Az Európa Tanács Oroszország elleni negyedik szankciócsomagja, amely megtiltja a luxuscikkek exportját és az acélimportot, immár 12 orosz energiavállalatra, köztük a Gazpromnyeftre és leányvállalataira, azaz a Szerbiai Kőolajipari Vállalatra (NIS) is kiterjed. Ezzel az EU megkímélte magát és Oroszországot, és megbüntette Szerbiát – írja a Danas.
“Az európaiak meghagyták maguknak az Oroszországból történő import és export lehetőségét, de harmadik országok nem importálhatnak kőolajat, ha a vállalatok vagy a finomítók orosz többségi tulajdonban vannak” – mondta Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke.
Ha az EU nem változtat a döntésén, Vučić szerint Szerbiának három lehetősége van, ezek közül az egyik az lenne, hogy a szerb állam megszerzi a NIS többségi tulajdonát, de kérdés, hogy az orosz fél beleegyezne-e ebbe. Egy másik megoldás lehet a kőolaj Montenegrón keresztüli importálása, de kérdés, hogy az EU és Montenegró ebbe belemennének-e. A harmadik megoldás az lehet, ha egy szerb cég, például a Transnafta importálja, majd eladja a kőoalajat a NIS-nek, feltéve, hogy az unió erre az áldását adja.
Miloš Zdravković energetikai szakértő szerint Szerbiának lehetősége van úgy megoldani a helyzetet, hogy Oroszországból a Fekete-tengeren, majd a Dunán keresztül importáljon kőolajat. Zdravković szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy az oroszok átadnák a NIS többségi tulajdonát a szerb államnak.
A földgáz két irányból jön Szerbiába, ám mindkét vezetéken keresztül orosz gáz érkezik. A gázt a Srbijagas szerzi be svájci közvetítőn keresztül a Gazpromtól, de erre a vállalatra egyelőre nem terjednek ki a korlátozások.
