Hozzátartozónk eltűnése esetén a legfontosabb hogy tudjuk, mikor és hogyan jelenthetjük be a személy eltűnését. Ha igazoltan fennáll annak a veszélye, hogy az illetővel valami történt, vagy amennyiben aggódunk életéért és egészségéért, akkor a legjobb, ha mielőbb jelentjük az eltűnését, ezzel jelentősen megkönnyítve a hatóságok munkáját.
A Belgrádban eltűnt Matej Periš (27) mobiltelefonját a Duna és a Száva találkozásánál mérték be utoljára, a fiatalembert a hatóságok december 30-a óta keresik. Az eset kapcsán az illetékesek többször tettek arra utaló kijelentést, hogy későn jelentették a zágrábi fiatalember eltűnését.
Milica Kolaković Bojović, a Kriminológiai és Szociológiai Kutatóintézet munkatársa az RTS-nek nyilatkozva hangsúlyozza, hogy nem kell 24 vagy 48 órát várni az eltűnt személy bejelentésével.
– Azonnal fordulhatnak a rendőrséghez, és fontos megjegyezni, hogy 2015. óta nem létezik az a szabály, hogy 24 vagy 48 órát kell várni az eltűnéstől számítva a keresés megkezdéséig – teszi hozzá Kolaković Bojović.
A folyamat mindig az eltűnést bejelentő személy nyilatkozatával kezdődik. Elkérik tőle az eltűnt személy fényképét, személyleírását, információt arról, hogy hol látták utoljára az eltűnt személyt, és hogy az kivel állt kapcsolatban. A csapatok ezután kimennek a helyszínre, beszélnek a szemtanúkkal, és megnézik a térfigyelő kamerák felvételeit, majd a keresés az összegyűjtött adatok alapján folytatódik.
Milica Kolaković Bojović emlékeztet arra, hogy ha síelők tűnnek el hóviharban, akkor leggyakrabban a Hegyi Mentőszolgálatot értesítik, és ugyanez igaz a nyári hónapokra is, amikor a hegymászókról van szó. Tóban, folyóban, tengerben eltűnt személyek keresésére pedig búvárokat alkalmaznak. Ha a falvakban, az erdőkben vagy szántóföldeken való eltűnésről van szó, akkor gyakran a terepet jól ismerő vadászegyesületek is segítségünkre lehetnek – mutat rá a szakértő.
Elmondta, hogy télen a hó miatt egyes helyek megközelíthetetlenek, ráadásul a nappalok rövidebbek, így ilyenkor a hőkamerák, a helikopterek és a drónok is nagy segítséget nyújtanak.
A kutatások azt mutatják, hogy az eltűnések többsége nem kapcsolódik bűntényhez. Előfordul, hogy a tinédzserek elszöknek otthonról, vagy hogy a gyerekek néha csupán „játékból” elbújnak, vagy, hogy a családi kapcsolatokkal elégedetlen felnőttek, idősek és betegek megszöknek. Szerbiában jelenleg 91 személy neve szerepel az eltűntek nyilvántartásában.
(Fotó: N1)