A világsajtó egyik fő témáját az elmúlt napokban is Oroszország Ukrajnával szemben felvonultatott hadai képezték, de persze nemcsak ott volt kérdés a jég: a téli olimpia is többféleképpen foglalkoztatta az embereket. De bindult a választási kampány Magyarországon, az EU bírósága pedig eldöntötte, hogy Magyarország követelésével ellentétben a támogatásmegvonás legális, ha a célországban korrupciós ügyek fenyegetik az uniós pénz tisztességes felhasználását. Közben újraválasztották Frank-Walter Steinmeier német államfőt. Átlapoztuk a világsajtót Brüsszeltől Párizson át Milánóig és Amszterdamtól Bécsen át Moszkváig.

Enyhült vagy súlyosbodott a helyzet az orosz–ukrán határon?

A moszkvai Nyezaviszimaja Gazeta című napilap az orosz csapatok visszavonulásáról számol be az ukrán határról:

„A hadgyakorlatokon részt vevő, a Nyugatot ezzel aggasztó orosz csapatok részben visszatérnek pozícióikba. A Nyugat pedig kivette a vitából az Oroszországgal szembeni szankciók kérdését. Vlagyimir Putyin és Olaf Scholz moszkvai találkozóján pedig megerősítették, hogy az orosz biztonsági javaslatokról szóló tárgyalási folyamat folytatódik.”

A londoni Times című középjobb napilap azonban csupán ügyes manővernek tartja az orosz csapatok „részleges visszavonulásáról” szóló (ál)híreket:

„Az orosz bejelentés egybeesett a német kancellár moszkvai látogatásával, aki a NATO többi kormányfőjénél lényegesen visszafogottabb azokban a kérdésekben, amelyek szankciókkal, vagy rendkívüli katonai intervencióval fenyegetik Oroszországot, illetve bátorítják Ukrajnát. Ha Scholz meggyőződik arról, hogy diplomáciai áttörést ért el, aligha akarja majd megakadályozni az Északi Áramlat 2 gázvezeték megnyitását. Az orosz engedményeket azonban mindig taktikai szempontból kell figyelembe venni. Ha az egységek, amelyeket azért vontak ki, mert állítólag befejezték a manővereiket, maguk mögött hagyták az invázióhoz szükséges összes nehéz felszerelést, akkor akár ott is maradhattak volna, ahol voltak.”

Az EU bírósága elutasította a magyar és a lengyel keresetet

„A gyermekvédelmi törvény miatt támadják Magyarországot a jogállamisági perben”, írja a budapesti Magyar Nemzet című jobboldali kormánypárti napilap:

„Minden bizonnyal keresetünk elutasítása után a balliberális európai elit örömkönnyek közepette követeli majd a hazánkat büntető jogállamisági mechanizmust. Pont úgy, ahogyan arra abszurd módon már akkor több uniós tisztségviselő is utalt, amikor még sejteni se lehetett, milyen eredmény születik – vetítette előre a miniszter, aki szerint az Európai Unió Bírósága – mint az utolsó független uniós szervek egyike – »elesni látszik«. Orbán Viktor a Szamizdat 16. című, a miniszterelnöki honlapon megjelent írásában hasonló véleményt fogalmazott meg: szerinte a mai ítéletből megtudhatjuk, hogy az uniós bíróság föderális Európát tart kívánatosnak. A kormányfő szerint a tagállamok számára a hátrányt e küzdelemben az jelenti, hogy az uniós jog nem ad a kezükbe olyan eszközt, ami a bíróság politikai döntéseivel és a lopakodó hatáskörbővítésével szemben használható lenne.”

Megkezdődött Orbán Viktor választási kampánya

A bécsi Der Standard című szociálliberális napilap kitér arra, hogy választási kampány alatt Orbán Viktornak Brüsszellel szemben is harcolnia kell:

„Budapesti tudósítónk az időközben megjelent cáfolat ellenére is kitart amellett, hogy évértékelő beszédében Orbán Viktor igenis felvetette az uniós kilépés lehetőségét. A Huxitot ugyan még soha nem pendítette meg, viszont azt állította […], hogy az EU jogállami dzsihádot, szent háborút indított Magyarország ellen. Márpedig – tette hozzá a jobboldali-populista politikus a válogatott közönség előtt – ha az EU nem tér jobb belátásra, akkor a jövőben nem lesz mód továbbmenni a közös úton.

A kérdés, mi várható azután, hogy az Európai Bíróság két nap múlva kihirdeti ítéletét a jogállamisági mechanizmus ügyében. A jelek arra utalnak, hogy elutasítja a magyar, illetve lengyel keresetet, az pedig érzékenyen érintheti a miniszterelnököt, az oligarcháit ugyanis csakis a nagyvonalú európai támogatásokból tudja kistafírozni és ugyanez a lakosságnak nyújtott választási ajándékok forrása is. A kormányfő most azért rontott neki az EU-nak, mert fennáll a veszélye, hogy kiürül ez az alap.

Viszont, ha az európai közösség nem mutat megértést a demokratikus normák megsértése iránt, akkor nyilvánvaló, hogy útjaik elválnak egymástól, miközben Orbán Viktor újraválasztását nem lehet biztosra venni.”

A Bild Zeitung című német bulvárlap szerint „pánik tört ki a Titanicon”:

„Orbán Viktor (58), Magyarország miniszterelnöke kényszerhelyzetben van. Számos korrupciós botrány után az a veszély fenyegeti, hogy elveszíti az áprilisi választásokat. Az országban uralkodó hangulat megváltoztatása érdekében most »szent háborúról« beszél országa ellen, és az EU-ból való kilépéssel fenyeget.”

Frank-Walter Steinmeier német államfő marad

Erről a Frankfurter Allgemeine Zeitung ezt írta:

„[Vasárnap délután] 15.30-kor Frank-Walter Steinmeier határozott hangon kijelentette: »Igen, elfogadom a jelölést«.  A 17. Szövetségi Közgyűlés 1437 tagja szavazott, és közülük az első fordulóban 1045-en szavaztak Steinmeierre, aki március 18-án kezdi meg második ciklusát. »Örülök annak, ami vár ránk«, mondta Steinmeier utólagos beszédében. Ebben arra a témára koncentrált, amelyen az elmúlt öt évben úgy dolgozott, mint semmi máson: a demokráciáért folytatott harcra. Steinmeier bejelentette, hogy pártokon felül fog állni, de nem lesz semleges, »ami a demokrácia ügyét illeti«. »Mindenki mellett leszek, aki a demokráciáért harcol. Aki megtámadja őket, én leszek az ellenfele.«

Steinmeier felhívta a figyelmet a demokráciát fenyegető veszélyekre, és arra a következtetésre jutott, hogy ezek miatt a veszélyek miatt szilárd külső és belső álláspontra van szükség. Az a férfi, aki külügyminiszterként kezdettől fogva foglalkozott Oroszország Ukrajnával fennálló konfliktusával, már beszédje elején a Kijevet fenyegető orosz agressziót említette. Szerinte a tekintélyelvű uralkodók szemében a demokratikus intézmények gyengének tűnnek. Ahol minden hatalom egy kézben összpontosul, az olyasmit, mint a Szövetségi Közgyűlés, »jelentéktelen rituálénak« tekintik. Közvetlenül az orosz elnökhöz fordulva pedig azt mondta: »Én csak figyelmeztetni tudom Putyin elnököt: ne becsülje alá a demokrácia erejét!«

Frank-Walter Steinmeier német államfő újraválasztásával foglalkozik a párizsi Le Monde című, délutánonként megjelenő szociálliberális napilap is:

„Erre a lényegében szimbolikus posztra most öt évre újraválasztották a német államfőt, a szociáldemokrata Frank-Walter Steinmeiert. Azt várjuk tőle, hogy olyan erkölcsi tekintélyt testesítsen meg, amely túlmutat a párton belüli megosztottságon.

[…] Nem sokkal újraválasztása után a német államfő kijelentette, hogy Moszkva »felelősséget« visel az Ukrajna körüli feszültséget okozó háborús veszély miatt Európában.

»Katonai konfliktus, háború veszély kellős közepén vagyunk Kelet-Európában, és Oroszország viseli ennek a felelősségét«, mondta Frank-Walter Steinmeier, miután öt évre újraválasztották. Oroszország Európától való növekvő »eltávolodásáról« szólva a német elnök határozottságra szólított fel. »Mint látjuk, a béke nem magától értetődő, ezért mindig azon kell dolgozni, hogy megőrizzük, párbeszédben, de ha kell, világos beszéddel, elrettentéssel és elszántsággal«, mondta, taps kíséretében.”

Úgy kelt fel, hogy bajnok lesz (Liu) – de kétszer bukott (Valijeva)

A moszkvai Sport-Expressz című sportnapilap örömét fejezi ki a Nemzetközi Sport Döntőbíróság határozata után:

„Nagyszerű győzelem ez Oroszország számára a bíróságon: Valijeva részt vehet az egyéni versenyen. Szégyen a NOB számára, hogy kizárják a díjátadó ünnepségről.” De erre már nem került sor… A 15-éves lányt szemmel láthatólag megviselte a doppingpróbán való elbukása és az abból származó herce-hurca. Azt pedig egyetlen komoly ember se veszi be, hogy „véletlenül összekeverte a nagypapa piruláit”. Valijevát hiába engedték egyéniben korcsolyázni, kétszer bukott és csak negyedik lett. A valóság az, hogy az orosz sportvezetők a hiú dicsőség érdekében kihasználták és cserbenhagyták ezt a tehetséges gyereklányt. Újabb hatalmas szégyenfolt az orosz sportpolitika homlokán.

A budapesti Népszava című baloldali politikai napilap szerint Liu Shaoang félelmetesen higgadt volt, amikor aranyérmet nyert Magyarországnak:

»Úgy keltem fel, hogy olimpiai bajnok leszek […]. Nem is tudtam, mit szoktak ilyenkor érezni az emberek«, szolgált magyarázattal Liu Shaoang arra, hogy amikor megnyerte Magyarország első téli egyéni olimpiai aranyérmét, akkor viszonylag visszafogottan ünnepelt (főleg, ha összevetjük anno Szabó Bence térdre rogyásával, vagy Farkas Péter emlékezetes érembe harapásával). Csakhogy ennek az ő esetében megvolt az oka: »Visszanézve a felvételeket úgy látom, már-már félelmetesen higgadt és nyugodt voltam« – elevenítette fel az FTC 23 éves rövidpályás gyorskorcsolyázója a vasárnapi pekingi diadal részleteit a Magyar Olimpiai Bizottság által szervezett online sajtótájékoztatón.”

Napilapok a világ mnden tájáról (Illusztráció: Pixabay)