Boris Johnson brit miniszterelnök botrányai, Novak Đoković szerb teniszcsillag Canossa-járása, Annalena Baerbock új német külügyminiszter első látogatása Moszkvában, valamint Joe Biden első éve a Fehér Házban – ezek a témák foglalkoztatták a világsajtót.

„A bohócok lefokozták Nagy-Britanniát”

Így minősíti a londoni Sunday Times Boris Johnson miniszterelnök kormányában és a királyi családban felmerült botrányokat, majd hozzáteszi:

„A múlt hét nem volt jó hét Nagy-Britannia számára. Boris Johnson miniszterelnöknek bocsánatot kellett kérnie a királynőtől férje temetésének előestéjén, a Downing Street 10-ben szervezett partik miatt, amelyekkel a koronavírus elleni szabályokat is megsértették. A királynő pedig megfosztotta Andrew herceget címeitől és katonai kitüntetéseitől, mert azzal vádolják, hogy szexuális kapcsolata volt egy tinédzserrel, akit a pedofil pénzügyi iparmágnás, Jeffrey Epstein kerített neki. […] Ezt a két brit intézményt, a kormányt és a monarchiát két bohókás figura és a körülöttük lévők megalázták. Nincs egyértelmű út ennek a helyzetnek a helyreállítása felé – csak egy vezetői vákuum létezik, amely lebénítja Nagy-Britanniát ebben a veszélyes helyzetben. […] Nincs értelme abban reménykedni, hogy Boris Johnson majd megváltozik: nem fog. Csak remélni lehet, hogy a pusztító dekadencia korszakát végül egy fényesebb időszak fogja felváltani. Talán jön majd egy olyan kihívó, aki megbízhatósággal és egy kis vállalkozói látásmóddal ékesíti fel a kompetenciáját, és így talán valamikor kikerülünk Johnson adminisztrációjának zűrzavaros korszakából. Ez túl nagy remény lenne?”

A római La Repubblica című napilap így ír a Johnson körüli vitáról:

„Boris Johnsonnak öltözött, a Downing Street előtt táncoló, whiskysüvegekkel a kezükben és fanyarul »ez egy üzleti találkozó«-t éneklő fiatalok demonstrációja, vad posztok a közösségi oldalakon, amelyek a híres ajtó 10-es számát egy diszkó bejáratának ábrázolják: így vált nevetségessé Londonban a miniszterelnöki hivatal előtt lezajlott, illegálisan ünneplők körüli botrány. De Angliában senki sem látja ezt nevetségesnek, és a következmények végzetesek lehetnek a konzervatív vezető számára. […] Johnson már nem először lett kegyvesztett, de megmutatta, hogy karizmája képes visszanyerni népszerűségét. Nem kizárt egy újabb sikere sem, de ez a feladat most nehezebbnek tűnik. Még ha ki is derül, hogy a bulizók nem sértették meg a törvényt, amit tettek, erkölcsileg az is megbocsáthatatlan a nyilvánosság számára, amely már két éve a Covid áldozata.”

A párizsi Le Monde című napilap már Johnson lemondását sem tartja kizártnak:

„Míg a miniszterelnök tiltásokat és szankciókat diktált a lakosságnak, kormánya fergeteges bulikat rendezett a Downing Streeten. Johnson saját törvényeinek figyelmen kívül hagyása joggal gerjeszt nagy haragot. A közvéleménykutatások szerint három brit közül kettő a lemondását követeli.”

Đokovićnak el kellett hagynia Ausztráliát

„A teniszsztár kudarcot vallott a beutazási vízumának törlése elleni végső fellebbezéssel”, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung:

„Novak Đoković szerb teniszezőnek el kellett hagynia Melbourne-t. Vasárnap  éjszaka Đoković Dubaiba repült, hogy onnan Spanyolországba utazzon. Korábban, vasárnap este Ausztráliában három szövetségi bíró helybenhagyta Alex Hawke bevándorlási miniszter a vízum visszavonása elleni fellebbezés elutasítását. A világelső az Australian Openen szeretett volna részt venni, és ezért nem sokkal a döntés után »rendkívül csalódott« volt. Aleksandar Vučić szerb elnök pedig  boszorkányüldözésről beszélt, amellyel Ausztrália zaklatta és megalázta hazája »kedvenc fiát«. Đoković nem volt beoltva a koronavírus ellen, amikor Melbourne-be érkezett. Az ez alóli orvosi felmentést a bevándorlási hatóságok nem fogadták el. A miniszter hatnapos vizsgálata után Đoković pénteken másodszor is elvesztette beutazási vízumát, amit a szövetségi bírák vasárnap megerősítettek.”

A budapesti Világgazdaság arra is rámutat, hogy Đoković  esetleg nemcsak sportolói meggondolásból oltásellenes, hanem anyagi érdeke is fűződik ahhoz, hogy ne a vakcina legyen a megoldás a világjárványra, hiszen:

„Sokat kereshet, ha a tulajdonában álló biotechnológiai cég sikerrel jár a koronavírus ellen fejlesztett gyógyszerével.”

A lap mindezt a londoni Guardian információira alapozza:

„[A] szerb sportoló 2020-ban megvásárolta egy dán biotechnológiai cég, a QuantBioRes 80 százalékát. A vállalat pedig koronavírus elleni gyógyszert fejleszt, aminek nem része a védőoltás. A cég vezérigazgatója, Ivan Loncarevic (Lončarević) szerint ugyanakkor a teniszező – akivel állítása szerint nem beszélt tavaly november óta – nem oltásellenes. A biotechnológiai vállalatnak jelenleg 11 kutató dolgozik Dániában, Ausztráliában és Szlovéniában, és céljuk hangsúlyozottan a kezelés és nem oltás kifejlesztése a koronavírussal szemben.”

Az új német külügyminiszter első moszkvai látogatása

A moszkvai Rosszijszkaja Gaszeta című napilap így harangozta be a zöldpárti német politikus látogatását:

„Baerbock korábban világossá tette, hogy tőle nem várható a német »Ostpolitik« újjáéledése. Most azonban úgy tűnik, Scholz kancellár nyomására változtat álláspontján. Megpróbál ugyanis párbeszédet folytatni Oroszországgal. Moszkva számára fontos, hogy Németország őszinte közvetítői szerepet vállaljon. Ehhez a németeknek fel kell adniuk az ukránbarát álláspontot, és arra kell rámutatniuk, hogy Kijev megsérti a minszki megállapodásokat.”

A varsói Rzeczpospolita című napilap egészen más véleményen van. Németországot nem tekinti ugyanis semleges közvetítőnek, hanem inkább egy szoros szövetség aláásójának:

„Miközben Biden amerikai elnök egységes nyugati frontot épít fel, hogy eltántorítsa a Kremlt Ukrajna megszállásától, Scholz német kancellár azt javasolja, hogy az Északi Áramlat 2 gázvezeték ne kerüljön be az Oroszország elleni szankciócsomagba. Ez Putyin győzelmét jelenti, és megsérti azt a biztosítékot, amelyet Merkel akkori kancellár adott az Egyesült Államok elnökének 2021 júliusában. Merkel ugyanis beleegyezett abba, hogy a gázvezetéket leállítsák, amennyiben az orosz csapatok átlépik az ukrán határt. Scholz most felmondja az Egyesült Államokkal és saját kormányával kötött megegyezést.”

„Az a tény, hogy a szociáldemokrata kancellár a gázvezetéket »tisztán magánszektorbeli projektnek« minősíti, nem sok jóval kecsegtet” – írja a svájci Neue Zürcher Zeitung is:

„De párttársával, Schröderrel ellentétben Scholz soha nem próbálta igazolni Putyin elképzeléseit egy expanzív politikáról. Scholzon múlhat, hogy az SPD-n belül azok győznek-e, akik a Nyugatot hibáztatják, vagy azok, akik helyesen mutatnak rá arra, hogy a jelenlegi zavaros helyzetért elsősorban Moszkva a felelős.”

A prágai Hospodarske noviny című gazdasági napilap szerint Annalena Baerbock külügyminiszter nehéz helyzetben lesz Moszkvában:

„Teljesen rendben van, hogy Annalena Baerbock külügyminiszterként értékdiplomáciát ígér. De ha Moszkva az erőszak útjára lép, Németország valóban el fogja temetni az Északi Áramlat 2 gázvezeték projektjét? Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár pusztán kereskedelmi projektnek tekinti ezt a gázvezetéket. A zöldek és a liberálisok valószínűleg nem osztják teljesen ezt a véleményt, mert Moszkva végül is egyféle adu ászként használja az energiaellátásra vonatkozó politikáját. De vajon Németország valóban hajlandó lenne kizárni Oroszországot a Swift nemzetközi banki fizetési rendszerből? Ezek a kérdések és kétségek világossá teszik, hogy milyen nehéz helyzetben került Baerbock oroszországi útja során. Oroszország nem fog habozni, hogy felhasználja ezeket a bizonytalanságokat annak érdekében, hogy viszályt szítson Németországban.”

Biden egy éve van a Fehér Házban. Az eredmény?

A varsói Gazeta Wyborcza így látja Biden első éves munkásságának eredményét:

„Trump viharos elnöksége után Biden vissza akarta állítani Amerikát a normalitás és a hitelesség kerékvágásába, majd áttörő reformokat akart végrehajtani. Az első pont sikerült is neki, a második viszont kevésbé. Egy pillanatig úgy tűnt, hogy a társadalmi és éghajlati reformok úttörő programja alapján ő lesz a második Franklin D. Roosevelt. De Biden aztán egyre hatástalanabb politikusnak bizonyult, akinek tevékenységét lelassította a kongresszusi többség és a véget nem érő járvány.”

A Los Angeles Times viszont megvédi Bident:

„Az első évben elért eredményeit alábecsülik. Évtizedek óta halljuk az ismerős refrént: »Ez a gazdaság bolond.« Tehát vessünk egy pillantást a Biden alatt elért  gazdasági eredményekre! Az 1960-as évek óta most volt a legalacsonyabb a munkanélküliség. A 2021-es állásbővítés pedig az eddigi legnagyobb volt. A munkanélküliség 4 százalék alá esett, ami történelmi csökkenést jelent az egy évvel ezelőtti 6,2 százalékhoz képest. Az S&P 500 nevű tőzsdeindex pedig, ami az a mérce, amellyel az utolsó elnök mérte sikerét, egy év alatt 70-szer ért el új csúcsot, és 29 százalékos növekedést.”

Napilapok a világ mnden tájáról (Illusztráció: Pixabay)