Az ukrajnai helyzet miatt nem szükséges, hogy a lakosság készleteket halmozzon fel, hiszen könnyen megtalálhatók a termékellátás alternatív módjai – nyilatkozta Bojan Stanić, a Kereskedelmi Kamara Stratégiai Elemzési Szektorának igazgatóhelyettese a Szerb Rádió és Televíziónak (RTS). Szerinte a mostani helyzet más, mint amit a járvány kezdetén tapasztalhattunk, amikor az ellátási lánc megszakadt.
A hírre, miszerint Oroszország katonai akciót indított Ukrajnában, az olaj hordónkénti ára tegnap óta csaknem 104 dollárra ugrott. A földgáz ára 4,7 százalékkal emelkedett, valamint az arany ára is nőtt, amely unciánként (28.3 gramm) 1942 dollárt tesz ki. Az amerikai nyersolaj ára a maximumon van, 97,40 dollárba kerül, ami 2014 augusztusa óta a legmagasabb ár. A moszkvai tőzsdén minden kereskedési tevékenységet felfüggesztettek, mert a rubel és a részvények árfolyama a tőzsde által meghatározott alsó határra estek.
A Szerb Kereskedelmi Kamara kríziscsapatot alakít, válság-telefonközpontot nyit az üzletemberek problémáinak és az ukrajnai válság okozta gazdasági következményeknek a sürgős megoldására és az ukrán piaccal együttműködő szerb cégeket is segíteni fogja.
„Körülbelül 700 vállalatunk 850 millió eurónyi árut exportál Oroszországba, Ukrajnába pedig 150 milliónyit ” – mondta Stanić. Szerinte az ukrajnai helyzet miatt bizonytalan az oda irányuló export, ellentétben Oroszországgal, de a rubel esése miatt a szerb exportáru ára emelkedni fog, azaz nem lesz versenyképes.
Stanić elmondta, hogy Ukrajnából leginkább vasércet importál Szerbia, a szendrői vasmű az ukrajnai érctől függ, így az együttműködés megszűnése esetén alternatív megoldásokat kell keresni.
“A gabonatermesztést illetően nem lesz gond, hiszen Szerbia önellátó, de az energiával gondok lehetnek, drágulásra lehet számítani, a januári infláció is 8,2 százalékos volt” – állapította meg Stanić.
Egyre kevesebbet ér a pénzünk (Illusztráció: Pixabay)
