Az ukrajnai orosz megszállás kezdete előtt az ENSZ és egyes nyugati kormányok potenciálisan ötmillió menekültre figyelmeztettek, ha kitörne a háború. Február végéig ez ijesztő túlzásnak tűnhetett. Az orosz invázió harmadik hetére azonban nagyon isvalósgossá vált. Egyre többen hagyják el Ukrajnát és érkeznek a szomszédos országokba, óriási többségük gyermek és nő. Az orosz agresszió elől menekülők egy része nem is fog tudni hazatérni, mert egsyzerűen nem lesz hová.
Az első héten Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Moldova viselte a rohamot, azóta már olyan európai országokba is érkeznek menekültek, amelyek nem szomszédosak Ukrajnával.
A 18-60 év közötti férfiak már nem hagyhatják el Ukrajnát, a háború előtt sokan számítottak is arra, hogy a hadiállapot bevezetésével a hadköteles korú férfiakra ez a sors vár, így volt, aki még korábban elmenekült az országból.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának legfrissebb közlése szerint már több mint 2,5 millióan hagyták el otthonukat. Legtöbben Lengyelországba érkeznek, már 1,5 millióan lépték át a határt gyalogosan, vonattal, busszal vagy autóval, Magyarországra már több mint 225 ezren érkeztek. A nem szomszédos európai országokba érkezők száma is meghaladja a 280 ezret.
Ahogy a harcok folytatódnak, ezek a számok gyorsan emelkedni fognak, az ENSZ becslése szerint a következő hónapokban akár további 2-3 millió menekültnek lehet szüksége védelemre és segítségre.
A menedékjog alapvető jog: akit saját országában üldöztetés ér, súlyos sérelem elől menekül, jogában áll nemzetközi védelemért folyamodni. Az Európai Tanács március 4-i határozata szerint az uniós országokban védelmet kérőket azonos elbánásban kell részesíteni, mint az EU állampolgárait. Ez munkavállalásra, ideiglenes lakhatásra, közoktatásban való részvételre és ellátásra is vonatkozik. Ez a védettség egy évig tart és kétszer 6-6 hónapra meghosszabbítható.
A döntés az Ideiglenes védelmi rendelet alapján született, amelyet 2001-ben hoztak létre a délszláv háborúk menekülthullámainak (rossz) kezeléséből levont tanulságok alapján, de eddig soha nem alkalmazták. Még 2015-ben sem, amikor a szíriai háború miatt érkezett több mint egymillió menekült az Unióba. Akkor különösen Magyarország és Lengyelország nem volt hajlandó beleegyezni a közös védelmi politikába.
Ukrajnából érkező menekültek Európa egyes országaiban (Adattérkép: Statista)
