Dr. Rade Panić, a Szerbiai Orvosok és Gyógyszerészek Szakszervezetének elnöke azt jósolja, hogy a járvány megszűnése után az egészségügyi ellátórendszer állapota tovább romlik, és arra figyelmeztet, hogy az egészségügy privatizációját meg kell akadályozni.

A privatizációt 2015 óta tervezik, az egészségügyi optimalizálási programot pedig 2035-ig kell végrehajtani. Panić a fennálló problémát a minisztérium azon lépéseire hivatkozva foglalta össze, amelyek utat nyitnak az egészségügy összeomlásához és annak privatizációjához – írja a Mašina.rs.

“2015 közepén, az egészségügyi minisztériumban folyó tárgyalások során merült fel először, hogy az egészségügyi alapellátást privatizálni kellene. Időközben a teljes egészségoptimalizálási projekt is elkészült már. A privatizációs terv első része a gyógyfürdőket, majd a gyógyszertárakat érinti, ez a folyamat már a végéhez közeledik” – mondta Panić.

Az egészségügyi dolgozók helyzete a közszférában romlik. Bár a koronavírus-járvány nyilvánvalóvá tette, hogy a társadalom mennyire függ az egészségügyi rendszertől, az orvosok és más egészségügyi személyzet helyzete ennek ellenére sem javult.

„Rabszolgákként kezelik az egészségügyi dolgozókat” – mondta Panić, hozzátéve, hogy a járvány idején az alkalmazottakat gyakran túlórapótlékkal vették fel, amit sokszor ki sem fizettek, ráadásul sok helyen az egészségügyi dolgozók meleg étkezéshez való jogát sem tartják tiszteletben.

Míg a járvány előtt körülbelül 2500 munkanélküli orvos volt Szerbiában, addig ma körülbelül 1500 van, ám  Panić szerint ez nem azt jelenti, hogy sokat javult volna a helyzet.

“Attól tartok, hogy az egészségügyben még a jelenleginél is sokkal rosszabb lesz minden a járvány után. Az egészségügyi dolgozók már most tömegesen hagyják el a közszférát, külföldre és a magánszektorba mennek. Ha figyelembe vesszük, hogy egy szakember képzéséhez a hatéves orvosi egyetem után egy-két év munkatapasztalat, majd három-öt év szakorvosi képzés és még legalább két év gyakorlat szükséges, akkor a tervezés hiányával olyan helyzetbe kerülünk, hogy nem lesz, aki fedezze ennek a költségeit. A kormány és a minisztérium a privatizációt javasolják megoldásként a járvány okozta költségek kezelésére, ahelyett, hogy észrevennék, milyen fontos az egészségügy, és átszerveznék azt” – mondta Panić, aki szerint a polgárok nincsenek tisztában azzal, hogy mit jelentene számukra, ha privatizálnák az egészségügyet.

“Az állami rendszer nem számít fel teljes árat az egészségügyi szolgáltatásokért, mert az állam támogatja azokat. Abban a pillanatban, amikor minden magánkézben lesz, a gyógyszerek és vizsgálatok, operációk árai az egekbe szöknek, de a magánrendelők árai így is sok helyen megduplázódtak már” – mondta a szakszervezet elnöke.

Panić úgy véli, hogy az állam szándékosan engedi, hogy az állami egészségügyi rendszer összeomoljon, ami felfoghatatlan károkat okoz az állampolgároknak.

“Aneszteziológusként gyakran kérdezik tőlem, hogy mit gondolok más típusú biztosításokról és a magánegészségügyről. A válaszom nagyon egyszerű: azt a fizetést, amit jelenleg egy hónap alatt keresek, sok túlórával, azt magánorvosként két-három nap alatt meg tudnám keresni. De kérdés, hogy ha mindent privatizálnak, akkor az állampolgárok egyáltalán megengedhetik-e majd maguknak az egészségügyi ellátást piaci áron?” – tette fel a kérdést a Szerbiai Orvosok és Gyógyszerészek Szakszervezetének elnöke.

Lehet még ennél is rosszabb a szerbiai egészségügy helyzete