszönhető. A járvány miatti rendkívüli pénzköltéseket továbbra is titok övezi, akár a kórházakhoz szükséges építőanyagok beszerzéséről, a kivitelezőkről, vagy a befektetett összegről legyen szó.

A Költségvetési Tanács elemzése szerint 2021-ben 38 milliárd dinár állami egészségügyi beruházás valósult meg, míg 2020-ban megközelítőleg 31 milliárd volt ez az összeg, írja összefoglalójában a Nova ekonomija.

Ezen összegekből került kifizetésre a covid-kórházak és a vakcinagyár épülése, valamint a Szerbiai és Vajdasági Klinikai Központok felújítása és felszerelése is.

Habár ahogyan a közegészségügyi intézet a Nova Ekonomijanak elmondta, a koronavírusos betegek ellátásához szükséges fogyóeszközöket és teszteket a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap (RFZO) biztosította az intézmények számára, a RFZO mégsem hajlandó megosztani a nyilvánossággal az ezzel kapcsolatos beszerzéseket, mondván, hogy “szigorúan bizalmas”  adatokról van szó. A Nova Ekonomija a hozzáférhető adatokból arra a következtetésre jutott, hogy a RFZO költségei 2019 és 2020 között 38 százalékkal növekedtek.

Az állam a járvány idején, azaz 2020-ban és 2021-ben a szokásosnál jóval nagyobb anyagi eszközöket biztosított az egészségügynek, és ezt a tendenciát 2022-ben is folytatni kívánják, így az egészségügyre szánt kiadások idén várhatóan 300 millió euróval fogják meghaladni a járvány előtti éves kiadások összegét. A Költségvetési Tanács ezt azzal indokolja, hogy nem árt, ha az egészségügynek van tartaléka arra az esetre, ha netán ismét kedvezőtlen járványügyi helyzet alakulna ki. A becslések szerint ennek valószínűsége csekély, így legalább 150 millió euró maradna elköltetlenül.

Covid kórházak, és a vakcinagyár építése

A járvány kezdete óta Szerbia három, koronavírusos betegek ápolására létrehozott kórházat épített, Batajnicán, Kruševacon és Újvidéken.

A létesítmények építését a Védelmi Minisztérium ellenőrizte és biztosította, a felszerelést pedig az Egészségügyi Minisztérium finanszírozta. A kivitelező vállalatokat az állam a nyilvánosság számára átláthatatlan módon választotta ki, nyilvános pályázat hirdetése nélkül. Annak ellenére, hogy az állam közvetlenül megbízott valakit a kivitelezéssel, a munkálatok ára a szerződések aláírása után is növekedett, különösen az Újvidéki létesítmény esetében.

Az Állami Számvevőszék megállapította, hogy az Egészségügyi Minisztérium jogszabályi rendelkezéseket sértett, amiért nem tette közzé a kivitelezőkkel és beszerzőkkel aláírt szerződéseket. A covid-kórházak felszerelése mintegy 42,3 millió euróba került, a kivitelező pedig mindhárom esetben a Magna Pharmacia cég volt, amely a Szerbiában használt tesztek egyik fő gyártójának a képviselője. A kórházak építése kapcsán további probléma, hogy a költségvetésben nem látható az erre a célra elkülönített teljes összeg, mert a pénzt utólag meghozott kormányhatározatokkal a költségvetési tartalékból biztosították.

A vakcinagyár építését ugyanazon vállalatok végezték, amelyek a covid-kórházakat is építették.

Ezek a belgrádi Termomont, a niši Teming Electrotechnology, és a kruševaci Sasa Milosavljević PR BP Consulting, amelyek összesen mintegy 62,7 millió eurót kaptak a covid-kórházak építésére, és közel 24,7 millió eurót az oltóanyaggyár megvalósítására.

Az orvosok fizetése

Az újonnan épült kórházak nem tudtak elegendő munkaerőt alkalmazni, hiszen Batajnicán a 800 meghirdetett állásból mindössze 94-et töltöttek be. A covid-kórházakban dolgozók ugyanakkor panaszkodnak a munkakörülményekre, a fiatal orvosok pedig a munkaerőhiány ellenére sem kapnak határozatlan idejű szerződést.

Az egészségügyi dolgozók a fizetésekkel is elégedetlenek, különösen a szakorvosok, akik a nem egészségügyi személyzet fizetésének csupán háromszorosát kapják, holott a különbségnek hatszorosnak kellene lennie.

A dolgozók nem kapnak állandó szerződést és a fizetéssel sem elégedettek (021.rs)