A globális élelmiszerárak 20 százalékkal magasabbak a tavalyinál, a búza ára emelkedik, Szerbia tartalékokat képez. Mire számíthatunk a következő időszakban? Žarko Galetin agrárgazdasági elemző az N1 tévének azt mondta, Szerbiának nem lehet gondja a búzahiánnyal.
– Ha folytatódik az export eddig megszokott dinamikája, vagyis ha havi legfeljebb 100 ezer tonnát visznek ki, akkor úgy gondolom, semmi okunk a pánikra és a félelemre – mondta Galetin.
Mint azt a Dan élő műsorában elmondta, a búza világpiaci árának növekedése jó és rossz hír egyben.
– Nézőpont kérdése. Az árnövekedés jó hír a termelőnek, a fogyasztók pedig drágulásra számíthatnak. Egyelőre ezt az állam szabályozza, de ha ez hosszú távon így marad, akkor magasabb árakra lehet számítani, először a liszt, majd utána minden abból készült termék is drágul – hangsúlyozta Galetin.
Hozzátette, megtörténhet, hogy a búza exportőrök a jó világpiaci ártól inspirálva a lehető legtöbb búzát a külföldi piac számára adnák el.
– Ez egy jó lehetőség exportőreink számára. Kilenc nap alatt például több mint 50 százalékkal drágult a búza, ma 495 dollárba kerül egy tonna, ez egy elképesztő helyzet – mondta az agrárszakértő.
Kiemeli, hogy jó intézkedésnek tartja, hogy a kormány exportengedélyek kiadásával akarja ellenőrizni a búzakivitelt.
– Ez egy megelőző intézkedés, amelynek célja az export felügyelete, nehogy veszélybe kerüljön a hazai egyensúly – mondta Galetin.
Szerinte Szerbiának jelenleg egymillió tonna búzája kellene hogy legyen.
– Ez a mennyiség bőven elég mind a belföldi fogyasztás, mind az export szempontjából – hangsúlyozta Galetin.
A többi növénykultúráról szólva elmondta, hogy Szerbia „önellátó ország”.
– Európa azon kevés országai közé tartozunk, amelyek abszolút kielégítik az alapvető mezőgazdasági kultúrák termelési igényét, kukoricából, búzából, szójababból és napraforgóból export többletünk van – zárta gondolatait Galetin.
(Fotó: Pixabay illusztráció)
