„A tervek szerint” folyik Ukrajnában a „különleges katonai művelet”, értékelte a minap Vlagyimir Vlagyimirovics. Azt viszont nem tette hozzá, hogy a Moszkva által hivatalosan elismert félezer orosz elesett katona és a közel tízezer letartóztatott háborúellenes tüntető is benne volt-e a tervben, vagy abban csak az ukrán „testvérek” százainak legyilkolása, otthonaik és vagyontárgyaik megsemmisítése, atomerőműveik elfoglalása szerepelt – akár egy globális sugárzásveszély árán is.

Valami azért mégsem mehet olyan nagyon a terv szerint, ha már Putyin a kétnaposra tervezett invázió nyolcadik napján kénytelen volt drasztikus intézkedéseket hozni – saját orosz népe ellen.

Nyilván mégsincs elég börtön a világ legnagyobb országában, ha már tízezer tüntetőt sem tudnak „befog(ad)ni”: talán ezért kellett 15 éves börtönbüntetéssel fenyegetni azt, aki nem „terv szerint” gondolkodik, hanem kimerészkedik Moszkva, Szentpétervár és még öt tucat orosz város utcájára „sétálni egyet” – mert hogy csoportosan az is tilos. (Oroszországban mellesleg gyilkosok is gyakran megússzák 5–8 éves büntetéssel. A szabad gondolat ugyanis jóval veszélyesebb, mint egy golyó vagy rakéta ott, ahol az ember nem számít, csak a hatalom.)

Jelentős baj lehet a Правда igazságával is, ha már abban sem bízik a diktátor, hogy népe nem a – magyarországihoz és szerbiaihoz hasonlóan – rezsimhűre egyszólamúsított állami médiának hisz, hanem megpróbál szavahihetőbb hírforrásokat keresni. Ezért kellett betiltani a Facebookot és a Twittert, valamint a drákói büntetések belengetésével leállásra kényszeríteni az egy kézen megszámlálható maradék független orosz médiát.

A KGB egykori alezredeséből főparancsnokká avanzsált Cárhatnám egyelőre nem tudta visszaállítani a szovjet orosz birodalom „nagyságát”, de Joszif Visszarionovics szellemét már sikerült visszarángatnia a történelem szemétdombjáról.

Minthogy Putyin drákói törvénye mától arra is lesújthat, aki háborúnak merészeli nevezni a háborút „különleges katonai műveletet”, Orwell is diadalmasan feltámadt sírjából, hogy arcunkba mondja, mint 1948-ban:

„A háború: béke, a szabadság: szolgaság, a tudatlanság: erő.”

Céltábla az agyuk (Illusztráció: Shutterstock)