A Guardian kiterjedt elemzést közölt, amelyben arra figyelmeztet, hogy Oroszország a Szerbiára gyakorolt nyomással, a nyugat-balkáni országok függetlenségének aláásásával megkezdheti a Nyugattal való szembenállásának kiterjesztését.

A Guardian regionális vezetői szerint a nyugat-balkáni tisztségviselők arra kérik a NATO-t és az EU-t, hogy gyorsítsák fel tagsági követeléseikhez való hozzáférést, attól tartva, hogy Oroszország háborút fog provokálni a Balkán ezen részén, hogy elterelje a figyelmet az ukrajnai eseményekről.

„Az Orosz Föderációnak az az érdeke, hogy új harctereket hozzon létre, mert nem akarja, hogy megbékéljünk” – figyelmeztet Albin Kurti koszovói miniszterelnök.

Vjosa Osmani koszovói elnök azt jósolta, hogy Oroszország a Nyugat-Balkán destabilizálásával egész Európát megpróbálja destabilizálni, és kijelentette, hogy Moszkva Szerbiát használja fel a demokratikus értékek veszélyeztetésére.

Šefik Džaferović, Bosznia-Hercegovina háromtagú elnökségének bosnyák tagja is arra figyelmeztetett, hogy országa különösen ki van téve az orosz befolyásnak, mivel Milorad Dodik, az elnökség szerb tagja, aki szorosan kötődik a Kremlhez, azzal fenyegetőzik, hogy visszavonja a boszniai szerbek nemzeti hadseregben, az igazságszolgáltatásban és az adórendszerben való részvételét – ami valójában a daytoni békemegállapodás végét jelentené, ami 1995-ben lezárta a balkáni népek közötti háborút.

„Dodik megpróbálja kihasználni, hogy a Nyugat figyelme Ukrajnára irányul” – mondta Džaferović a Guardiannak. Hozzátette: Dodik viselkedését mindenképpen befolyásolja és bátorítja Oroszország, amely mindig meg akarja mutatni, hogy képes destabilizálni az EU-t és a NATO-t.

„A nyugati kormányoknak komolyabban fontolóra kellene ezt venniük, és aktívabbnak kellene lenniük Bosznia-Hercegovinában és az egész régióban” – mondta Džaferović.

Osmani szerint Ukrajnában bebizonyosodott, hogy az olyan autokrata vezetők megnyugtatása, mint Vlagyimir Putyin és Aleksandar Vučić szerb elnök, nem működik. „Oroszország valószínűleg vagy a Balti államokat, vagy a Nyugat-Balkánt, vagy mindkettőt felhasználja a feszültség növelésére és a válság nemzetközi terjesztésére” – mondta Osmani.

Kollégája, Kurti attól tart, hogy minél tovább tart az ukrajnai háború, annál nagyobb az esélye annak, hogy az átterjed a Nyugat-Balkánra. Mert – mint mondja – az Orosz Föderációnak az az érdeke, hogy új harcterek nyíljanak. „Putyin továbbra is a NATO koszovói beavatkozását tekinti a közelmúlt legfontosabb eseményének. Azért akarja Koszovó kudarcát, hogy megmutassa, a NATO sikere átmeneti volt, akárcsak Irakban és Afganisztánban” – mondta Kurti.

Nyilatkozataik azután hangzottak el, hogy Analena Berbock német külügyminiszter nyugat-balkáni körútra indult, ahol azt üzente, hogy Európa nem engedi, hogy a térség orosz befolyás alá kerüljön.

„Minden, amit Ukrajnában látunk, arra emlékeztet, hogy milyen magas árat fizettünk szabadságunkért” – mondja Kurti.

Osmani utalt arra is, hogy Belgrád az egyetlen hely Európában, ahol Putyin-párti tüntetéseket tartanak, és ahol a politikusok nem ítélik el Oroszország lépéseit. „Szerbia az egyetlen ország Európában, amely nem tett eleget az uniós szankcióknak. Ellenkezőleg, növelték a Belgrádból Oroszországba tartó járatok számát” – mondta Osmani.

Aleksandar Vučić szerb és Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: Archív)