Szerbiában a koronavírus járvány után az egészségügyi dolgozók várhatóan tömegesen megindulnak majd külföldre. A nyugat-európai országok egészségügyi foglalkoztatására vonatkozó kritériumok a vírus kitörését követően bonyolódtak, így átmenetileg szinte leállt az szerbiai orvosok és nővérek kifelé áramlása. Szerbia egészségügyi rendszere már így is munkaerőhiánnyal küzd, de a szakemberek várható, vírus utáni elvándorlását követően pótolhatatlan veszteségekkel kell, hogy szembenézzen az ország.

“Az egészségügyi rendszer meg van tizedelve, a személyzet jó része azon gondolkodik, mikor hagyja el az országot. Amikor a Covid-19 véget ér, Szerbia egészségügyi dolgozók nélkül marad. Először is, nem lesz törvény által garantált egészségügyi szolgáltatásunk, majd ez a szolgáltatás csak nagyon drágán, magánintézményekben lesz elérhető. Az emberek már most is magánrendelésekre járnak, mert lehetetlen kivárni a sorokat a kórházakban. Mindezekért a problémákért az SNS kormánya és az egészségügyi ellátórendszer döntéshozói a felelősek” – mondta Dr. Rade Panić, a Szerbiai Orvosok és Gyógyszerészek Szakszervezetének elnöke a Novanak.

Panić szerint az egészségügyi dolgozókat alábecsülik, ám elégedetlenségüket a járvány után mindenki észre fogja venni.

“Még mindig nem értik, hogy legalább hat év kell egy orvos kiképzéséhez, aztán még két év gyakorlat, majd négy-hat év szakképzés, plusz öt év tapasztalat. A legszomorúbb az, hogy az egészségügyi személyzet problémáját Szerbia polgárai fizetik meg, nem pedig ez a pimasz és romlott kormány” – mondja Dr. Panić.

A világjárvány előtt az ápolónők távozásának mértéke egyenértékű volt egy természeti katasztrófával – mutatott rá Radica Ilić, a Szerbiai Ápolók és Technikusok Szakszervezetének elnöke.

“Bárkivel beszélünk, megy, vagy indulni készül. Most lelassult a folyamat, a koronavírus miatt, és egyes külföldi országok is szigorították a foglalkoztatási feltételeket, ám attól tartok, hogy az emberek csak arra várnak, hogy véget érjen a járvány, és akkor mennek. Akkor nem tudom, ki fogja gondját viselni a betegeknek” – figyelmeztet Ilić.

Szerbiában 55 ezer dinár, Németországban 3000 euró?

A munkakörülmények mellett a fizetések mértéke is jelentősen eltér nyugaton.

“Egy egészségházi ápolónő fizetése 55 ezer dinár, a szekunder és tercier intézményekben, azaz kórházakban, klinikákon pedig 65 ezer. Németországban ezért a munkáért 2500-3000 eurót is kaphatnak” – mondta Ilić és hozzátette, Szerbiában jelenleg 64 ezer nővér dolgozik, de legalább 30 százaléknyi betöltetlen nővéri állás van az országban.

Az állam meglopja az orvosokat

Dr. Rade Panić szerint az orvosok nem azt a fizetést kapják, ami nekik járna, és amit a kormány korábban ígérgetett.

“A szakorvos alapbére 180 ezer dinár kellene hogy legyen meleg étkezés, műszakpótlék, és éjszakai munka nélkül, ám az most 110 ezer körül van. Az állam nyíltan meglopja az egészségügyi rendszer minden dolgozóját, és nem is titkolja” – hangsúlyozza Dr. Panić.