Az Igazságügyi Orvostani Intézetnek modern, szellőzőrendszerrel felszerelt, teljesen biztonságos munkavégzést biztosító boncterme van, ami a koronavírusban elhunytak boncolásánál különösen fontos.
Egészen a közelmúltig a világon gyakorlatilag sehol nem végeztek úgynevezett covid-boncolást a WHO ajánlásainak megfelelően. Hivatalos tilalom nem volt, de most, hogy a szakemberek már többet tudnak a vírusról, egyre gyakoribbak az ilyen boncolások.
“Maga a boncolási technika a koronavírus-pozitív emberek boncolásánál az összes többi boncolással összehasonlítva hasonló vagy azonos, csak az anyagok mintavételi módja és száma különbözik némileg, mert itt sokkal szélesebb körű elemzést végzünk” – mondja Milenko Bogdanović, a Belgrádi Orvostudományi Kar Igazságügyi Orvostani Tanszékének adjunktusa.
A szakértők szerint a boncolással lehet a legjobban meghatározni a halál pontos okát.
„Ha csak arról van információnk, hogy egy személy koronavírus-pozitív, és nincs más orvosi dokumentációnk vele kapcsolatban, és a boncolást nem végzik el, akkor gyakorlatilag nem fogjuk tudni a halál okát. A boncolás többek között segíthet megismerni a fertőzöttség és a halál oka közötti összefüggést” – magyarázza Bogdanović.
A szakértők szerint sokan megfertőződtek koronavírussal, de a haláluk okának számos esetben semmi köze a koronavírushoz.
„Természetesen sokan meghaltak közvetlenül a koronavírus miatt, de ők csupán az egy százalékát jelentik mindazoknak, akikre azt mondjuk, hogy koronában haltak meg” – mondja Bogdanović.
Az intézet azonban azt állítja, hogy kevés ilyen boncolást végeztek, így még korai következtetéseket levonni. Az Igazságügyi Orvostani Intézetben a boncolást orvosi és jogi okokból végzik, amelyeket jogszabály határoz meg.
A törvény szerint az a tény, hogy az elhunyt Covid-fertőzött volt, nem elégséges feltétele a boncolásnak.
Illusztráció (N1)
