Pártpolitikai csatározássá vált az alkotmánymódosítás Igen vagy nem? – ez itt a kérdés

Támogatja-e a Szerb Köztársaság alkotmányának megváltoztatásáról szóló törvény megerősítését? – így szól a január 16-ai szerbiai népszavazás kérdése, amelyre a voksolásra jogosultak az IGEN vagy a NEM közül választhatnak, ha viszont mindkettőt bekarikázzák, akkor érvénytelenítik a szavazatukat.

A Szerb Haladó Párt tagjai a legnagyobb közösségi oldalon napok óta teszik ki idővonalukra a szavazólapot, amelyen természetesen a DA van bekarikázva, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke pedig szintén arra kéri a vajdasági magyarokat, hogy vegyenek részt a referendumon és szavazzanak igennel.

Azt, hogy a hatalom is érezte, nem lesz könnyű feladat az alkotmánymódosítás, az is jelzi, hogy tavaly az év vége felé a Köztársasági Parlament elfogadta azt a törvénymódosítást, amely értelmében eltörölték a választás érvényességét jelentő küszöböt (ötven százalék plusz egy szavazat), vagyis, ha egy népszavazásra Szerbiában tízen szavaznak, akkor is érvényes a végeredmény.

– A változások alapvetően a bírák és a bíróságok, az ügyészek és az ügyészségek helyzetére vonatkoznak, és azt szolgálják, hogy a politikai hatalom képviselőinek, és itt elsősorban a népképviselőházra, a kormányra és az igazságügyminiszterre gondolok, mekkora befolyása legyen a bírák megválasztásának folyamatára, valamint az ügyészek, illetve a Bírói és az Ügyészi Főtanács kinevezésére – mondta Korhecz Tamás a Napjaink című műsorban. Az alkotmánybíró szerint a jogállamiság Szerbia fejlődésének legneuralgikusabb pontja, amióta létezik újkori Szerbia, itt soha nem volt jogállam.

– Minden polgárnak tudnia kell, hogy nincs olyan, hogy jogbiztonság és -egyenlőség van, érvényesülnek az emberi jogok, a bíróságok pedig nem függetlenek. A bíróságok a legfontosabb garanciái annak, hogy az alkotmányban lefektetett emberi jogok ne csak egy papírlapra írt szöveg legyen, hanem a gyakorlatban is érvényesüljenek – nyilatkozta Korehcz, aki szerint attól, hogy a január 16-ai népszavazáson az igen szavazatok lesznek többségében, még nem lesz jogállam, ugyanis a jogállamiság a gyakorlatban dől el.

– Az alkotmányos rendelkezések akkor hoznak bennünket közelebb a jogállamisághoz, ha ezek érvényesülnek a gyakorlatban. A teljes jogú Európai Uniós csatlakozásnak ez a fő feltétele, és ez az a pont, amely leginkább hátráltatja Szerbiát ebben a csatlakozási folyamatban.

Pásztor Bálint: Szavazzanak igennel!

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti frakcióvezetője és egyetemi docens, aki arra kéri a vajdasági magyarokat, hogy vegyenek részt a népszavazáson, és szavazzanak igennel. A VMSZ alelnöke a Magyar Szónak adott nyilatkozatában mindenkit emlékeztetett arra, hogy 2006-ban egyik napról a másikra, közvita nélkül és a szakma képviselőinek a mellőzésével fogadták el az alkotmányt.

– A kormány alkotmánymódosításra vonatkozó javaslata 2020. december 4-én érkezett meg, azt követően a parlament és az illetékes bizottság intenzíven foglalkozott ezzel a kérdéssel, közmeghallgatásokra került sor, két fordulóban is, számos helyszínen. A parlamenten kívüli ellenzéki pártok képviselői is lehetőséget kaptak arra, hogy közmeghallgatás keretében elmondják véleményüket, de a szakma képviselőit is bevonták a folyamatba. Az biztos, hogy az alkotmány módosításából semmilyen hátrányuk nem származhat a szerbiai állampolgároknak, illetve a vajdasági magyaroknak. Az aktuális módosításokat egy mondatban az alábbiak szerint lehetne összefoglalni: a parlament és a kormány száműzésre kerül az igazságügy működtetéséből – nyilatkozta Pásztor Bálint, aki azzal a kritikával kapcsolatban, hogy a Szerbiai Képviselőház egyszólamúságának, szinte egypárti jellegének okán nem legitim az alkotmánymódosítási indítvány, azt felelte, hogy mindenki, aki részt vett a szerbiai parlamenti választáson, bekerülhetett a parlamentbe.

– A képviselőház nem egypárti, aki utánajár, az láthatja, hogy nyolc frakció tevékenykedik a parlamentben. Mindemellett, ahogyan azt már említettem, a parlamenten kívüli ellenzéki pártok képviselői is meghívást kaptak az egyik képviselőházi közvitára, amelyen elmondhatták a véleményüket – mondta Pásztor Bálint, aki szerint olyanok is vannak, akik azért szólítanak fel a nemmel való szavazásra, mert ők maguk ellenzékiek. A VMSZ alelnöke szerint ez nem felelősségteljes magatartás, már csak azért sem, mert ha esetleg a nem válaszok kerülnének túlsúlyba, az azt eredményezné, hogy elölről kellene kezdeni a teljes eljárást.

– Emiatt újabb éveket veszítenénk el és az uniós csatlakozás tekintetében megint csak parkolópályára kerülnénk – közölte a köztársasági képviselő.

„A polgárok nem tudják miről szólnak a módosítások”

A Pásztor Bálint szóhasználatával élve „olyanok” pedig nem mást takarnak, mint a Magyar Mozgalmat (MM) és a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösséget (VMDK), ugyanis mindkét szervezet felhívta a tagságának és szimpatizánsainak a figyelmét a január 16-án esedékes alkotmánymódosítás hiányosságaira és visszásságaira.

A Magyar Mozgalom szerint maga az alkotmánymódosítás az Európai Unió által elvárt jogállamisági normák minimális formai, tartalmi elemeit emeli be a szerb alkotmányba, ami semmilyen formában sem fogja garantálni a bírói, ügyészi munka nagyobb függetlenségét és a hatalmi ágak megfelelő szétválasztását.

„A kormány részéről nem volt elégséges tájékoztatás, a polgárok nem tudják miről szólnak a módosítások, milyen következményekkel fognak járni a jövőben. Elegendő közvita, megfelelő tájékoztatás és a szakmai egyetértés hiányában a Magyar Mozgalom arra biztatja a vajdasági magyarságot, hogy éljenek jogaikkal, vegyenek részt a népszavazáson és szavazzanak nemmel az alkotmánymódosításra” – áll a szervezet közleményében, amelynek elnöke, Sövény Ferenc egy videót is készített a témával kapcsolatban.

„Ez a demokratikus folyamatok megcsúfolása”

A VMDK szerint az, hogy a népszavazás érvényességéhez nem kell az 50%+1 szavazati érvényességi sommás legitimitási hiányosságot von maga után, ugyanis a jelenlegi jogi keret lehetővé teszi azt, hogy a javasolt alkotmányos módosításokat akár három ember részvételével is érvényesnek minősítsék.

„Ez a demokratikus folyamatok megcsúfolása, és a közvetlen demokrácia intézményének kijátszása. A módosítások kidolgozása során nem volt megfelelő társadalmi közvita, se a szakmai, se a szélesebb értelemben vett polgári körökben sem” – áll a párt közleményében. A VMDK véleménye szerint az alkotmány módosítására irányuló javaslatok nem az EU csatlakozást szolgálják, elfogadásuk nem fogja elősegíteni az igazságügy függetlenségét, hanem csak tovább fogja növelni a Szerb Haladó Párt (SNS), illetve a hatalmi koalíció befolyását az igazságügyre.

„A népszavazás előkészítése során a Köztársasági Választási Bizottság a szavazásra jogosultaknak csak szerb nyelven és cirill írásmóddal ellátott tájékoztatót küldött ki, amivel megsértették a nemzeti kisebbségek, alkotmánnyal is szavatolt jogát az anyanyelvű tájékoztatásra. A szavazólapon pedig olyan módon van feltéve a kérdés, amiből nem lehet egyértelműen megállapítani, melyek azok az alkotmánymódosítások, amelyekről szavazni kellene” – írja a VMDK, amely arra kéri a délvidéki magyarságot, hogy menjenek el szavazni és a felkínált lehetőségek között karikázzák be a NEM választ!

A hatalmon levők közül azonban nem mindenkinek a véleménye egyezik Pásztor Bálintéval: a Szerb Haladó Párt magasrangú tisztségviselője, Vladimir Đukanović többször is jelezte, hogy ő nemmel szavaz majd vasárnap, mivel szerinte hosszú távon ez az alkotmánymódosítás nem szolgálja az ország javát. Persze hozzátette, ez nem azt jelenti, hogy Aleksandar Vučić ellen lenne, sőt, nincs a Szerb Haladó Párt ellen se, a Rio Tinto ellen sincs kifogása, mivel ő csak az igazságszolgáltatásra vonatkozó megoldások ellen emeli fel ilyen módon a szavát.

Korhecz Tamás: A gyakorlati érvényesítés a legfontosabb

„A politikai viszont elkezdett az alkotmánymódosításról beszélni, és így pártpolitikai csatározások színterévé vált” – mondta Korhecz Tamás az Újvidéki Rádió Hangadó szerda című műsorában, aki ezt nagy szomorúsággal vette tudomásul.

„Az igen a regnáló hatalom támogatását jelenti, a nem pedig a hatalommal szemben álló emberek véleményének a kinyilatkozása. Ez egy csőd, ugyanis az alkotmány egy össztársadalmi konszenzusra való törekvést kell, hogy megtestesítsen. Szerbiában nagyon kevés dolog van a szűk pártérdekek felett, és ez ebben a diskurzusban is megmutatkozott” – nyilatkozta Korhecz, aki szerint az alkotmánymódosítási megoldásokkal jobb alkotmányos keretet teremtünk azzal, mint amilyen volt.

„Nagyon sok olyan ajtót csukunk be a politikai hatalom előtt, amelyen keresztül eddig érvényesítette az akaratát” – mondta Korhecz, aki hozzátette, hogy a módosításokkal kapcsolatban a Velencei Bizottság kimondta, hogy előrelépést jelentenek a jogállamiság megteremtésének útján, annak ellenére, hogy egy-egy megoldás vonatkozásában továbbra is fenntartások fogalmazhatók meg, és ők is megjegyezték, hogy a gyakorlati érvényesítés a legfontosabb. Az alkotmánybíró arról is szólt, hogy Szerbia többéves késésben van, ugyanis az ország önkéntesen vállalta, hogy ezeket a módosításokat 2017-ben végrehajtja.

Ha a NEM-ek győznek, akkor marad a régi alkotmány és ezt az alkotmánymódosítási folyamatot nem lehet újra napirendre tűzni, vagyis ugyanez a szöveg nem kerülhet ugyanilyen formában a népképviselőház elé. Ha viszont IGEN-ből lesz több, akkor az alkotmányt egy ünnepi ülésen kihirdetik és abban a pillanatban hatályos is lesz, azzal, hogy az alkotmánytörvény határozza meg, hogy az átmeneti időszak meddig tart.

Módosítás előtt áll Szerbia alkotmánya (Fotó: emins.org)