Az elmúlt nyolc évben Szerbia növelte az ország védelemre, a hadseregre és a rendőrségre szánt költségvetést, valamint csökkentette az egészségügyre, az oktatásra és a szociális védelemre szánt állami beruházásokat.

A bruttó hazai termék (GDP) aránya az oktatás és a szociális védelem vonatkozásában alacsonyabb a korábbinál, az egészségügybe való beruházások mértéke pedig két évtizede elmarad a kelet- és közép-európai országok hasonló beruházásaitól – derül ki az A11 Kezdeményezés a Gazdasági és Szociális jogokért, valamint a a New York-i Gazdasági és Szociális Jogok Központjának (CESR) közös jelentéséből, közölte a Nova ekonomija.

A jelentés 2014 óta, vagyis a szerb kormány megszorító intézkedéseinek bevezetésétől elemzi a költéseket. Mint elhangzik, a költségvetési módosításokat leginkább a szociális védelemre szoruló, szegényebb sorsú állampolgárok sínylik meg.

2016-ban a szociális védelem költségvetéséből 14 millió eurót utaltak át a költségvetési tartalékon keresztül a Honvédelmi Minisztériumnak és a Szerb Hadseregnek, két évvel később pedig további 183 millió eurót, és ez utóbbi ügyletet államtitokként jelölték meg.

Az abszolút szegénységben élők száma 470 ezer körül van (6,8 százalék), és ez a szám közel tíz éve nem változott.

Mintegy 1,5 millió embert veszélyeztet a szegénység, nyolc év alatt közel fél százalékkal csökkent a GDP szociális védelemre fordított részaránya, és mintegy 50 ezerrel nőtt ugyanebben az időszakban a szociális központokat igénybe vevők száma. A szociális központokban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya 20 százalék, annak ellenére, hogy az igénybevevők száma növekszik” – áll a jelentésben.

Az elemzés azt is leszögezi, hogy az oktatást és az egészségügyet is súlyosan érintették a megszorítások és a megkérdőjelezhető költségvetési politika. Ahhoz, hogy a szerbiai állami egészségügy a kelet-közép-európai egészségügyi színvonalon legyen, éves szinten a GDP mintegy 0,5 százalékát kellene az államnak belefektetnie, ám a befektetések évek óta 0,3-0,4 százalék körül mozognak.

A Költségvetési Tanács jelentése szerint az Európai Beruházási Bank 2006-ban Szerbia mind a négy klinikai központjának felújítását fedezte, de eddig csak a niši intézmény rekonstrukciója történt meg.

Az A11 és a CESR közös kezdeményezése mellett több szervezet is továbbította már jelentését az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Bizottságának, hogy ezzel hozzájáruljanak az ország szociális- és gazdasági jogi helyzetének feltérképezéséhez. A bizottság március elején véleményt nyilvánít és új ajánlásokat fogalmaz meg a szerb állam számára az állampolgárok szociális és gazdasági jogainak javítása érdekében.