A 25-éves harkovi Olekszandra édesanyja Moszkvában él, gyakran beszélnek telefonon, írja a BBC. Amióta az orosz haderő rendszeresen lövi Ukrajna legnagyobb városát, Olekszandra egyre borzalmasabb videókat küld anyjának Moszkvába, aki egyszerűen nem hiszi el, hogy a szomszédban háború van és lakóépületeket döntenek romba és civileket ölnek halomra az orosz rakéták. Olekszandra szerint az átlag moszkvai csak azt tudja, amit a rezsimhű média adagol neki. Azt, hogy az oroszok senkit nem bántanak, hanem felszabadítani jöttek az ukránokat, akik önmagukat lövik.
Mihail, a közismert kijevi vendéglős Magyarországra menekítette feleségét, hatéves lányát és pólyás fiát, majd visszatért Ukrajnába, hogy segítse a haza védelmét. Az ő apja Nyizsnij Novgorodban él és szintén nem hiszi, hogy Ukrajnában háború van. Szerinte – Putyin állami médiája szerint – az oroszok azért vannak Ukrajnában, hogy megmentsék a testvérnépet a „náciktól”.
Megjegyezzük, hogy Izraelen kívül jelenleg Ukrajna az egyetlen ország, ahol az államfő zsidó származású.
Az orosz média ugyanúgy a rezsim meg a Putyin-hű oligarchák kezében van, mint a magyar közszolgálati média, kivétel nélkül minden rádióállomás, valamint félezer újság és honlap. Vagy akár mint a teljes vajdasági magyar média a Sajtószabadság Alapítvány kivételével.
Az orosz diktatúra ennek ellenére kénytelen volt teljes cenzúrát hirdetni. Nemcsak a Facebookot meg a Twittert tiltotta le az ország területén, hanem a börtönbüntetések terhe alatt a maradék független média is feladni látszik a tisztességes tájékoztatást.
A független orosz média három pillére feladta a harcot: már csütörtökön lekapcsolták a Moszkva Visszhangja (Э́хо Москвы́) rádióállomás adásait, pénteken pedig elhallgatott a Dozsgy TV (TB Дождь, Eső TV). A mérsékelt Nyezaviszimaja Gazeta (Независимая газета) pénteken bejelentette az öncenzúrát, az utolsó nagy független nyomtatott lap, a hetente háromszor megjelenő Novaja Gazeta (Новая газета), amelyet 1993-ban alapítottak az egykori Komszomolszkaja Pravda reformszellemű munkatársai, jelezte, hogy nem folytatják a háborúról szóló tudósításokat. A Novaja Gazeta újságírói közül az elmúlt harminc évben hatot meggyilkoltak a rezsim bérencei, 2021-ben pedig Dmitrij Muratov megkapta az osztott Nobel-békedíjat.
Az online médiában sem jobb a helyzet. A Znák hírportál pénteken felfüggesztette működését a súlyos megszorításokra való hivatkozással. A Lengyelországból működő orosz digitális életviteli magazin, a Gyerevnya azt közölte, hogy visszamenőlegesen átfogalmazzák híreiket, kiiktatva a „háború” és „invázió” szavakat, valamint minden más megfogalmazást, ami az orosz cenzoroknak nem tetszik.
Mert ugye Oroszország nem folytat háborút. Mint ahogy Szerbia sem csinált semmi ilyesmit 1991 és 1999 között.
Az Oroszországból tudósító külföldi média sem kivétel: a moszkvai kormány pénteken bejelentette, hogy blokkolni fogja az Amerika Hangja, a BBC és a Deutsche Welle orosz nyelvű adásait. Ezek közé sorolták a Lettországból működő népszerű orosz nyelvű Medúza hírportált is. Indoklás: ezek a sajtószervek rendszeresen közöltek hamis információt az „Ukrajna területén folyó különleges katonai műveletről”.
A BBC vezérigazgatójának válasza: „Az új törvény kriminalizálni látszik a független újságírást. Nem marad más választásunk, mint ideiglenesen felfüggeszteni a BBC Hírek újságíróinak és segédszemélyzetének minden munkáját az Orosz Föderáció területén, hogy felmérhessük ennek az elfogadhatatlan fejleménynek a következményeit.”
A CNN is kivonta újságíróit, hogy megvédje helyi munkatársait – és újságírói becsületét.
A becsület csak a rezsimnek nem fontos. Putyinnak csak a fegyverek szava számít.
Amíg el nem hallgattatják.
Háborús cenzúra Oroszországban (Illusztráció: Shutterstock)
