Legyen béke, szabadság és egyetértés – így mondták 1848-ban a márciusi ifjak -, és mindehhez ugyanarra a dologra van szükség: erőre – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a március 15-i díszünnepségen, a budapesti Kossuth téren kedden.
A magyar kormányfő terjedelmes beszédében keveset szólt az 1848-as forradalomról és szabadságharcról, annál többet a közelgő magyarországi parlamenti választásokról. Az Ukrajnában zajló háborút is megemlítette, de beszédének központi szervezőeleme a választási kampány volt.
Orbán Viktor beszéde elején emlékeztette hallgatóságát, a Békemenet résztvevőit (akik bőven megtöltötték a Kossuth teret), hogy 143 napja, október 23-án találkoztak „a legutóbb”. „Akkor azért jöttünk össze, hogy megüzenjük a kormánykerék mögé vágyakozó baloldalnak, hogy »nem oda, Buda«, de ahogyan az esélyeket látom, most már »nem oda Pest sem«” – parafrazálta a szólást Orbán, aki arra is emlékeztetett: október 23-án megüzente hallgatóságának, hogy harcolni fog, illetve „harcolni fognak”.
„Jól is harcoltatok, nagyon jól. Erőnk és esélyeink napról napra nőnek. Nem is emlékszem, mikor álltak utoljára ilyen jól a csillagok 19 nappal a választás előtt. Megmutattuk az erőnket és ez meghozta az eredményt. Ellenfeleink a szétesés határán billegnek” – mondta Orbán, aki szerint „a baloldal üstökösnek hitt miniszterelnök-jelöltje mára csak egy földbe csapódott, kihűlt kődarab akivel együtt földbe állt az egész baloldali miskurancia is”. A Fidesz elnöke szerint szerint „egyként sóhajt az ország megkönnyebbülten, hogy nem ezeknek a kezében van az ország kormányrúdja”.
Az ellenzéki március 15-i nagygyűlésre reflektálva Orbán gúnyolódva megemlítette, hogy azon részt vesz Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke is.
„Ő a fekete macska, aki csak bajt hoz az ember fejére. Régi mondás: soha ne akadályozd az ellenfeledet abban, hogy hibát kövessen el” – mondta Tuskkal kapcsolatban Orbán.
„Amikor a szükség úgy kívánja, a nemzet összehívja és egységbe rendezi magát különbözősége ellenére. Veszély idején az ország együtt dönt a jövőjéről” – mondta Orbán Viktor, hozzátéve: a Kossuth téren vannak azok is, akiket csak a szívünkkel látnak a jelenlévők: a daliás hősök, a bátor elődök, a leendő unokáink, akik az eljövendő korok daliás hősei lesznek.
„Komoly dolgokról kell beszélnünk. Háborúról és békéről, a haza üdvéről és a fenyegető veszélyekről. Először is, lássuk tisztán, mit akarunk. Mióta az eszünket tudjuk, a magyarok mindig ugyanazt akarták a Kárpátok alatt: legyen béke, szabadság, egyetértés. Így mondták 1848-ban a márciusi ifjak. Ez nem maradhat puszta óhaj. A békéhez, szabadsághoz, egyetértéshez ugyanarra van szükségünk: erőre. Gyenge nép nem kap békét, legfeljebb megkegyelmeznek neki. Gyenge nemzetnek nem jár a szabadság, legfeljebb hamis gulyás a barakkjába, gyenge nép nem tud tető alá hozni semmilyen egyetértést, legfeljebb beletörődhet a sorsába. A béke, a szabadság és az egyetértés az erős népek jutalma, övék a jólét, az önbizalom, a biztonság és a nyugodt élet” – jelentette ki a kormányfő, majd hozzátette: a szél mindig az erősek vitorláját dagasztja, az erősek hajója mindig révbe ér, őket kedveli a szerencse, és ők mindig a talpukra esnek.
Orbán Viktor beszélt arról, hogy erős országot akar, amely „nem engedi, hogy idegen népek érdekei jelöljék ki a röppályáját”. Meglátása szerint ehhez erő kell, „tekintélyt parancsoló erő”. Ezt követően megemlítette a családtámogatási rendszert, a munkahelyteremtést, a rezsicsökkentést, valamint kormányainak más népszerű lépéseit.
„A világ legszebb országa a miénk, a világ legszebb nyelvét adta nekünk az Úristen. (…) A szépségből, leleményből és nagylelkűségből csak akkor lesz boldog ország, ha mindez erővel párosul. Legyen előbb erőnk, aztán leszünk majd boldogak is” – mondta Orbán Viktor, aki szerint az erő nemcsak izom kérdése, egy országnak a lelkében kell erősnek lennie.
„Azt is tisztáznunk kell, hányadán állunk a háborúval: háború tört ki a szomszédban, abban az országban, ahol magyarok százezrei élnek” – mutatott rá Orbán, aki szerint „Magyarország világok határán fekszik”, s errefelé „a háborúkat nem értünk, nem a mi érdekünkben vívják, akárki győz, mi rajtavesztünk”, „hol az egyik fél akar bennünket a frontvonalba tolni, hol a másik, ha nem vagyunk elég erősek, fel is áldoznak bennünket”. Orbán szerint az a legjobb háború, amit sikerül elkerülni.
„Oroszország az orosz érdekeket nézi, Ukrajna pedig az ukránokét, sem az Egyesült Államok, sem Brüsszel nem fogja a magyarok érdekeit képviselni, a mi érdekünk pedig az, hogy ne legyünk gyalogáldozat valaki más háborújában, ezért abból ki kell maradnunk, egyetlen magyar sem kerülhet az ukrán üllő és az orosz pöröly közé” – hangsúlyozta Orbán Viktor, kiemelve, se katonát, se fegyvert nem küld Magyarország a harcterekre, s megismételte a vádat, miszerint az ellenzék „holdkórosan beletámolyogna egy kegyetlen, elhúzódó és véres háborúba,”, de ezt nem fogja hagyni.
„Ennek a háborúnak nem lett volna szabad megtörténnie” – mondta Orbán Viktor, aki szerint nem zárható ki, hogy a választás napján még dörögni fognak a fegyverek, de ez „az egekbe emeli a választás tétjét”, s hozzátette, hogy „aki a békére és biztonságra szavaz, az a Fideszre szavaz”.
A Fidesz elnöke beszédének végén további küzdelemre buzdította híveit, hogy „megnyerjék életük legfontosabb csatáját”.
