A 2200-es év elején nyolc százalékkal emelték az egészségügyi dolgozók fizetését. Ez azt jelenti, hogy az orvosok alapbére továbbra is 100 ezer dinár (850 euró) alatt van, a klinikai központokban dolgozó szakorvosok alapbére pedig még mindig 1000 euró alatti.

Bár minden orvos egyforma százalékos béremelésben részesült, a bérszámítási alapokat nem egyformán emelték. Ennek az az oka, hogy 2019 óta az egészségügyi dolgozók bérszámítási alapja eltérő – az ápolóké és a technikusoké a legmagasabb, ezt követik az orvosok, biokémikusok és fogorvosok, a legalacsonyabb pedig a nem egészségügyi dolgozóké. Az év eleji emelés után az orvosok béralapja 3937 dinárról 4252 dinárra, az technikusok és nővérek béralapja 4191 dinárról 4526 dinárra, valamint az egyéb alkalmazottak béralapja 3760 dinárról 4061 dinárra emelkedett. Az így kapott alapokat ezután megszorozzák az egészségügyi dolgozók egy adott csoportjához tartozó együtthatóval.

Az egészségügyi dolgozók az alapbér mellett pótlékot kapnak az ügyeletekért és éjszakai munkavégzésért. Tehát a legutóbbi béremelés előtt egy orvos, fogász, vagy biokémikus gyógyszerész alapbére (korrekciós együttható nélkül) 88.787 dinár, az emelés után pedig 95.890 dinár (810 euró). A klinikai központokban dolgozó szakorvosok alapbére az emelés előtt 102.884 dinár volt, most pedig 111.955 dinár (950 euró).

A középiskolai végzettséggel rendelkező, kórházakban dolgozó ápolók és technikusok fizetése a fizetésemelés előtt 54.946 dinár, az emelés után pedig 59.342 dinár (505 euró). A nem egészségügyi dolgozók, így műszaki dolgozók, szakácsok, sofőrök, gépírók és hasonlók a béremelés előtt, az együttható és az alap szorzatakor 33.768 dináros (287 euró) fizetést kaptak. Mivel ez kevesebb, mint a minimálbér, ezért fizetésüket kiegészítették, hogy az elérje annak szintjét.

Amellett, hogy szinte lehetetlen nyomon követni a fizetések összegét, mert több alap figyelembevételével számolják azokat, a probléma az, hogy a bérrendszert úgy alakították ki, hogy a legképzettebb és legprofibb orvosokat nem jutalmazzák kellőképpen.

A Költségvetési Tanács a 2019. júliusi elemzésében kiemelte, hogy a legprofibb munkatársak bérének jelentős emelésén kell dolgozni, mert – mint kifejtik – ha a kormány meg akarja tartani a legjobbakat a közszférában, a fizetési tartományok kiszélesítésére van szükség. Ez, mint hozzáteszik, jelenleg nem így van, és a kormány nem is tervez ilyesmit.

– Az átlagos fizetés az állami szektorban jelenleg mintegy húsz százalékkal magasabb, mint a magánszektorban, és Szerbiában egy szakorvosnak csak háromszor akkora a fizetése, mint a szakképzetlen munkás bére. Ennek eredményeként a szerbiai közszféra vonzó az átlagos és az átlag alatti képzettségű munkavállalók számára (akik termelékenyebbek lennének a magánszektorban), és elriasztja a legprofibb és legnélkülözhetetlenebb munkavállalókat, akik aztán elhagyják a közszférát – olvasható a Költségvetési Tanács elemzésében.

Az egészségügyi dolgozók a 2022-es év elején tízezer dináros támogatásban részesültek (Fotó: biscani.net)