A szerbiai munkaerőpiacon a szakképzett mesteremberek és iparosok távozása miatt kialakult hiányosságokat külföldiek, elsősorban ázsiai országokból érkező munkások töltik be. Amióta 2014 végén hatályba lépett a külföldiek foglalkoztatásáról szóló törvény, évről évre bővül a külföldről érkező munkaerő száma. Csak 2021-ben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NSZ) mintegy 23 ezer munkavállalási engedélyt adott ki, ami csaknem kétszerese az előző évhez képest, amikor a hivatalos adatok szerint 12 300 külföldi munkavállalót tartottak nyilván Szerbiában.

A Szerbiai Építőipari Dolgozók Szakszervezete szerint a „feketepiacon” foglalkoztatott munkások miatt még legalább 30 százalékot kell hozzátenni a hivatalos számokhoz, hogy megkapjuk a valós adatokat.

A szakszervezet elnöke, Saša Torlaković a Nova.rs-nek elmondta, hogy nagyszámú be nem jelentett munkavállalóval találkoznak. Elmondása szerint a legtöbb külföldi az építőiparban dolgozik, de az utóbbi időben nagy számmal képviseltetik magukat a vendéglátásban, és szolgáltatóiparban is.

– A külföldiek építőiparban való jelenléte a legdominánsabb, amelyben főleg szakképzetlen munkaerőként dolgoznak, havi 300 euróért. Idővel majd elkezdenek jönni a külföldi mérnökök, szakmunkások, mert a szerbiai szakemberek egyre nagyobb számban távoznak Európába – mondta Torlaković.

A szakszervezeti elnök szerint a szerbiai munkaerő az alacsony fizetések miatt távozik külföldre.

– A szerbiai emberek egyszerűen nem akarnak olyan magas kockázatú munkakörben dolgozni, mint például az építőipar, ahol napi 12 órát dolgoznak átlagosan 54 ezer dináros fizetésért. A Kínából, Indiából, Vietnámból és más ázsiai országokból származó munkások 300 euróért is elvégzik ugyanazt a munkát. A munkaadóknak ez persze kifizetődő, mert ilyen fizetésekkel nagyobb a keresetük és a nyereségük – mondta Torlaković.

Hozzáteszi, hogy az építkezések mellett egyre több külföldi kezd dolgozni a külföldi befektetők gyáraiban.

A külföldieknek tiszteletben kell tartaniuk a szerb törvényeket

A szerbiai munkaerőpiac meglehetősen kaotikus helyzetének megoldásaként Torlaković a szerb törvények következetes tiszteletben tartását látja, amelyeket jelenleg a külföldi befektetők és a hazai munkaadók is megsértenek. A megoldás szerinte a minimálbér növelése lenne.

– Hazánkban is alkalmazható lenne a montenegrói modell, amely 450 euróra emelte a minimálbért. Az építőiparban is hiányzik az a kollektív szerződés, amely egész Szerbiában egyenlő béreket és munkafeltételeket garantálna a munkásoknak. A munkaadók nem tartják tiszteletben Szerbia törvényeit, és ezért senki sem bünteti meg őket. Az ellenőrök kimennek terepre, és jelentéseket írnak, de az állam szemet huny a tapasztalt tények felett, ezért van az, ami van – zárta Torlaković.

A külföldiek építőiparban való jelenléte a legdominánsabb (Fotó: Vesna Lalić/Nova.rs)