Aleksandar Vučić államfő kitartóan állítja, hogy Szerbia gazdasági tigrisként üzemel, ezen kijelentését pedig egy újabb, Szerbia számára nem túl fényes „győzelem” cáfolja meg, ugyanis az EU statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint Szerbiában regisztrálták a legnagyobb élelmiszerár-emelkedést Európában az elmúlt egy év alatt. Ennek több oka is van, ezek közül az egyik fő ok Szerbia gyenge gazdasága, amely nem tudja tompítani a drágulás hatását. A fejlett európai országok ezt hatalmas támogatásokkal oldották meg.

Az Eurostat hivatalos adatai szerint 2021 januárja és az idei év első hónapja között a szerbiai élelmiszerárak 14,5 százalékkal növekedtek. Ezzel szemben az EU-ban az élelmiszerárak átlagos növekedése nem éri el az öt százalékot.

A vizsgált időszakban a szomszédos országokban a következőképpen alakult az élelmiszerek árnövekedése: Bulgária 11.1, Magyarország 10.9, Horvátország 10.2, Macedónia 9.6 százalék.

Öt százalék alatti növekedést produkáltak Németország (4,9) és Olaszország (3,9).

Ellentétben a drágulással, Norvégia és Svájc példája azt mutatja, hogy az elmúlt év gazdasági felfordulása közepette akár csökkenhetnek is az élelmiszerárak. Így például Norvégiában egy százalékkal, Svájcban pedig 1,5 százalékkal lett olcsóbb az élelmiszerüzletek kínálata.

Danica Popović, nyugalmazott közgazdász professzor elmagyarázta a Nova.rs hírportálnak, hogy az elmúlt évben miért Szerbiában regisztrálták a legmagasabb élelmiszerárakat.

– Nem nagyon hasonlítható össze Szerbia az uniós országokkal, mert az uniós országokban óriási támogatások vannak, a költségvetésből nagy összegeket tudnak kivonni ilyen célra. Nálunk ez nem így van, gyenge a gazdaság – magyarázza Popović.

Hozzáteszi, mindenki több pénzt nyomtatott az elmúlt időszakban, a fejlett Európa és Szerbia egyaránt.

– Vučić talán a választások miatt nyomtatott többet, de mindenki ugyanezt tette. A különbség az, hogy a nyugati gazdaságok erősebbek, és nagy támogatásokkal mérsékelni tudták a válság hatását. Másrészt Szerbia polgárai fizették a legmagasabb árat a gyenge gazdaság miatt, ami nem tudja enyhíteni ezt a csapást – magyarázza Popović professzor.

Tavaly a drasztikus drágulások megindulását követően az állam november végén befagyasztotta az alapvető élelmiszerek árát 60 napra, majd ennek lejárta után ezt meghosszabbították a választások utánig, azaz április végéig. Az egyes élelmiszerek ára mellett a 95-ös benzin árát is korlátozták, 171 dinárban, a gázolajét 179 dinárban. A kormánynak ezt a lépését sok közgazdász negatívan értékelte, egyesek szerint ez elavultnak számító intézkedés, mások szerint pedig csupán egy populista kontrollmechanizmus, mellesleg remek eszköz a hiánykeltéshez, és a pánik kialakításához, hiszen az elnök azon nyilatkozata után, amelyben biztosította a polgárokat arról, hogy Szerbiában mindenből van elegendő, a bizonytalanságot és félelmet érző polgárok megrohamozták az üzleteket, benzinkutakat, egyes helyeken áruhiányt okozva.

(Fotó: Filip Krainčanić/Nova.rs)