Több mint egy évvel ezelőtt, 2020. december 28-án adták át a Szabadkai Városi Könyvtár új épületszárnyát: a három emeletes, modern hozzáépített részt 800 000 euróból építették, az összeg a magyar kormánytól, egészen pontosan a a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től érkezett. Az épületrészt ugyan a megnyitót követően használták néhányan, volt itt egy-két író-olvasó találkozó, de csakhamar lakat került az épületrészre, oda – belső információk szerint, mégcsak az ott dolgozók sem léphetnek be.

Az, hogy a modern, számítógépekkel felszerelt épület továbbra is használaton kívül áll másnak is feltűnt. A Subotica.com azt a választ kapta a jelenlegi igazgatótól, Dragan Rokvićtól, hogy „nagy erőkkel és gyorsan dolgoznak azon, hogy megkapják a használati engedélyt, viszont mivel időközben módosult a tűzvédelmi törvény, ezért bizonyos munkálatokat kell végezni a víz-, villanyvezetéken és kivezető kéményen, hogy az megfeleljen az elvárásoknak, tudatta az igazgató.

A modern épületrész egyébként a könyvtár udvarában található. Mint az belső forrásból megtudtuk, az nincs összeköttetésben a jelenlegi olvasóteremmel és azokkal a részekkel sem, ahol a könyvek találhatóak. Az épületrésznek, szintén belső információk szerint, nincs menekülési útvonala sem, vagyis nincsenek kijelölt vészkijáratok és azokat nem is tudják megfelelően megoldani, ezért is késhet annak átvétele és használatba vétele. Az építkezéskor egyébként teljesen befalazták a jelenlegi felnőtt kölcsönző osztály egyetlen nyitható ablakát, így ezt az épületrészt azóta egyáltalán nem lehet szellőztetni.

Az épületrész megnyitóján, 2020. december 28-án Dragan Rokvić azt mondta, a 130. jubileumi év nehéz kihívások elé állított mindenkit, de a járvány ellenére mégis sikerült megvalósítani, hogy a szabadkai városi könyvtár épülete mintegy 400 négyzetméteres területtel bővüljön, azaz az olvasótermekkel és az udvarral. Živka Radulović Ražnjatović építész akkor elmondta, hogy olyan ötlettervet készített, amely felöleli a könyvtár egész épületének a teljes felújítását, tehát a régi szárny rekonstrukcióját is.

Pásztor István, a VMSZ elnöke elmondta, hogy pártja teremtette meg ennek a beruházásnak a lehetőségét.

– Nem lehet komolyan identitás megőrzésről beszélni, ha annak nincs modern intézményes háttere, amely megfelel minden kihívásnak. Ez pedig a digitalizációt jelenti, azt, hogy a könyvtári állomány egy része az internetes felületeken is megjelenjen. A könyvtár épületével kapcsolatban van egy átfogó elképzelés, talán az elkövetkező években ez is megvalósulhat – emelte ki Pásztor István.

A digitalizáció kapcsán forrásunk elmondta, valóban folyamatos volt a digitalizáció a könyvtárban, a Bácskai Hírlap, a Bácsmegyei Napló több évtizede megvan digitális formában, mégsem elérhető az sehol.

A szabadkai könyvtár épülete az egyetemes magyarság szempontjából is kiemelt, mondta akkor Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Az átépítés után erősödik az épület múzeumi jellege, de létrejön egy tudástár is, hiszen az új épületben nemcsak a könyveket lehet kézbe venni, egy digitális tartalom is az olvasók, kutatók rendelkezésére áll majd.

2020. december 28-án a sajtó arról írt, hogy a könyvtár új szárnya elkészült, s néhány héten belül már fogadni is fogja majd az olvasókat. Az azonban azóta is zárva tart.

Jelenleg a Városi Könyvtár épületének homlokzata áll felújítás alatt, január 17-ig tartott a régi olvasóterem felújítása is. Az már elkészült, így használatba vehetik azt az olvasók, a tanulók, akik előszeretettel használják is. Az igazgató elmondása szerint az új épületszárny használati engedélye hosszadalmas, mert mindabba a könyvtártól független intézmények is bekapcsolódtak, de még megközelítőleg sem tudni, hogy az új épületszárnyat akkor mikortól használhatják a szabadkaiak.

Pásztor Bálint, a városi képviselő-testület elnöke 2020 decemberében a következőket nyilatkozta:

„Ezért tökéletes ez a beruházás, mert kutatóink és mindazok, akik a szabadkai könyvtárba látogatnak, olyan feltételek alatt dolgozhatnak és alkothatnak, mint kollégáik az európai és világvárosokban. Ez azt jelenti, hogy a Szabadkai Városi Könyvtár számos könyvtár előtt van, nem csak országos szinten, hanem a környező országok viszonylatában is. Ez nem a szabadkai könyvtár vezetőségének és legkevésbé sem a politikusok felelőssége, de remélem, hogy a szabadkai kutatók és olvasók, valamint országunk és a környezetünk kutatói és polgárai is élnek majd a mai nappal átadott és rendelkezésre álló lehetőségekkel.  Amint felújítjuk a Városi Könyvtár egész épületét, elmondhatjuk majd, hogy ez az intézmény eleget tesz mindazoknak az igényeknek, amelyeknek egy modern könyvtárnak meg kell felelnie” – tette hozzá.

A Szabadkai Városi Könyvtárat Iványi István főgimnáziumi tanár, a város monográfusa alapította 1890-ben.

A könyvtár felújított, hozzáépített szárnya az udvarban (Fotó: SZMSZ)