Mivel fennáll a veszély, hogy az ukrajnai válság következményei más országokra is átterjedhetnek, az Európai Uniónak segítenie kell Moldáviának és Georgiának, illetve nagy figyelemmel kell követnie a Nyugat-Balkán történéseit, mert ott provokációkra lehet számítani, mindenekelőtt Bosznia-Hercegovinában – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az EU külügyminisztereinek találkozója után, még pénteken.
Európai diplomaták az újságírókkal közölték: a döntés, hogy az EU elővigyázatosságból 500 katonával megemelje a Bosznia-Hercegovinában állomásozó csapatainak, az EUFOR-nak a létszámát, válasz „a térségben tapasztalható biztonsági helyzet romlására”, amelynek nemcsak az ukrajnai helyzet az oka, hanem az is, hogy Oroszországnak nagy befolyása van a boszniai Szerb Köztársaságra, Montenegróra és Szerbiára is.
A Der Standard osztrák lap elemzése szerint az Ukrajna elleni orosz agresszió következtében Délkelet-Európában is elővigyázatossági intézkedéseket foganatosítanak. Az elemzés szerint ennek része az EUFOR létszámának növelése is, hiszen „a nemzetközi biztonsági helyzet romlása potenciálisan eredményezheti Bosznia destabilizálódását is”. „A megnövelt létszámnak mindenekelőtt azt kellene megerősíteni, hogy a nemzetközi közösség eltökélt Bosznia-Hercegovina területi integritása és szuverenitása megőrzése mellett, a Brčko Körzetben állomásozó egységek ugyanis megakadályozhatják vagy legalábbis késleltethetik a biszniai Szerb Köztársaság elszakadását” – olvasható az elemzésben, amely azt is kiemeli: Milorad Dodikot, a boszniai elnökség szerb tagját nemcsak Szerbia támogatja, hanem mindenekelőtt Oroszország, ezért „a térségben aggodalom tapasztalható, hogy Oroszország (ugyanúgy, ahogyan azt Luhanszk és Donyeck esetében tette) független államként ismeri el a boszniai Szerb Köztársaságot, ami még nagyobb instabilitást okozna a Balkánon”, tudatta az N1.
