Szerbia nem csak az inflációt tekintve van a “csúcson” az EU országaihoz képest, hanem az élelmiszerárak emelkedésének tekintetében is, különösen, ha az alapélelmiszerekről van szó.
A Köztársasági Statisztikai Hivatal (RZS) számításai szerint 2020. novemberéhez képest 2021. novemberében 7,5 százalékos volt az infláció, ami az Eurostat elemzései szerint az uniós országokban átlagosan 5,2 százalék volt. A RZS megállapítása szerint az infláció 2021. decemberében lassult, mivel novemberről decemberre az csak 0,4 százalékponttal növekedett, azaz elérte a 7,9 százalékot.
Míg Szerbiában az infláció leginkább az élelmiszer- és energiaárak emelkedésére volt kedvezőtlen hatással, addig Európában a közlekedési- és lakhatási költségek árai növekedtek legnagyobb mértékben.
A közgazgászok szerint az élelmiszerárak növekedése tovább fog folytatódni Szerbiában, Dr. Vlada Kovačević, az Agrárgazdasági Intézet munkatársa emlékeztet arra, hogy a mezőgazdasági termelés ciklikus, így amikor a gazdálkodók bevetik a földet egy kultúrával, vagy próbálnak előretervezni az állatállományukkal kapcsolatban, nem tudják, milyen lesz a helyzet a piacon az állatok, és a termény eladáskor, és csak a következő ciklusban tudják módosítani a termelésüket.
„Ezek természetes ciklusok, de ezt az egyensúlyhiányt most mesterségesen idézték elő. Először az összes mezőgazdasági termék ára esett, a termelők felhagytak a termeléssel, kevesebbet fektettek be, kevesebb volt a kínálat, és az eredmény várható volt, meredeken megugrottak az árak. A termelők most reagálni fognak ezekre az árakra, visszatérnek a termelésbe, és ez az új, idén jobb kínálat az árak csökkenését és stabilizálódását eredményezi majd” – mondja Kovačević.
Predrag Bjelić, a Belgrádi Közgazdaságtudományi Kar professzora ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az EU-nak közös agrárpolitikája van, nagy támogatásokkal, így az élelmiszer mintegy 60 százalékát helyben állítják elő, ami hozzájárul az adott piac stabilitásához.
“A tévhit ellenére, miszerint nagy mezőgazdasági termelők vagyunk, sok élelmiszert importálunk, jóval többet, mint az EU országai. A legtöbb áru a CEFTA-ból érkezik, néhány pedig még távolabbról. Éppen ezért a szállítás, a logisztika, a költségek drágulása, és a megszakadt ellátási láncok is kihatnak az áremelésekre, sőt, valahol újra bevezetik a vámokat. Nem mindent a korona okoz, a nemzetközi kapcsolatok is okolhatók ezért, egy deglobalizációs folyamat zajlik éppen, ami ismét bezárja a piacokat” – mondja Bjelić, majd hozzáteszi, hogy az ármozgások függenek a piac szerkezetétől is.
Több szakember is aggodalmát fejezte ki az alapvető élelmiszerek árainak növekedése miatt, Predrag Božin a Kamendin nevű növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó vállalattól emlékeztetett, hogy a szója ára olykor akár duplázódott, a kukorica és a búza ára pedig 50 százalékig emelkedett, ami automatikusan megemelte a takarmányok árát.
“A sertések termelési ára kilogrammonként 180 dinárra ugrott, az átlagos eladási ár tavaly pedig 150 dinár volt. Ennek az árkülönbségnek köszönhetően katasztrofális évünk volt. Emiatt egyre többen felhagytak a tenyésztéssel, a farmok tönkremennek, így tovább növekedtek a húsárak, elindult a domino-effektus. A termelők legjobb esetben nullára fognak kijönni. A műtrágya ára 300 százalékkal drágult, ami szintén kihat majd a hozamokra” – mondta Božin, és megjegyezte, hogy az unióban a gazdáknak nem volt ilyen drasztikus a tavalyi év, a nagy támogatásoknak köszönhetően.
11,4 százalékkal drágult az élelmiszer Szerbiában egy év alatt
Összehasonlítva 2020. novemberét és 2021. azonos hónapját kiderül, hogy a szerbiai élelmiszerpiacon 11,4 százalékos volt az árnövekedés, ehhez hasonló arányt egy európai ország sem ért el. Az említett periódusban a feldolgozatlan élelmiszerek, vagyis a hús, a gyümölcsök, zöldségek 20,7 százalékkal lettek drágábbak.
Szerbiától egyedül Litvánia és Észtország produkált magasabb inflációt, ám az élelmiszerárak ott sem növekedtek ekkora mértékben.
11,4 százalékkal drágult az élelmiszer Szerbiában egy év alatt (Pixabay)
